A kajszitermesztés problémái Magyarországon továbbra is gyakoriak, illetve egyre gyakoribbak a téli és tavaszi fagykárok és olyan termőhelyeken is előfordulnak, ahol évtizedek óta nem volt erre példa. Utóbbi években felerősödött a fapusztulás mértéke, egyes években igen komoly gondokat okozott.
A kajszi himlővírus fertőzésére sok új fajta érzékeny, a gyümölcs áruértékét ez nagymértékben rontja. Az ország egészére még hagyományos fajtahasználat jellemző, és ez koncentrált júliusi érést jelent, amit nehéz kezelni. Sajnos az új ültetvényekben átgondolatlan a fajtahasználat, a telepítés. Az új fajtákat sokan előzetes ismeret nélkül ültetik. Az ültetvények nagy részére az elöregedés, illetve az extenzív művelés jellemző, ami nem biztosítja a gazdaságos termelést.
Nemesítési célkitűzések
A kajszinál is felgyorsult a fajtaváltás. Az utóbbi 20 évben több mint 500 új kajszifajta jelent meg a világon. Korábban néhány fajtára alapozódott minden országban a termelés, ez még mindig így van, de az új ültetvényekben az új fajták terjednek. A fajta-előállításban Franciaország, USA, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Románia és Ukrajna jár az élen. Új ültetvényeinkben a magyarok mellett a francia fajták dominálnak. Franciaországban több nemesítő és fajtaforgalmazó cég is működik, melyek kiterjedt nemzetközi kapcsolataiknak köszönhetően több földrészen is elterjesztik fajtáikat. A kiváló hazai nemesítésű fajták mellett egyre jobban terjednek a külföldről (USA, Kanada, Franciaország) behozott különleges igényeket is kielégítő fajták, amelyek között augusztusban-szeptemberben érők is vannak. Közülük néhányat a hazai faiskolák is szaporítanak, de a legújabbakat elsősorban Olaszországból és Franciaországból szerezhetjük be.
1. kép A késői érésű Faralia
Magyarországon a kajszi fajtahasználat változása 20 évvel ezelőtt a Cot International által forgalmazott fajták (pl. Tom Cot, Goldstrike) bevezetésével gyorsult fel. Néhány évvel később megjelentek az Escande faiskola fajtái is (Bigred, Pinkcot). Az utóbbi tíz évben terjednek a hazai ültetvényekben az International Plant Selection késői érésű (Faralia /1. kép/, Farbaly /2. kép/), az utóbbi öt évben pedig korai érésű fajtái (Pricia). Néhány ültetvényben a spanyol PSB Produccion Vegetal fajtái (Mambo /3. kép/, Oscar /4. kép/) is sikerrel szerepeltek. Valamennyi jelentős kajszi nemesítő cég törekszik különleges, jól értékesíthető fajták előállítására. Több vállalkozás is rendelkezik már 100%-ban bordó fedőszínnel fedett hibridekkel (5. kép). A jelenleg hozzáférhető néhány fajtát (Rubista /6. kép/) rövidesen egész érési sor fogja felváltani. Egyéb különleges tulajdonságokkal rendelkező fajták is megjelennek a piacon: fehér húsú, fénylő, szőrtelen gyümölcsű kajszik. Több kajszi x japánszilva hibridet is termesztenek a melegebb éghajlatú országokban. Ezek között vörös húsú is található (Tiger, Vaiolet). Néhány éven belül találkozhatunk majd vörös húsú kajszival is. A nemesítők és a fajtaforgalmazók együtt dolgoznak (sokszor egy cégen belül), azért, hogy olyan fajták kerüljenek forgalomba, amelyek megfelelnek a termesztői igényeknek és a piaci elvárásoknak. Így biztosítható a fajtaértékesítésből származó magas árbevétel.
2. kép A Farbaly is késői fajta
3. kép A Mambo spanyol fajta
Az új, honosított fajták többségére jellemző, hogy a magyar fajtákhoz képest sokkal több virágrügyet, virágot képeznek. Nagyrészük hajlamos arra, hogy már fiatal korban túlzottan berakódjon terméssel. Ezek a fajták intenzív művelést igényelnek, ami gondos ápolást, rendszeres, évenkénti metszést, ritkítást és öntözést jelent. A fajtatulajdonságok közül Magyarországon a hosszú mélynyugalmi időszak, a lassú virágrügyfejlődés és a késői virágzás nagyon fontos tulajdonságok a fagykárok elkerülése érdekében. Az öntermékenyülés egyre fontosabb, hogy biztonságosabbá tegyük a kötődést. A kórokozó-ellenállóság a költségek csökkentése miatt is érdekes. Piaci szempontból fontos az érési időszak megnyújtása és a gyümölcsminőség fokozása. A kajszinál is (mint ahogyan az őszibarackfajtáknál megfigyelhető) tendencia, hogy egyre nagyobb a gyümölcsök fedőszín borítottsága. Az új fajták honosításával most már Magyarországon is 80-90 naposra bővült a kajszi érési időszak, a 30-40 évvel ezelőtti egy hónapról. Az újabb fajták ezt 100 naposra növelik. Kérdés, hogy meddig érdemes a szezont megnyújtani? Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy augusztus közepe után már nem lehet nagy mennyiségben a gyümölcsöt értékesíteni.
A fajtaválasztás szempontjai
A fajtaválasztást meghatározza a gazdaság mérete, elhelyezkedése, a termesztési cél, a piaci lehetőségek. Az ország déli részén inkább korai fajtákat érdemes ültetni, míg északon a kései fajtákban rejlő előnyöket lehet kihasználni. A kistermelő, a helyi piacokra vagy a budapesti nagybani piacra, esetleg kereskedők segítségével a bécsi nagybani piacra szállít. A kis ültetvényfelülettel rendelkezők sok fajtát telepítenek, hogy hosszú legyen az érési időszak. Fontos a nagy méret és a színes, jól eladható gyümölcs (Pinkcot, Kioto). Nagy ültetvényfelülettel rendelkező termelő vagy integrátor esetén mások a fajtaválasztás szempontjai. Olyan fajták szükségesek, amelyek jól tűrik az áruvá készítést, hosszan tárolhatók, hosszan pulton tarthatók, és így jó minőségben kerülnek a távoli piacokon is a fogyasztókhoz. Ebből a szempontból a kisebb, egységes méretű, kevésbé jól színeződő fajták is érdekesek lehetnek (Tom Cot).
4. kép A szintén spanyol Oscar
5. kép Bordó fedőszínű kajszi hibrid
A fajtaválasztást a piaci igények felmérésével kezdjük. A fajtákat, a termésbiztonságot figyelembe véve válasszuk ki. Az öntermékenyülő fajták akkor is jól teremnek, ha a fagyok megritkították a virágrügyeket, illetve, ha a virágzás idején kedvezőtlen a méhjárásra az időjárás. A korai fajták többsége önmeddő. A kajszihimlő vírus (sharka vírus, Plum pox virus) egész Magyarország területén elterjedt. Sajnos az új fajták többsége is érzékeny rá. A vírusfertőzés nagymértékben rontja a gyümölcsök minőségét. Több nemesítő műhely is fontos célként tűzte ki az ellenálló fajták előállítását. A kajsziültetvényekben is megfigyelhető új vagy eddig jelentéktelen kórokozók (lisztharmat, tafrina), kártevők (lepke kabóca, várható a foltosszárnyú muslica) fellépése. A fajták érzékenységére vonatkozóan kevés az információnk. A lisztharmat gazdaságilag is jelentős, gyümölcsminőséget rontó kárt okozhat Goldrich ültetvényben. Az utóbbi években több kajszi ültetvényben kimutatták a Candidatus Phytoplasma prunorum (CPP) fitoplazmát, amely feltehetőleg a nagymértékű pusztulás elsődleges okozója jelenleg. Legnagyobb arányban (egyes ültetvényekben 30-50% 2015-ben) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pusztultak a fák. Itt fontos a kevésbé érzékeny fajták előnyben részesítése a telepítéseknél.
6. kép Rubista nagymértékű fedőszín-borítottsággal
Figyelembe véve a feldolgozóipar igényét a magyar kajszi fajtakör fajtái és a hagyományos magyar fajták a jövőben is jelentős szerepet fognak betölteni a termesztésünkben, a frisspiacon azonban egyre inkább az új, színesebb és keményebb húsú fajtákat keresik. Friss fogyasztásra a legfontosabb követelmények: szilárd hús, lassú érés, hosszan tárolható és pulton tartható gyümölcs, magas cukortartalom, alacsony savtartalom, intenzív és nagymértékű fedőszín-borítottság, jellegzetes kajszi íz.
Dr. Szabó Zoltán
Balaton Fruit Kft., Balatonvilágos
Fotó: A szerző felvételei
