Méhhotel vásárlás és elhelyezés: tippek a beporzók vonzásához

A legismertebb lakói közé tartoznak a kerti szabóméhek (Megachile spp.), a vörös poszméh (Bombus lapidarius) és a bundásméh (Anthophora plumipes).

Ezek a fajok nem élnek társas életet, mint a háziméh. A méhhotel segít abban, hogy megtalálják a számukra szükséges védett üregeket – különösen olyan környezetben, ahol a természetes élőhelyek eltűntek vagy feldarabolódtak.

Milyen méhhotelt válasszunk?

A piacon kapható méhhotel kínálat rendkívül változatos, de nem minden eszköz alkalmas valódi rovarok befogadására. A választásnál figyeljünk az alábbi szempontokra:

• Anyaghasználat: A legjobb, ha természetes, kezeletlen fából, nádból vagy bambuszból készült. A fém vagy lakkozott felületek kerülendők.
• Méret és mélység: A fészeküregek legyenek 8-10 cm mélyek, 3-10 mm átmérőjűek – a különböző méretű fajok különböző üregeket keresnek.

• Simára csiszolt lyukak: A repedezett vagy szálkás nyílások megsérthetik a rovarokat, ezért mindig ellenőrizzük a furatok minőségét.
• Előtető: Segít megóvni a bejáratot az esőtől.

Kerüljük azokat a „dekorhotelszerű” darabokat, amelyek inkább esztétikai célokat szolgálnak, de nem biztosítanak valódi élőhelyet!

Hová tegyük a méhhotelt?

A méhhotel elhelyezésének kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy valóban használatba vegyék a beporzók:

• Napos, meleg fekvés: A déli vagy délkeleti tájolás ideális, hiszen a rovarok a meleg, napos helyeket kedvelik.
• Szél- és esővédett hely: Fontos, hogy ne legyen kitéve folyamatos nedvességnek. A tető és az emelvény segíthet ebben.
• Stabil rögzítés: A méhhotelt legalább 1 méter, de inkább 1,2-1,5 méteres magasságban, stabilan rögzítve helyezzük el.

• Közel virágzó növényekhez: A közeli virágos növények biztosítják a nektár- és virágporforrást. Vadvirágok, fűszernövények és dísznövények is alkalmasak.

Fontos, hogy a méhhotel ne legyen sűrű növényzetbe rejtve, mert a rovarok nehezebben találják meg a bejáratot.

Kik költözhetnek bele?

Bár méhhotelnek nevezzük, lakói között nemcsak méhek, hanem más hasznos rovarok is előfordulhatnak. Ilyenek például a gubacsdarazsak és a fürkészdarazsak, amelyek közül sok a levéltetvek természetes ellensége. A zengőlegyek és a fátyolkák szintén hasznosak: vagy beporzóként, vagy kártevőirtóként járulnak hozzá a kert egészségéhez.

A hasznos rovarok mellett előfordulhatnak kevésbé kívánatos lakók is, mint például pókok vagy hangyák, de ezek jelenléte nem mindig problémás – részei az ökoszisztémának.

Mikor és hogyan érdemes karbantartani?

A méhhotelt évente egyszer, tél végén érdemes átnézni és szükség esetén kitisztítani. A túlzott „rendrakás” azonban árthat, mert megzavarhatja a még fejlődő bábokat. Tavasszal, mielőtt a méhek megindulnak, távolítsuk el az elhasználódott anyagokat! Ne használjunk vegyszereket vagy fertőtlenítőket! Ha egyes részek penészesednek, cseréljük ki őket!

A mesterséges szállások 2-3 év után általában tönkremennek – ilyenkor érdemes újat kihelyezni.

Miért fontos a méhhotel a kert ökológiájában?

A beporzórovarok eltűnése világszinten aggasztó tendencia. Az Európai Unió beporzóvédelmi stratégiája szerint a magányos méhek populációja 30-40%-kal is csökkenhetett az elmúlt évtizedekben. A méhhotel kihelyezése egy egyszerű, de hatékony eszköz lehet a fajmegőrzésben.

A kerti méhhotel segít fenntartani az ökológiai egyensúlyt. Növeli a beporzás hatékonyságát, javítja a gyümölcshozamot és csökkenti a kártevők számát a természetes ellenségek révén.

^{Képek: Pixabay}