A mezőgazdaságban az utóbbi években elterjedtek a különböző drónos felmérések, melyek során nemcsak növény- vagy talajállapot-felmérést lehet pontosan, gyorsan, és olcsón elvégezni, hanem például precíziós növényvédelmi kijuttatási tervet is könnyedén lehet létrehozni foltkezeléshez, vagy differenciált kijuttatáshoz.
Ezen túl még centiméter pontosságú területhatár felmérést is lehet végezni, és az újabb földi precíziós gépekbe, vagy akár pályázatokhoz határfile elkészítése is lehetséges a drónok segítségével.
Az új, precíziós mezőgazdaságba illeszkedő drónos megoldások elterjedésében segített, hogy a felmérő repüléseket relatíve elérhető áron megvásárolható drónokkal és nyílt kategóriában, azaz könnyedén megszerezhető, úgynevezett A1/A3 vizsgákkal is el lehetett végezni. Eddig.
Az EASA (Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) 2024 októberében módosított a drónokat érintő szabályozáson, igazítva néhány addig „tágabban” értelmezhető ponton.
A Magyarországon is érvényben levő, EU 2019/947-es rendeletéhez kiadott útmutatóban olyan új értelmezéseket, fogalmakat, és pontosításokat vezetett be, amik jórészt kizárják a drónos monitoring repüléseket a nyílt kategóriából, mivel a tevékenység során nem lehet biztosítani a művelet szabályosságát.
Ezután ezek a műveletek – egyes kisebb területeket érintő monitoringműveleteket leszámítva – csak a speciális műveleti kategóriában hajthatók végre.
Mi változott?
A legfontosabb változás a nyílt kategóriában a drónnak a távpilótától való legnagyobb eltávolodást megengedő VLOS (visual line of sight) fogalmát érinti, amit kiterjesztettek két újabb fogalommal:
- ALOS (attitude line of sight – drón térbeli észlelési határa) az a maximális távolság, ameddig a drónpilóta képes szabad szemmel észlelni a drónt;
- DLOS (detection line of sight – észlelhetőségi határ) az a távolság, ameddig más repülő járművek szabad szemmel észlelhetők.
Mindkét új fogalomhoz deklarálva lett egy-egy számítás.
Az ALOS multirotoros drónok esetén méterben meghatározva, a drón legnagyobb jellemző méretének 327-szerese, plusz 20 m. A DLOS pedig szintén méterben meghatározva, a szabad látótávolság 30%-a. VLOS-ként azt kell értelmezni, amelyik a kettő közül a kisebb értéket adja meg.
A nyílt kategória korlátait jól láthatóan az ALOS adja, hiszen a leggyakrabban használt felmérő drónok maximum 180-265 m-re távolodhatnak el a távpilótától. Ez pedig nem életszerű egy átlagos felmérő repülés során.
Ha a távpilótától az eltávolodás meghaladja a VLOS határát, akkor a művelet onnantól kezdve már úgynevezett BVLOS (látótávolságon túli) művelet lesz, melyet nyílt kategóriában nem lehet végrehajtani.
További fontos változás még az utak, autópályák, vasútvonalak, mozgó járművek feletti átrepülés szabályai, illetve ezek pontosítása. Erről a hivatkozott EASA útmutatóban találhatók pontos leírások, táblázatok.
Milyen lehetőségek vannak a továbbiakban?
A mezőgazdasági felmérő repülések zömét a továbbiakban speciális kategóriában, BVLOS műveletként lehet csak végezni, az ehhez szükséges minimum A2-es vizsga, vagy pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvány, valamint a vonatkozó műveleti engedély megszerzésével.
A műveleti engedélyt kérelemre a Légügyi Hatóság adja ki, az ehhez szükséges dokumentumok, iratok, jogosultságok, és igazolások ellenőrzése után. A szükséges dokumentumok (pl. a terjedelmes üzemeltetési kézikönyv) előállítását érdemes egy erre szakosodott cégre bízni, ahol egyben a hatósági engedélyezési eljárást is megoldják.
Amint a szükséges jogosítvány és engedély rendelkezésre áll, a monitoring repülések a vonatkozó szabályok betartása mellett elvégezhetők. Sőt, a nyílt kategóriában megszokott korábbi limitáción is át lehet így lépni, hiszen a művelet során külön légtérfigyelő(k) bevonásával akár több kilométeres távolságra is tervezhető a monitoring repülés.
Egyetlen nagy hátránya a kategóriaváltásnak a műveletek nagyobb adminisztrálási kötelezettsége, melynek módját az üzemeltetési kézikönyv részletezi.
Tapasztalatok az átállással
A két éve drónos szolgáltatásokkal is foglalkozó Futó Kft.-nél 2024 végén kezdtük el előkészíteni az átállást az új szabályoknak való megfelelőségre. A kijuttatási műveletekhez már rendelkezésre álltak a szükséges távpilóta jogosítások, illetve a kijuttatáshoz készített műveleti engedély.
Így a műveleti engedély monitoring műveletekre írt kiegészítése merült csak fel ahhoz, hogy a továbbiakban legálisan folytatható legyen a monitoringszolgáltatás. Ehhez a korábbi műveleti engedélyt készítő cég lett felkérve, akik nagyjából két hét alatt el is készítették a hatósági eljáráshoz szükséges dokumentációkat.
A kijuttatási műveleti részt is frissítették az újabb előírásoknak megfelelően – mivel az azóta eltelt időben változtak a hazai és EU-s jogszabályok –, így egy körben teljesen „up to date” lett a műveleti engedély dokumentációs anyaga.
Futó Gábor
Futó Kft., Kaposvár
dr. Sándor Zsolt
CloudIA Zrt., Rajka
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. márciusi számában olvasható.
Kiemelt kép forrása: Pixabay.
