A kombájnfejlesztés fókuszterületei az informatika és a cséplőrendszer. Első alkalommal jutottunk oda, hogy a szenzortechnológia képes a betakarítási körülmények előrejelzésére. A cséplő- és leválasztórendszerek fejlesztése további teljesítménynövelést tesz lehetővé. A vágóasztalok területén szintén sok fejlesztéssel lehet találkozni, amelyek segítik a növekvő terménymennyiség csökkenő vesztességgel történő levágását.
Vágóasztal-fejlesztési trendek
A vetésforgóban jelentkező különböző kultúrák és a déli régiók speciális növényei különleges követelményeket támasztanak a vágóasztalfejlesztők számára. A behordószalagos vágóasztalok növekvő mennyiségben tűnnek fel a piacon. Ezek a vágóasztalok egyenletes terményfolyamot produkálnak és jól kombinálhatók a flexibilis vágószerkezetekkel. Különösen előnyös a talajfelszínhez való függőleges alkalmazkodásuk, amely a hagyományos vágószerkezeteknél nem lehetséges. Ezek az előnyös változások nagyban hozzájárulnak a repce betakarításában elért nagyobb szerepükhöz.
A működési elvből adódóan a behordószalagos vágóasztalok felszedési vesztesége nagyobb, mint a hagyományos rendszeré, mivel a magok a keresztirányú mozgás közben képesek legurulni. A gyártó vállalatok ezért többféle megoldást fejlesztettek ki (visszatérítő élek, különleges profilú hevederek, ellenirányú légbefúvás) a hátrányok megszüntetése érdekében.
Egyenetlen talajfelszínű területeken történő betakarításhoz osztott kivitelű hevederes vágóasztalokat fejlesztettek ki. A háromrészes hevederes vágóasztal precíz állítását egy komplex hidraulikus szabályzórendszer végzi. Ezen felül a vágóasztal haladásirányú emelkedésének mértéke is állítható manuálisan.
Fejlesztési trendek a cséplő- és leválasztórendszereknél
A kombájnok teljesítménynövelési lehetőségeit a konstrukciós méretek behatárolják, ezért a tervezők a cséplő- és leválasztórendszereket próbálják optimalizálni. Ennek természetes következménye a motorteljesítmények további növelése, amely a legnagyobb modelleknél már eléri a 800 lóerőt. Az alacsony fordulatú motorokkal és a betakarítás körülményeihez automatikusan igazodó motorteljesítménnyel sikerül az egységnyi betakarított gabonára vonatkoztatott hajtóanyag-felhasználás csökkentését elérni. A négy legnagyobb kombájngyártó cég érdekes újdonságokat ígér a 2020-as szezonra.
A nagy teljesítményű axiáldobos kombájnoknál megnövelték a cséplőkosár méretét, a rotor és a rotorház közötti távolságot, valamint módosításokat hajtottak végre az utolsó leválasztó kosárnál és az ürítődobnál annak érdekében, hogy megnöveljék a szalmaáteresztő képességet. A szalma maximális áteresztésének és a teljesítménystabilitási értékek elérése érdekében új, dupla rotoros cséplő és leválasztó koncepciót fejlesztettek ki.
A hagyományos kombájnoknál a gyorsító- és a cséplődob teljesítményét növelték. Ezekkel a módosításokkal az egyenletesebb anyagáram eredményeként javul a mag és a szalma kezelése, valamint csökken a hajtóanyag-fogyasztás.
Hosszú idő után a fejlesztők módosították a cséplődob kialakítását. A szekciós dob kialakítása az eltolt verőléc elhelyezéssel egyenletesebb terményáramot biztosít, amelynek eredménye a nagyobb teljesítmény, az eltömődés csökkentés és az alacsonyabb fülkezaj. A fejlesztés eredményeként kevesebb az energiafelhasználás, kisebb a hajtóanyag-fogyasztás és nagyobb az áteresztőképesség. A verőlécek poliuretán bevonásával csökkenthető a terménykárosodás.
Fejlesztési trendek az információs rendszerekben és a szenzortechnológiában
A nagy teljesítményű kombájnok működésének optimalizálása egyre nagyobb hangsúlyt kap, mivel a pontatlan beállítások sokkal nagyobb veszteséget okoznak, mint a kisméretű kombájnok esetén. Ennek következtében az új gépek ellátása modern szabályzó berendezésekkel növekvő tendenciát mutat.
A kombájnok információ technológiai fejlesztése a teljesítmény maximalizálását, a betakarítás minőségi jellemzőinek javítását és a gépkezelő terhelésének csökkentését célozzák.
A gyártó vállalatok különböző technológiákra és moduláris rendszerekre alapoznak: mesterséges intelligencia a beállítás felügyelettől a teljesen automatizált működésig; távirányítási rendszer, amely lehetővé teszi az adatforgalmat a kombájn és az üzemeltető központ között.
A kiállításon először találkozhattunk „látó” kombájnnal. A vezetőfülkén elhelyezett sztereo kamerák felmérik az állomány tömegét és állapotát, amelyet az információs rendszer feldolgoz annak érdekében, hogy a kombájn beállítása ehhez igazodjon. Ezek az adatok kiegészülnek az állomány műholdas térkép adataival, amelynek eredményeként az összes információ a kombájn rendelkezésére áll.
A kiállításon látható volt olyan kombájn-vezetőfülke, amelyben nincs kormánykerék. A kombájn vezetője a bal kartámaszon elhelyezett joystick segítségével irányítja a járművet. A bal kéznél található joystick a kormányzásért felel, a jobboldali szabályozza az arató-cséplő gép sebességét. Az új megoldásnak köszönhetően a kezelő előrefelé jobb kilátással rendelkezik és ennek eredményeként várhatóan növekszik a teljesítménye.
Az automatizált szabályzási rendszerek lehetővé teszik, hogy a kezelő nagyobb figyelmet szenteljen az agronómiai előírások betartására. A kiállításon először volt látható automatizált szalmaszecskázó berendezés, amely igény szerint a legjobb aprítási minőség vagy a maximális teljesítmény között optimalizálja a beállítást.
A betakarított termény beltartalmi tulajdonságait meghatározó szenzortechnológia szintén látható volt, igaz nem először, de a megoldás alkalmazásával készíthető térkép, különösen fontos a fehérjenövényeket termelő gazdák számára.
Trendek a hajtástechnológiában
Az emissziós követelmények betartása érdekében az új generációs kombájnokban már a Stage V. emissziós szabványt kielégítő motorok kerülnek beépítésre. Ugyanakkor az alternatív erőforrások közül egyes gyártók a gázmotorok alkalmazásával foglalkoznak, de a költségcsökkentés is fontos szerepet játszik. A nagy teljesítményű kombájnok hajtóanyagtankja több mint egy köbméteres, amelynek feltöltése időigényes tevékenység.
A kiállításon látható volt a fehérorosz GOMSELMASH PALESSE GS 4218 CNG kombájnja, amelynek Cummins motorját alakították át földgáz üzeművé. A sűrített földgázt 4 kompozit tartályban tárolják a gépen, amelyek újratöltése átlagosan 20-25 percet vesz igénybe. A feltöltött gázmennyiség elegendő körülbelül 8-10 órás, vagyis egy műszaknapos használathoz.
Áttekintve a kombájnfejlesztési trendeket megállapítható, hogy a gépek teljesítménye, hatékonysága és intelligenciája növekszik. Természetesen ezek az előnyök a kombájnok árában is megjelennek, vagyis a gazdáknak a nagyobb kapacitásért és kényelemért többet kell fizetni.
Forrás: Prof. agr. Thomas Rademacher, Bingen University of Applied Sciences, Germany és gyártói információk