A banán a világ egyik legkedveltebb gyümölcse, azonban a klímaváltozás mezőgazdaságban is érezhető hatásai komoly kihívások elé állítják termesztését és ellátási láncait.
Az alábbiakban áttekintjük, milyen biológiai veszélyek fenyegetik a banánt, milyen gazdasági következményekkel járhat a termelés visszaesése, és mindez hogyan hat a fogyasztókra a globális és a magyar piacon.
Biológiai veszélyek
A banán trópusi növény, amely csak szűk hőmérsékleti tartományban és megfelelő csapadék mellett képes bő termést hozni. A fő exportfajtának számító Cavendish-banán ideális fejlődéséhez 15-35 °C közötti hőmérséklet és elegendő, de nem túl sok csapadék szükséges.
A szélsőséges időjárási események, például a heves viharok komoly károkat okozhatnak az ültetvényeken. A szél és árvizek letörhetik a hatalmas banánleveleket, tönkre téve a fotoszintézist és visszavetve a terméshozamot. A hőhullámok és tartós aszályok szintén hőstresszt és vízhiányt okoznak, ami a banánfák legyengüléséhez és terméscsökkenéshez vezethet.
A klímaváltozás közvetve is súlyosbítja a banán helyzetét a trópusi betegségek terjedésének felgyorsításával. Gyakoribbá és intenzívebbé válnak a gombás fertőzések az ültetvényeken a felmelegedés és a szélsőséges csapadékviszonyok miatt. Az egyik legfőbb veszélyt a fekete levélfoltosság (Black Sigatoka) jelenti, amit a Pseudocercospora fijiensis nevű gomba okoz. A levelek fotoszintetizáló képességét akár 80%-kal is csökkentheti nedves, csapadékos időben.
Még súlyosabb gondot okoz a talajban terjedő panamai átok, vagyis a Fusarium gomba új Tropical Race 4 (TR4) törzse, amely Ausztráliából és Ázsiából kiindulva Afrikába és nemrég Latin-Amerikába is eljutott. Ez a fertőzés gyakorlatilag kiirthatatlan a talajból, ráadásul a spórái még a szél által is terjedhetnek.
A forrósodó klíma kedvez a kórokozók szaporodásának, miközben a hőstressz legyengíti a növényeket, így a fertőzések még pusztítóbbá válhatnak. Ennek következtében egész banánültetvények pusztulhatnak ki, ha a bolygó tovább melegszik.
Gazdasági következmények
Az éghajlatváltozás és a terjedő betegségek hosszú távon a banán termőterületeinek jelentős csökkenéséhez és a terméshozam visszaeséséhez vezethetnek. Egy friss tanulmány szerint 2080-ra a jelenlegi banántermesztő régiók közel 60%-ában már nem lesz gazdaságos banánt termeszteni a hőmérséklet-emelkedés miatt. A legjobb termőterületek összezsugorodnak, a hozamok csökkennek. Ráadásul a trópusi övben tevékenykedő mezőgazdasági munkaerő dolgát a fokozódó hőség is tovább nehezíti.
A banán világszerte az egyik legfontosabb kereskedelmi gyümölcs, éves exportértéke mintegy 11 milliárd amerikai dollár. Az export 80%-a Latin-Amerikából és a Karib-térségből érkezik, vagyis a globális banánpiac nagymértékben a klímaváltozásnak kitett régiók termelésétől függ.
Ha egy országban az éghajlati károk vagy betegségek miatt kiesik a termés, az azonnal megjelenik az export csökkenésében is, ami veszélyezteti a helyi gazdák megélhetését és az adott ország exportbevételeit. Mivel a banánértékesítésből származó jövedelem sok fejlődő országban kulcsfontosságú, a termőterületek visszaszorulása komoly szociális és gazdasági hatásokkal jár.
A csökkenő kínálat elkerülhetetlenül a banán fogyasztói árának emelkedéséhez vezet. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás okozta termeléscsökkenés miatt a banán világpiaci ára emelkedni fog, és várhatóan tartósan magas is marad. Ezt tetőzi, hogy a termelőket súlyos költségnövekedés terheli: drágul a műtrágya, az energia és a szállítás, miközben egyre nehezebb munkaerőt találni.
Globális piac és fogyasztás
A banán nem csupán népszerű csemege, hanem sok országban alapvető élelmiszer is. Világszerte több mint 400 millió ember napi kalóriájának 15-27%-át a banán biztosítja. A klímaváltozás miatt csökkenő termés akár élelmezésbiztonsági válságot is okozhat a trópusi fejlődő országokban, ahol a banán a mindennapi táplálkozás része.
Eközben a fejlettebb piacokon is megérzik a hatásokat. 2024 elején az Egyesült Királyságban például átmeneti banánhiány alakult ki, miután a behozatalt végző hajók egy viharsorozat miatt késve érkeztek meg a kikötőkbe. Ezek a zavarok egyelőre időszakosak, de a gyakoribb extrém időjárás miatt a jövőben akadozhat a globális banánellátás, így a fogyasztóknak világszerte alkalmazkodniuk kell a magasabb árakhoz és az esetleges hiányokhoz.
Hazai hatások
Magyarországon a banán kizárólag import útján kerül a boltokba, így a hazai élelmiszerlánc is ki van téve a globális változásoknak. Az Európai Unió banánfogyasztása csupán mintegy 10%-át termeli meg, a fennmaradó rész teljes egészében importált gyümölcs. Hazánk elsősorban Közép- és Dél-Amerikából, főként Costa Ricából és Ecuadorból importál banánt, így az ottani termelési gondok azonnal éreztetik hatásukat a magyar piacon.
2024 elején a Budapesti Nagybani piacon már rekordszintű banán-nagykerárat regisztráltak, ami a klímaváltozás és egyéb költséghatások miatti drágulást jelzi. A hazai élelmiszerlánc szereplőinek – importőröknek, nagykereskedőknek, áruházláncoknak – a jövőben fel kell készülniük arra, hogy a banán nem lesz mindig olcsó, bőséges árucikk.
Képek: Pixabay
