A drónok jelentősége évről évre kétségtelenül egyre nő, nemcsak az ipar, hanem az agrárium területén is. A távérzékeléstől a növényállományokban jellemző kártevők jelenlétéből adódó állományfolt-érzékelésig, és foltkezelésig fejlődés tapasztalható.
Dugarte Carlos az idei, Kecskeméten megrendezett PREGA második napján a „pályázatok és modernizáció – szántóföld” szekcióban adott elő a drónok foltkezelésben betöltött szerepéről, a fejlesztések ívéről, és az eredményekről. A téma gondolatébresztőnek bizonyult.
A Vertinek Kft. ügyvezetőjének elmondása szerint 2022-ben egy 50 ha-os dombóvári területen végeztek multispektrális drónnal felvételezést, egy őszibúza-állományban. A felvételezés 3 különböző időpontban történt: május 2-án, május 19-én és június 3-án. Az elemzést Sentinel 2 műholdképek, és DJI Phantom4 multispektrális felvételek összevetésével végezték el.
A vizsgálat célja
A vizsgálat célja a búzában jelentős kártevő, a vörösnyakú árpabogár (Oulema melanopus), valamint a rovar kártétele nyomán kialakuló levélszín-változás azonosítása drónnal.
Az első felvételezés időpontja alkalmából (május 2.) – a műholdas képen alig észrevehetően jelentek meg a kártevő gócpontjai, míg a drónos felvételeken a kártételi pontok kiválóan észlelhetők voltak. A második (május 19-én) drónos felvételezésen már jelentősnek bizonyult a kártétel mértéke, összehasonlítva a műholdas képpel, amelyen szintén nem jelent meg elváltozás az állományban. A helyszíni szemrevételezés esetén azonban már jelentős kártételt észleltek.
Az utolsó felvételezés június 3-án már jelentős kártételt mutatott. A drónos felvételek segítségével a terjedésdinamika is nyomon követhető volt, és itt már a műholdas képen is megjelent a kártevő okozta állomány-elváltozás.
A foltkezelés tervezése Pix4D, vagyis az AI adta lehetőségek útján történt. Ezzel sikerült pontosan azonosítani a kártételi gócpontot, ahol kezelésre van szükség. Az eredmények XAG tárolási rendszeren keresztül jeleníthetők meg.
Költség-összehasonlítás
Az egész terület szántóföldi permetezése esetén: gamma-cihalotrin hatóanyagos kezelést alapul véve 80 ml/ha és 300-350 l vízhez , vagyis 4000 ml mennyiség készítményt használtak volna a terület kezelésére. A termék ára e forgatókönyv megvalósulása esetén 165.000 Ft körül alakult volna (az üzemanyagot és a taposási kárt nem kalkulálva).
A drónos felvételezés adatait alapul véve, – hozzátéve, hogy a növényvédőszer-hatóanyag ilyen kijuttatásra jelenleg még nem alkalmas – összesen 0,5 l készítmény kijuttatását igényelte volna a foltkezeléses megoldás. Ennek költsége 20.500 Ft, vízigénye pedig 130 l. Természetesen az üzemanyag-költség, és a taposás ez esetben nem fájdítja a gazdálkodó fejét.
Konklúzió
A pontos drónos felvételezésen alapuló foltkezelés, a költséghatékonyság, időtakarékosság, és környezetterhelés minimalizálása jegyében a jövő megfontolandó védekezési technológiájának bizonyulhat.
