Vallás kérdése, hogy ki minek tudja be, de unalmasnak nem nevezhetjük a szántóföldi növénytermesztést az elmúlt években. Nagyjából egy hétre előre tudunk időjárást saccolni, hogy messzire ne menjünk, az év elején mindenki szaharai körülményekre készült, majd mire vetésre került az idő, megjött a csapadék és a hideg is, így egy egész hónapra megrekedtek a növényeink.
Most épp úgy tűnik, hogy az idei ősz nem lesz olyan gyilkos száraz, mint tavaly, de a tanulság kedvéért beszéljünk kicsit a tavalyi év száraz időjárásának tapasztalatairól.
Mozgalmasan zárult a tavalyi évünk a Busánál. Hirtelen a szezon végén megugrott a magágykészítő értékesítésünk és mindenki hasonló indítékkal jött hozzánk. Érdekes történeteket meséltek a partnereink.
A szélsőséges száraz időjárásban már nem volt elég a tudatos talajművelési technológia sem, hiába a fokozatos mélyítés, ugyanúgy elművelhetetlen területekkel álltak szemben a megfontoltak és azok, akik egyből megszántották a tarlót. Nehéz és nehezebb feladat volt.
Az egyik ilyen vevőnk mesélte, hogy az évek folyamán eltávolodtak tőlünk, de idén elő kellett venniük az udvar sarkából a hosszú – hosszú évek óta csak pihenő forgókapájukat. Akkora volt a baj, hogy bocsánatot kellett kérni az öreg géptől és nagyon örültek, hogy kihúzta őket a bajból, el tudtak vetni, de ami fontosabb, ilyen szélsőséges körülmények közt is kikeltek a növények. Hát eljöttek hozzánk és gyorsan vettek egy újat is.
A forgókapa józan paraszti ésszel felfogható, miért boldogult ott, ahol más nem. Ha elképzeljük a földünkön a problémás rögeinket, megpróbálhatjuk kapával szétvágni, elgurulnak. Megpróbálhatjuk tárcsázni, csak görgetjük őket. Próbálkozhatunk nehéz hengerrel, talán néhányat széthasítunk. A forgókapa rotorja azonban nagy sebességgel belecsap éles késével a rögökbe, majd a kés lefele kezd vágni, így a rögöknek nincs hova elmozdulni, tovább haladva a kés előre mozdulva még hasít egyet rajtuk. Minél gyorsabban megyünk, annál nagyobbat üt, nem mellesleg annál nagyobb területtel végzünk.
Az első sztori csak egy volt, ráadásul a szerencsésebbek közül. Volt, aki már eladta a forgókapáját és most ébredt rá, hogy attól, hogy jó körülmények között mással is lehet boldogulni, szélsőséges problémákra nincs jobb, mint egy Busa.
Az ilyen régi új vevőink nem csak a korábban megszokott tartósságot és hatékonyságot találták meg nálunk, de láthatták, hogy nem csak ülünk a babérjainkon. Új fejlesztéseink egyre szélesebb és szélesebb területen teszik használhatóvá a gépeket, így aki eddig csak ősszel használta, mert feléjük a tavasz nedves és ragadós talajokat jelent, örömmel tapasztalta, hogy az új kapa opciókkal és az eldugulásmentes törőhengerekkel a tavaszi vetéseknél is nagy hasznát vehetik a régi új gépüknek.
Ha az idei ősz csapadékosra sikeredne, a megoldás készen áll! -Busa Forgókapás Magágykészítő
www.facebook.com/busamezogazdasag
www.instagram.com/busaagriculture