Az enyhe telek következtében egyre korábban indul a pollenszezon Közép-Európában, ami jelentős kihívást jelent az allergiával élők számára. Az idei évben már a tél végén megjelentek az első jelentős pollenterhelést okozó fafajok.
A mogyoró és az éger virágzása sok helyen már februárban elindult, így a levegőben jelen lévő pollenek koncentrációja gyorsan növekedett. Ez különösen azok számára jelent problémát, akik érzékenyek a korai virágzású fafajok allergénjeire.
Korai pollenszezon: egyre hamarabb indul
Az elmúlt években a pollenszezon kezdete folyamatosan előbbre tolódik Európában. A meteorológiai megfigyelések szerint a téli hónapokban tapasztalható tartósan enyhe hőmérséklet kedvez a korán virágzó fák fejlődésének. Már 5 °C körüli átlaghőmérséklet mellett megindulhat a barkák fejlődése, így a mogyoró és az égerfajok virágzása sok térségben már februárban megkezdődik.
A pollenallergia Európában az egyik leggyakoribb allergiás megbetegedés. A szakirodalmi becslések szerint a lakosság jelentős része – egyes országokban akár minden harmadik ember – tapasztal szezonális allergiás tüneteket a levegőben található pollenek miatt. A korai virágzású fafajok pollenjei a betegek jelentős részénél már a tél végén kiváltják a tüneteket.
A szélporzás miatt hatalmas mennyiségű pollen kerül a levegőbe
A mogyoró és az éger az úgynevezett szélporozta növények közé tartozik. A szaknyelv ezt anemofíliának nevezi. Ennél a szaporodási stratégiánál a növények nem rovarokra, hanem a légáramlatokra bízzák a pollen terjesztését.
Ennek a mechanizmusnak azonban van egy következménye: a sikeres megporzás érdekében a növények rendkívül nagy mennyiségű pollent termelnek. Egyetlen fejlett mogyoróbokor barkái akár több százmillió pollenszemcsét is kibocsáthatnak a virágzás idején. Ezek a mikroszkopikus szemcsék a szél segítségével akár több kilométerre is eljuthatnak.
A levegőbe jutó pollen mennyisége különösen száraz, szeles időben nő meg, amikor a virágzatok könnyebben szórják ki a pollenszemeket. Emiatt a pollenterhelés gyakran a kora reggeli órákban a legmagasabb.
Mely fafajok okozzák a legerősebb allergiás reakciókat?
A korai pollenszezon fő allergén forrásai közé tartoznak a nyírfafélék családjába tartozó fajok. Ide sorolható többek között:
- a közönséges mogyoró (Corylus avellana)
- az égerfajok, különösen a mézgás éger (Alnus glutinosa)
- később pedig a közönséges nyír (Betula pendula)
Ezek a növények hasonló felépítésű barkavirágzatot fejlesztenek, amely nagy mennyiségű pollen kibocsátására képes. A virágzási időszak általában februártól áprilisig, esetenként májusig is eltarthat.
Hogyan jelentkezik a pollenallergia?
A pollenallergia – közismert nevén szénanátha – az immunrendszer túlzott reakciója a belélegzett pollenszemcsékre. A leggyakoribb tünetek közé tartozik:
- viszkető, könnyező szem
- orrdugulás vagy erős orrfolyás
- gyakori tüsszögés
- torok- és légúti irritáció
- köhögés vagy rekedtség
Súlyosabb esetekben bőrtünetek vagy asztmás jellegű panaszok is megjelenhetnek. Az allergiás reakciók általában akkor erősödnek fel, amikor az érintett személy közvetlenül nagy pollenkoncentrációval találkozik, például erdőben vagy parkokban.
Fontos jelenség a keresztallergia is. A mogyorópollenre érzékenyek egy részénél bizonyos élelmiszerek – például diófélék, alma vagy csonthéjas gyümölcsök – fogyasztása után szájüregi irritáció vagy duzzanat jelentkezhet.
Mit tehetnek az allergiások a pollenszezonban?
A tünetek csökkentésének legfontosabb módja a pollenexpozíció mérséklése. Ennek érdekében a szakemberek több gyakorlati lépést javasolnak:
- pollenszűrő háló alkalmazása a nyílászárókon
- a ruházat cseréje és hajmosás szabadtéri tartózkodás után
- a lakás rendszeres, de időzített szellőztetése
- pollen-előrejelzések figyelése
A pollenkoncentráció általában eső után csökken, míg száraz, szeles időben jelentősen nő. Gyógyszeres kezelés – például antihisztamin tartalmú készítmények, orrsprayk vagy szemcseppek – orvosi javaslatra alkalmazható.
Az utóbbi években egyre fontosabb szerepet kapnak a regionális pollenmonitoring rendszerek, amelyek naprakész információt nyújtanak az aktuális pollenterhelésről, így segítik az allergiások mindennapi döntéseit.
Képek: Pixabay.
