Talajművelés
Talajművelés

Repcevetést megelőző talajmunkák – Forgatás nélküli talajművelés, magágykészítés

Repcevetést megelőző talajmunkák – Forgatás nélküli talajművelés, magágykészítés

Agrofórum Online

A korábbi évtizedek tévhitei szerint elegendő 5-7 évente lazítani a talajt. Napjainkban már tudjuk, akár évente is szükséges lehet a lazító használata – észszerűen alkalmazva. A lazítókat korábban elmunkáló elem nélkül üzemeltették, így a nyitva hagyott, rögös felszínen keresztül elpárolgott a talajnedvesség.

Forgatás nélkül: előnyök és hátrányok

Ezzel szemben csak alkalmas tömörítő elemmel ellátott lazító használata javasolt. Régebbi konstrukció alkalmazása esetén kapcsolt Cambridge-, vagy gyűrűs henger is kielégítő munkát végezhet. A lazító eljárások, így a középmély lazítás is, kevesebb kárral járhat nyári időszakban, mint a szántás. Ennek oka, hogy az optimális talajnedvesség-tartomány értékek a szántás és a lazítás esetében különbözőek. A lazítás száraz, de nem kiszáradt talajon a leghatékonyabb. Ez az eljárás megszünteti a művelés és taposás eredetű tömörödést, jótékony hatással van a talaj biológiai életére, és a lazult talaj könnyen be tudja fogadni a csapadékvizet.

Optimális csapadékviszonyokkal rendelkező, vagy mérsékelten száraz gazdasági évben a kultivátor igen hasznos alapművelő eszköz (1. kép).

1. kép: Egy menetes talajelőkészítés tárcsás nehézkultivátorral repce számára, gyenge adottságú laza homok területen (Nyárlőrinc, 2014. augusztus 28.)

A tarlómaradványokat, az árvakelést és a gyomokat egyenletesen bekeveri a művelt rétegbe; a mulcs egy része viszont a felszínen maradva védelmet ad a talajnak. Középkötött és kötött talajokon száraz körülmények között, azonban előfordul, hogy a kultivátor kapák után felszerelt egyengető-tárcsák munkája nem kielégítő. Így nagyobb a rögös felszín kialakulásának esélye. Száraz talajállapot mellett így kedvezőbb inkább lazítani, majd – ha szükséges – síktárcsázni. Az alapműveléssel rögösített, egyenetlen felszín a káposztarepce magágykészítése szempontjából ugyanis igen nagy hátrányt jelenthet.

A forgatás nélküli alapművelési eljárásoknak lehetnek hátrányai is. A már tavasszal kezdődő aszályos periódus során előfordulhat, hogy az elővetemény tarlóján egyáltalán nem kell gyom- és árvakelés problémával számolni a nyár folyamán. Ennek veszélye abban rejlik, hogy az augusztus végén várható csapadékhullást követően az összes felszínhez közeli gyommag egyszerre kel ki az elővetemény árvakelésével együtt. Mivel ez időben egybe eshet az őszi káposztarepce magágy-készítésével – amellyel ismét elősegítjük a gyomok csírázást –, a forgatás nélküli alapművelés alkalmazása gondot okozhat az állományban (2. kép).

2. kép: Az elővetemény betakarításakor a kombájn rostáiról lehulló törtszemek a repcével együtt keltek ki és hátráltatták a kezdeti fejlődésben (Tabajd, 2013. november 3.)

A gyom- és árvakelés kémiai irtásának időzítése tehát kulcsfontosságú mulcshagyó művelés esetén a vetést követően, mivel tér- és tápanyag-konkurenciát jelentenek a repcének. Sikertelen őszi gyomirtás esetén sok veszélyes gyom tavasszal már nem irtható hatékonyan. A gyomos repce ősszel felnyurgul, kifagyási kockázata nagyobb, a szárazságot kevésbé tolerálja, és a gyomok nehezíthetik a betakarítást is.

A betakarítógép által hátrahagyott csökkent értékű szemek másik kellemetlenség forrásához is vezethetnek. A vaddisznók ugyanis keresik a talajba kevert törtszemeket és pelyvát, eközben túrási kárukkal gyéríthetik az elvetett repce (akár búza) állományát.

A forgatás nélküli művelés fent említett problémái mérsékelhetők pelyvaterítő alkalmazásával a betakarítógépen, amely a kombájn adapterének teljes munkaszélességében egyenletesen elteríti a kombájn rostáiról kikerülő hulladékot. Így a vadak sem találnak rá a maradványokra és az árvakelés sem a rosták utáni keskeny sávban fog tömegesen kelni.

Fontos megemlíteni, hogy a mulcshagyó alapművelésnél felszínen maradt növényi maradványok kedvező életteret biztosítanak a repce kártevőinek. Amennyiben a gazda nem kíván szántani repce előtt, úgy már az elővetemény tarlóhántásakor célszerű nitrogénműtrágyát és biológiai talajkondicionáló permetezőszert a talajba dolgozni. Ezek a pentozán hatás fokozása révén elősegítik a szalma bomlását, így csökkentve a károsítók elszaporodásának mértékét.

Magágykészítés

A repce vetőágyába komplex műtrágyát kell bedolgozni, mivel a nitrogén mellett a foszfor jótékonyan hat a gyökérzet erősödésére, míg a kálium a télállóságot segíti elő. A magágykészítés esetén is fontos az időzítés, mivel korszerű magágykészítő kompaktorral is kialakítható a kellőnél tömörebb magágytalp, amikor túlságosan nedves körülmények között járatják. Nehéz tömörítőhenger nedves talajban magágytalpat képez, így a növények gyökerei nagyrészt oldalirányba fejlődnek (3. kép).

3. kép: A káros magágytalp a főgyökérzetű őszi káposztarepce gyökérzetét is deformálta (2012. november 22.)

A vastag és tömör magágytalpat a növény nehezen töri át, így lemarad a fejlődésben. Saját tapasztalatok alapján emiatt akár 15 % termésveszteség is kimutatható.

Kompaktor hiányában elő lehet venni a hagyományos rugós kapás kombinátort is, de hengert minden esetben kapcsoljunk hozzá a nedvességvesztés csökkentése érdekében (4. kép).

4. kép: Rugóskapás kombinátor és Cambridge-henger eszközkapcsolatok repce magágykészítésekor (Hegykő, 2014. augusztus 26.)

Jó minőségű magágyat lehet készíteni síklapú rövidtárcsával is. Valójában az lenne jó, ha a magágykészítő gépkapcsolatot közvetlenül követné a vetőgép. Ekkor az 5 cm mélységben átmunkált, nyirkos, magágyba kerül a mag (5. kép).

5. kép: A síktárcsát azonnal követte a vetőgép (Tabajd, 2016. augusztus 30.)

Ezzel elő lehet segíteni a mag gyors csírázását és kelését. Az egyenetlen, vagy túl mély magágykészítésből származó hibák a vegetáció során már nem javíthatók, jelentős termésveszteséggel járnak. A lépcsőzetes kelés hatására az állomány egy része lemarad a fejlődésben. A gyengén fejlett növények gyomelnyomó-képessége gyenge, növényvédőszer-tűrése pedig rossz.

Egy menetes megoldás a tárcsalapsorokkal felszerelt mulcsvetőgépek alkalmazása, mindazonáltal sárréti agyag területeken a csipkés tárcsalapok felszínrögösítő hatását tapasztalták, amely hátráltatta a kelést, csökkentette a preemergens gyomirtás eredményességét. Előnyt jelenthetnek a síklapú tárcsasorok, mint magágykészítő egység a vetőgépen. Amennyiben vetéskor nagyobb rögfrakciók vannak a felszínen, a vetést is hengerrel kell lezárni, mindazonáltal a túlságosan tömör felszín szintén hátráltathatja a repce kelését (a forgókat nem mindig előnyös hengerezni).

Összegzés

A szántás előnye repce vetése előtt az elővetemény szalmájának leforgatása, amely által csökkenthető a károsítók elszaporodásának mértéke. Hátránya a talajrétegek cseréjéből adódó nedvességvesztés, bár ez azonnali gondos elmunkálással minimalizálható. A lazító eljárásokkal a talaj nedvességtartalma megkímélhető, ám a felszínen hagyott szármaradvány kedvező életfeltételeket biztosít a repce károsítóinak, ezen kívül vadkárral is számolnunk kell alkalmazásukkor.

Az őszi káposztarepce tehát színvonalas alapozó- és termesztéstechnológiát igénylő kultúrnövény. A jövedelmező termés elérésnek érdekében törekedni kell a talajmunkák és növényvédelmi eljárások jó időzítésére. Ezek okán adott gazdaság területének csak akkora hányadát érdemes repcével elvetni, amelyen minden szükséges művelési és ápolási munka időben elvégezhető: meglátásom szerint ez adott gazdaság vetésterületének körülbelül 15%-a lehet. Ezen kívül gondot kell fordítani a növény 3-4 éves visszavethetőségre is, továbbá a repcével közös kórokozójú haszonnövények vetésváltásban történő elhelyezésére.

Fotó: A szerző és munkatársainak felvételei

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hol a felelősség a termőtalaj-védelemben?

2024. február 26. 11:40

A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége ,,Termőtalaj - lehetőségek és kihívások a növénytermesztésben” címen szervezett kerekasztal-beszélgetést az idei AgromashExpo és Agrárgépshow-n, mely során a talajvédelem kérdésköre ismét reflektorfénybe kerülhetett hála a meghívott szövetségi tagoknak, szakembereknek.

12% feletti lejtőkön történő gazdálkodás technológiai megoldásai

2024. február 9. 11:10

Magyarország 32%-a 200 méternél magasabban fekvő dombság. A dombvidékeken elhelyezkedő szántóföldek az eróziónak kitettek. Hazánk művelt területének mintegy 40%-án fennáll az erózió pusztításának veszélye, mely jelentősen rontja a termőföldek minőségét és ezáltal a gazdálkodás sikerességét.

A mezőgazdasági gépesítés innovátora: a Bednar

2024. február 6. 15:40

Pribelszki Péter, a Bednar FMT kereskedelmi vezetőjét arról kérdezte az Agrofórum, hogy milyen gépeket tártak a nyilvánosság elé, és hogy milyen koncepció húzódik a kiállított gépek mögött az Agrovario standján idén, az Agromash Expo és AgrárgépShow-n.

A regeneratív mezőgazdaság élvonalában

2024. január 19. 13:50

A regeneratív, vagy talajmegújító mezőgazdaság alapköveit hazánkban a kilencvenes években fektették le, és azóta egyre bővül a gyakorló gazdálkodók köre is, köszönhetően első sorban a Talajmegújító Gazdák Egyesületének.

A barna erdőtalajok típusai: karbonátmaradványos, csernozjom, Ramann-féle, agyagbemosódásos, podzolos barna erdőtalajok

2022. október 22. 06:37

A barna erdőtalajok típusai közül most a karbonátmaradványos, csernozjom, Ramann-féle, agyagbemosódásos, podzolos barna erdőtalajok kerülnek ismertetésre.

„A Väderstad gépekkel szemléletet is kellett váltanunk”

2022. február 5. 16:38

Néhány nappal karácsony előtt egy ködös, zúzmarás délelőttön fordultam be az öregcsertői Vadas-Agro Kft. telephelyére, ahol már fotózásra készen várt rám az agrárvállalat gépparkjának néhány Väderstad eszköze. Csend volt és nyugalom, hiszen a telepen szinte mindenki a téli pihenőre készült. Nem véletlen, hiszen ilyenkor a földekre menni, és a nagy vasakkal munkát végezni szó szerint bűn. A Bács-Kiskun megyei, 750 hektáros gazdaságban ez különösen így van, hiszen interjúalanyom, Vadasné Velker Magdolna és férje, Vadas Ferenc szerint a talaj a sikeres termelés legfontosabb tényezője.

Nemzetközi Termékfejlesztési Nagydíjat kapott a Väderstad E-Services rendszere

2024. február 14. 12:10

Az E-services rendszert évekkel ezelőtt vezette be a Väderstad, mely eleinte a Tempo vetőgépeken jelent meg. A vállalat fejlesztői egy olyan jövőbe mutató megoldást láttak benne, amelyről maguk sem gondolták, hogy ilyen nagy sikere lesz: pillanatok az idei Agromash Expo és Agrárgépshowról.

A Pöttinger kibővítette ekeportfólióját

2021. november 12. 04:36

A Pöttinger cég portfóliójában megtalálhatók a forgatásos és forgatás nélküli talajművelési rendszerhez szükséges munkagépek egyaránt.