Termesszünk kökényt! Miért? Mert a magas hőtűrőképessége miatt a megváltozott klimatikus viszonyok mellett is sikerrel termeszthető gyümölcsfaj hazánkban.
A kökény a rózsafélék családjába (Rosaceae) tartozik, közelebbről a szilvafélék alcsaládjába (Prunoidae), tudományos neve (Prunus spinosa L.).
A Prunus nemzetségbe tartozó növények közül közel áll hozzá a Prunus domestica L., az úgynevezett házi szilva, amelynek termése ovális-elliptikus, magvaváló, a csonthéj egyik oldala jellemzően kidomborodó, így szimmetrikus, valamint számos fajjal ellentétben a levelek alul, az ereknél molyhosak.
A virágcsésze és a kocsány kopaszodó. Számos termesztett szilvánk, mint a híres Besztercei szilvák esetében a fenti morfológiai bélyegek hasonlóan mutatkoznak.
A kökényt határozottan elkülönítve, az alábbi leírás jellemzi: tövises cserje, virágszirmai fehérek, 5-7 mm hosszúak, leginkább tojásdadok, a termés közismerten kb. 1-2 cm átmérőjű, húsos és gömb alakot nyer.
A levelek élesen fűrészesek. A terméskocsányok kopaszak vagy molyhosak, ez genotípusonként változó a megfigyelések szerint. Molyhos kocsánnyal a subsp. dasyphylla cserjék rendelkeznek.
Amennyiben termesztésbe vonjuk, figyelembe kell venni, hogy könnyen, azaz spontán kereszteződik a Prunus domestica faj termesztett fajtáival, ezért azoktól távol kell tartani.
A kökény leginkább gyökérsarjaival terjeszkedik, cserjeként a kertben gyorsan, akár jelentősebb területet foglalhat el, ezért ültetvényben oltványok ültetése ajánlott. Jól viseli a száraz, meleg talajokat, természetesen az oltványok esetében a vízigény növekedik, öntözött kultúrába vehető.
A hiedelmekkel ellentétben fényigényes gyümölcsünk, bár erdőszéleken gyakran kerül úgynevezett „sétáló árnyékba”, de az oltványok termesztése esetében és a nagyobb termésmennyiség realizálásához fontos a teljes fénykitettség.
Feltételezések szerint a kökény a házi szilvánk egyik őse. Nagy többségében tetraploid, de a genetikai változatossága miatt hexaploid és pentaploid változatok is előfordulnak. Környezeti igény tekintetében elmondható, hogy a kökény fényigényes és szárazságtűrő.
A talaj kémhatására és kötöttségére kevésbé érzékeny, a tél végi fagyra a szilvához hasonló érzékenységet mutat. A magas hőtűrőképessége miatt a megváltozott klimatikus viszonyok mellett is sikerrel termeszthető gyümölcsfaj hazánkban.
Beltartalmi értékek és a felhasználás lehetőségei
A kökény kiemelkedő beltartalmi értékét több vizsgálat megerősítette, magas C-vitamin-tartalommal (50 mg/100 g) rendelkezik, ezen kívül tartalmaz flavonoidokat, tanninokat, színanyagokat, cukrot és pektint is.
Ismert a benne található bioaktív anyagok immunerősítő és emésztésjavító hatása. Folyamatban lévő kutatások arra engednek következtetni, hogy a kökény fogyasztása valószínűleg gátolja a humán patogén baktériumok szaporodását (Helicobacter pylori). Továbbá tartalmaz ellagsavat, ami a kötőszövetekben lévő kollagén lebomlását gátolja, tehát kedvező hatású a porcokra és a bőrre.
A kökény fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának lehetőségét, és nem elhanyagolható a daganat-megelőző hatása sem.
A kökény felhasználása során jól megmunkálható fájából golfütőt, sétapálcát és szerszámnyelet készítenek. Kora tavasszal illatos virága jó méhlegelő, nektárja 30-35% cukrot tartalmaz.
A kökénybokrok fészkelő- és búvóhelyet biztosítanak a madarak számára. Védett lepkéinknek, a kardfarkú lepkének és a közepes éjjeli pávaszemnek is tápnövénye. A szárított virágából készített tea vízhajtó hatású, valamint enyhe hashajtó és felgyorsítja az anyagcserét. A testtömegfogyasztó teakeverékek alkotórésze.
Felhasználható a virág desztillátuma, amelyet a kozmetikai iparban a bőrt erősítő hatásáért ismernek el. A népi gyógyászat még a kökény gyökerét is felhasználta: a gyökér héjának főzetét torok- és mandulagyulladás gyógyítására, kérgének főzetét pedig enyhe nyugtatásra használta.
Szárított leveléből lágy, kellemes ízű élvezeti tea készíthető, amely a torok fertőtlenítésre szintén használható. A gyümölcséből készült lekvár megszünteti a hasmenést, segíti az emésztést és a bélműködést. A rómaiak kökénybort is készítettek.
A hazánkban feldolgozott kökény jellemzői
Jelenleg hazánkban több mint nyolcvan üzem foglalkozik a kökény feldolgozásával. Legnagyobb mennyiségben pálinka előállításra használják, de lekvár- és dzsemkészítés is jellemző.
Sokan ismerik a spanyolországi Navarra környékén több száz éves recept alapján készített Pacharan nevű likőrt, amelynek szintén kökény az alapanyaga. Hazánkban is kedveltek a kökény párlatai.
A mélyhűtő-ipar egészben és velő formájában hasznosítja a gyümölcsöt. A táplálékkiegészítőket gyártó cégek többek között instant teát, immunerősítő elixírt készítenek, míg a kozmetikai ipar arctejet, arckrémet és arctonikot gyárt a kökény felhasználásával.
Megállapított, hogy a kökénymag olaj B17-vitaminban gazdag, amely szintén a kozmetikai ipar számára fontos. Továbbá a kökényaszalvány az erdei gyümölcsteák alkotórésze. Hazánkban a kökényt feldolgozó vállalkozások szinte kizárólag gyűjtött kökényt használnak fel.
A gyűjtésből származó kökény feldolgozásának számos problémája van. A gyűjtőhelyek nagyobb része ipari üzemek, főútvonalak mellett található, ezért a termés lehet részben szennyezett, másrészt mivel nem részesülnek növényvédelemben, kártevőktől és kórokozóktól fertőzött.
Ismert az a megállapítás, hogy jó minőségű árut csak jó minőségű nyersanyagból lehet készíteni. Üzemi ültetvények hiányában a feldolgozáshoz szükséges alapanyag mennyisége nem tervezhető.
Európában több helyen, elsősorban Németországban megkezdődtek a kísérletek a kökény termesztésbe vonásával. Néhány évtizede Magyarországon is kezdetét vette a kökénnyel kapcsolatos kutatás.
Lövőpetriben létesült nagyobb ültetvény, fajta- és termesztéstechnológiai-kísérletek beállításával. A kutatás elsődleges célja a kökény gazdaságos üzemi termesztésének fejlesztése.
A vadon termő populáció egyedei között számos értékes változat található, de a keresztezéses nemesítés is jó lehetőségeket kínál. Jelenleg a nemesítés célja a hozam növelése, a korai termőre fordulás, a magas antioxidáns-tartalom (ahol a legkisebb és a legnagyobb értékek között közel 5-szörös különbség mutatható ki).
A megfelelő gyümölcsméret kökénynél 17-18 mm, kökényszilvánál 20-23 mm. Előnyös tulajdonság a jó ökológiai tűrőképesség, kiemelve a hidegtűrést. Lényeges fajtatulajdonság a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállóképesség.
A kökény üzemi termesztésének lehetőségei
A kökény kedvező térállása 5×2-3 m, tehát hektáronként 670-1000 db oltvánnyal lehet számolni. A törzs magasságát és a koronaformát attól függően kell kialakítani, hogy a későbbiekben a betakarítást kézi vagy gépi rázással kívánják megvalósítani.
A genetikailag tiszta kökény-klónok szinte teljes mértékben önmeddők, ezért indokolt a kevert telepítés, tehát telepítéskor feltétlenül tisztázni kell a termékenyülési viszonyokat. A kökényszilvák ugyanakkor nagyobb részben öntermékenyek. A faiskolai szaporításban jól összeférnek a mirobalan és St. Julien alanyokkal.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a St. Julien alanyon a termőrészek berakódottsága nagyobb, ugyanakkor az oltvány kisebb fát ad, amely lombját tekintve tömörebb, viszont a kevésbé alkalmas talajok esetében a hiánybetegségekre a fenti oltványok érzékenyebbek.
Korona alakító metszése a szilvához hasonló. Termesztéstechnológiája legtöbb elemében megegyezik a szilvánál ismertekkel. Az ültetvényben többnyire a szilvát károsító kártevők, kórokozók ellen kell védekezni.
A gyümölcs egyik jelentős kártevője a poloskaszagú szilvadarázs lárvája, ami a szilvamolytól eltérően 4-5 gyümölcsöt is károsít. A legtöbb felhasználási mód esetén szükség van a hideghatás okozta biokémiai változásra. A fagy hatására nő a gyümölcs pektin- és cukortartalma, viszont csökken a tannintartalom, ezért kellemesebb lesz az íze.
dr. Iváncsics József, Pólyáné dr. Hanusz Borbála
Széchenyi Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar
