Gyümölcs

A nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a jégvédő háló

Debreceni Egyetem

A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.

A jégvédő háló gyümölcsösök vízháztartására gyakorolt pozitív hatását a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepének egyhektáros almaültetvényén monitorozták a kutatók két éven át. A pigment- és nedvességtartalmi eltérések mérése mellett termográfiai és spektrális elemzési módszerekkel is végeztek felméréseket a fák lombozatában, melyekkel a gyümölcsös vízellátottságáról, egészségi állapotáról próbáltak következtetéseket levonni. A távérzékelésre alapozott technológiák alkalmazása lehetővé tette, hogy a gyümölcsösök vízháztartását olyan eszközökkel is mérjék, melyekhez nem szükséges laboratóriumi felszerelés, így kevésbé vegyszer- és munkaigényesek.

– A jégvédő háló pozitívan hat a növényi vízháztartásra, a lombozat pigment- és nedvességtartalma szignifikánsan magasabb azoknál a gyümölcsfáknál, amelyek jéghálóval fedett területen találhatók. A jelenség a spektrális felmérés alapján is jól nyomonkövethető. Hőkamerás megfigyelés bizonyította, hogy a jéghálóval borított almafák lombozatában mérhetően alacsonyabb volt a hőmérséklet, mint az ültetvény szabadban termő területein. Kimutathatóvá vált tehát a jégháló vízháztartásra gyakorolt hatása közvetlenül a lombozat mérésén keresztül, illetve az, hogy az eszköz nem csak a jégvédelem szempontjából meghatározó, de a nyári hőstressz ellen is komoly védelmet jelent a gyümölcsös számára, javítva a termésbiztonságot – összegezte a kutatás eredményeit Nagy Attila, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének adjunktusa.

A kétéves kutatásba hallgatók is bekapcsolódtak, egyikük a témában írt szakdolgozatával elnyerte nemrég a Magyar Öntözési Egyesület különdíját BSc kategóriában. Kiss Ágnes Budapesten, a Vl. Magyar Öntözéstechnikai Konferencián és Kiállításon vette át az elismerést.

Távérzékelésre, térinformatikai eszközökre alapozott vízháztartási vizsgálatokat nemcsak almásban, hanem körte, kajszi- és őszibarack állományokban is végzett már korábban a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet. Képalkotó módszerekkel elemezték a gyümölcsállomány összetételét, egészségi állapotát, a vízhiányt toleráló, illetve kevésbé tűrő fajtákat. Emellett létrehoztak egy aszályt, illetve termésveszteséget előrejelző rendszert. Ennek alkalmazásával búza esetében hetekkel a betakarítás előtt, már május végén meg lehet mondani, milyen termésátlagokra lehet számítani az adott területen, míg kukoricánál akár a július eleji távérzékelt felvétel alapján kimutatható az aszály hatása és mértéke.

A korszerű almaültetvényeké a jövő

Visszatérő probléma a tősarjak folyamatos képződése, amelyek eltávolítása a vértetvek miatt különösen indokolt.

Nem mindegy, hogy milyen színű fóliát használnak a szamócatermesztők

Kontrollként a fehér fólia alatt termő növények szolgáltak.

Diókutatás és eredetvédelem Franciaországban

Franciaország a körülbelül 40.000 tonna éves termésmennyiségével Európa legjelentősebb diótermesztője.

Nálunk itthon van: becsüljük meg jobban a szelídgesztenyét

Az adott tájhoz jól kiválasztott oltvány, már az oltást követő ötödik évben jelentékeny termést produkálhat, mennyiségben és minőségben egyaránt.

KG Nagykun az új, államilag elismert árpafajta

A KG Nagykun a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének már a 36-ik saját nemesítésű, államilag elismert növényfajtája, őszi árpából pedig az ötödik.

2018. január 26. 17:14

Megnyitja kapuit a Gyümölcstermesztési Kutatóintézet génbanki gyűjteménye

2018-ban a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ szeretné ezt a gyűjteményt megismertetni, ezért az egyes telephelyeken nyílt napokat szervez.

2018. február 14. 09:17