Gyomirtás
Gyomirtás

Figyelem, már megint egy egyszikű gyomnövény!

Figyelem, már megint egy egyszikű gyomnövény!

Agrofórum Online

Az elmúlt néhány évben egyre több gazdálkodó jelezte felénk, hogy számára ismeretlen, kiirthatatlan egyszikű gyomfaj jelent meg az őszi vetésű növényeikben, őszi káposztarepcében és őszi kalászosokban.

A legelső Vas megyei termelői telefonhívás 2013 novemberéből:

„Ősszel már kétszer lepermeteztem a repcémet egyszer Pantera 1,0 l/ha-ral, majd rá egy hónapra ismét Panterával, de már 2,5 l/ha-ral, de nem hatott semmit. Fogalmam sincs, mi lehet!? Mit csináljak?” Azon nyomban kocsiba szálltam és a helyszínen ez a látvány fogadott (1. kép). A Veszprém megyei kollégámtól, Doma Csabától már hallottam, hogy Csabrendek környékén is egy „új” egyszikű gyomnövény jelent meg a kalászosokban. Azon a héten még három hívást kaptam hasonló problémával a megye különböző pontjairól.

1. kép: Tömeges egércsenkesz fertőzés repcében

Tovább már nem csigázom az olvasó kíváncsiságát: ez a keskeny, szálas levű gyomnövény a vékony egércsenkesz (Vulpia myuros). Azóta országosan egyre több helyen felbukkan, nem kis bosszúságot okozva ezzel a gazdáknak.

Úgy gondoltuk, hogy mindenképpen szükséges egy figyelemfelhívó cikk, mely a gyomnövény könnyebb felismerését segíti, valamint a védekezésben eddig szerzett tapasztalatokat összefoglalja.

Hogyan lehet felismerni a növényt?

A vékony egércsenkesz a Poaceae (Pázsitfüvek) családjába tarozó faj. 10-80 cm magas, bokros növésű, világoszöld, felálló szárú vagy lekönyöklő növény. Levele keskeny, szálas (2. kép).

2. kép: Keskeny, szálas levelű növény

A virágzat hosszan megnyúlt, legalább háromszor hosszabb a legalsó bugánál. A buga 5-35 cm hosszú, legalsó ága 2-7 cm-es (3. kép). A szár a bugáig leveles. Toklász szálas-lándzsás, mintegy 5 mm hosszú. A szálka 10-15 mm hosszú, még egyszer akkora, minta toklász. Nyelvecskéje max. 1 mm hosszú.

3. kép: Az egércsenkesz bugája
(Fotó:www.aphotoflora.com by David Fenwick)

A növény fejlődésének kezdetén alig észrevehető, jelentéktelen gyomnövénynek tűnik (4. kép), azonban a kultúrnövény érésének idejére képes azt túlnőni, nagy számban elbokrosodva adott élőhelyen jelentősen visszaszorítani (5. kép).

4. kép: Kezdetben alig észrevehető, jelentéktelen gyomnak tűnik

5. kép: Tömeges fertőzés esetén a kultúrnövényt elnyomja

A vékony egércsenkesz életciklusa

Egyéves, ősszel és kora tavasszal csírázó gyom (T2 életforma). Szaporodása kizárólag generatív úton, magvakkal történik. A magprodukciója jelentős, a magvak a talajba kerülve életképességüket minimum 3 évig megőrzik. A növény magvai a talaj felszínéről, ill. közvetlen közeléből képesek csak csírázni, a 3 cm-nél mélyebb rétegekből már nem kel ki. Fő csírázási ideje szeptembertől márciusig tehető. A csapadékos 2014-es év nyarán, június-júliusban folyamatosan csírázott a tarlón is (6. kép).

6. kép: Folyamatosan csírázhat csapadékos nyáron

A frissen kihullott magvak 1-2 hónapos magnyugalom után igen magas százalékban csíráznak. Saját vizsgálataink alapján különböző hőmérsékleti hatások (5-35 °C) esetén is igen magas a csírázóképessége (89-94 %). A nyárvégi talajmunkák után helyenként robbanásszerű kelése indulhat meg. Tömeges virágzása május közepétől június közepéig tart.

Hol fordul elő?

 A Földközi-tenger környékéről származó, melegkedvelő növény régóta a magyar flóra tagja. Ujvárosi Miklós: Gyomnövények című könyvében (1973) így ír róla: „Nálunk szórványosan fordul elő az egész országban parlagokon, erdőirtásokon, utak mentén, száraz homoki gyepekben, mindenütt megbolygatott vagy feltört helyeken, leginkább savanyú, laza homok-, törmelék- vagy kavicstalajon. Teljesen értéktelen, parlagos helyeken termő gyom.” A magyar szakirodalom jelentős gazdasági kárt is okozó szántóföldi előfordulását nem említi.

Vetésekben való tömeges megjelenése 2013-ig szinte kizárólag a többéves fűmag-előállítás, valamint évelő pillangós kultúrák termesztése során jelentkezett. Ez év őszétől kezdve azonban a gazdák tömegesen jelezték az előfordulását repcében, őszi kalászos gabonában, sőt a tavaszi vetésűek közül napraforgóban és kukoricában is. A növény terjedése, ill. megjelenése azóta is folyamatos. Jelenleg Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Veszprém megyéből van információnk a növény egyéves kultúrákból való előfordulásáról. Nagyon nehéz még megbecsülni is, hogy országosan mekkora a fertőzött terület nagysága. Gyakran a nagy széltippannal együtt fordul elő (7. kép).

7. kép: Gyakran a nagy széltippannal együtt fordul elő

Sokszor tapasztaljuk, hogy a gazdálkodók csak akkor veszik észre a növényt vagy ismerik fel a fontosságát, amikor már tömegesen jelen van (8. kép).

8. kép: Sokszor a gazdálkodók már csak fejlett állapotban veszik észre

Hogyan tudunk ellene védekezni?

 A gyomnövény ellen eredményesen védekezni csak komplexen, az integrált védekezés elemeinek felhasználásával lehet:

  1. Agrotechnikai védekezés:

– A gyomnövény tömeges csírázása ősszel és kora tavasszal van, ezért elsősorban az őszi vetésekben jelentős a kártétele. Tavaszi kapás növények vetésforgóba beiktatásával jelentősen csökkenthető az egércsenkesz száma.

– Az egyik fő fertőzési forrás a szennyezett vetőmag. Nagyon fontos a tiszta szaporítóanyag használata. Fűmagból szinte lehetetlen az eltávolítása.

– Az egyértelműen látszik, hogy a vékony egércsenkesz előfordulására forgatásos talajművelésben nem részesített területeken kell elsősorban számítanunk (9. kép). A gyomnövény magja 3 cm-nél mélyebb rétegből már nem képes kicsírázni. A fertőzött, vagy a növény által veszélyeztetett táblákon, mélyszántás alkalmazása javasolt. Tapasztalataink alapján ezzel a módszerrel nagyon hatékonyan visszaszorítható a gyom.

9. kép: Elsősorban fogatásos talajművelésben nem részesített területeken fordul elő

  1. Mechanikai védekezés:

– Legtöbbször a tábla környéki fertőzött árokszélek, ruderális területek, folyó töltések a fő fertőzési források. A tábla elszennyeződésének megakadályozásában egyik alapvető feladat a közvetlen környezetének tisztán tartása. Tudom, hogy ez nem mindig egyszerű feladat.

  1. Kémiai védekezés:

– A növény tömeges szántóföldi megjelenése óta őszi vetésű növényekben és tarlón növényvédő szeres védekezési kísérleteket állítottunk be. A vizsgálat részletes leírása helyett csak az eddigi eredményeket és a tapasztalatokat foglaljuk össze.

Repce: a kétszikű kultúrákban felhasználható ún. speciális egyszikűirtók (hatóanyagok: propaquizafop, fluazifop-P-butil, quizalofop-P-tefuril, quizalofop-P-etil, haloxyfop-P, cikloxidim, kletodim) szinte teljesen hatástalanok.

Őszi kalászosok: a növény morfológiájából adódóan, a csírázásgátló és talajon keresztül tartamhatással is rendelkező őszi kezelések bizonyultak hatékonynak. 90 %-nál magasabb gyomirtó hatást a diflufenikan+pendimetalin+klórtoluron; proszulfokarb+triaszulfuron; klórtuloron+diflufenikán és a diflufenikan+penoxszulam+floraszulam hatóanyagú, kombinációs készítmények, kezelések mutatták.

Pillangósok: az imazamox hatóanyagú készítménnyel a fejlett (bokrosodás fenológiai állapotában lévő) gyomnövény ellen max. 40 % hatékonyságot értünk el.

Tarló: Az őszi vetésű növények lekerülése után a glifozát hatóanyagú készítményekkel eredményesen védekezhetünk a gyomnövény ellen.

Felhasznált irodalom:

  • Király G. szerk. (2009): Új magyar füvészkönyv 509.
  • Simon T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója 773-774.
  • Ughy P. (2015): A vékony egércsenkesz (Vulpia myuros) tömeges szántóföldi megjelenése Vas megyében 61. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. (Előadások összefoglalója, 66.)
  • Ughy P. (2016): A vékony egércsenkesz (Vulpia myuros) további terjedése és a védekezés lehetőségei őszi kalászosokban 62. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. (Előadások összefoglalója, 68.)
  • Ujvárosi M. (1973): Gyomnövények 733.

Fotó: A szerző felvételei a 3. kép kivételével

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A mechanikai gyomirtásé a jövő!

2024. március 8. 05:40

A mechanikai gyomirtás visszatérését lehet várni a szántóföldi növénytermesztésben. Az ökológiai gazdálkodásban eddig is alapvető volt, de most már a teljes szántóföldi növénytermesztésben a reneszánszát éli!

BuXa csomag - Pénztárcakímélő megoldás kalászosokban

2024. március 5. 05:40

Az őszi kalászosok gyomirtása a múlt év csapadékos időjárása miatt nagyon sok gazdaságban elmaradt. Ennek eredményeképpen a megszokottnál nagyobb felületen várható tavaszi gyomirtás az őszi kalászosokban.

Ha őszi gyomirtás, akkor Legato Trio – Gyomirts most, fizesd ki tavasszal!

2023. augusztus 29. 05:40

Az őszi előkészületek és a tavaszi tervezés mindig kihívás elé állítja a mezőgazdaságban dolgozókat. Az évszakok és a terméshozamot befolyásoló időjárási tényezők változása megkívánja a növénytermesztési stratégiák finomhangolását. Ahhoz, hogy kalászos gabonáinak nagyobb esélyt adjon a jó termésre a gyomirtási stratégia kialakításánál nem szabad lemondani az őszi gyomirtás nyújtotta lehetőségekről, előnyökről.

Fenyércirok (Sorghum halepense), mint gyom

2023. augusztus 24. 10:40

A fenyércirok Magyarországon mindenütt megtalálható, elsősorban az ország déli részén gyakori. Talajtípusokban nem válogat, agresszív növekedésével minden szántóföldi kultúrában fellelhető.

A klímaváltozás és az özönnövények II.

2023. február 24. 06:38

Mi a titka azoknak az idegenhonos fajoknak, amelyek özönnövényként képesek megbolygatni nemcsak a szántóföldi és kertészeti mezőgazdasági tevékenységet, de gondot okozhatnak a kertben és a természetes vegetáció egyensúlyában is? Miért olyan sikeres a parlagfű, a szerbtövis-fajok és a különböző kölesfajok hazai terjedése?

Milyen növényi rész keveredett a fagyasztott zöldbabba? Mérgező lehet?

2023. február 3. 04:37

Fagyasztott zöldbabban a képen látható idegen növényi részt találtam. Milyen növényé? Mérgező lehet?

Ismerjük fel a gyomnövényeket már pár leveles korukban IV. rész – T4-es életformájú egyszikű gyomnövények

2018. szeptember 26. 13:58

A magról kelő gyomnövények közül az Ujvárosi-féle életformarendszerben T4-es kategóriába sorolt növényekkel gyűlik meg évről évre a legtöbb bajunk.

Szántóföldi gyomnövény: csattanó maszlag és talajigénye

2022. október 18. 10:17

A maszlag a Datura nemzetség egyetlen magyarországi képviselője. Az országos szántóföldi gyomfelvételezések alapján igen gyakori gyomnövény.