A március utolsó napjaiig kitartó, az évszaknál jóval melegebb időjárás hatására sok növény, így a csonthéjas termésű gyümölcsfák fejlődése is felgyorsult. Ezt még az országos szinten is igen erőteljes vízhiány sem tudta fékezni. A március utolsó napján kezdődő időjárásváltozás, a régóta várt csapadékos időjárás érkezése azonban néhány növényfaj, így a kajszibarack számára is súlyos mértékű növénykórtani veszélyhelyzetet eredményez.
A kajszibarack majdnem olyan mértékben fogékony a csonthéjasok moníliájának (Monilia laxa) fertőzésére, mint a meggy, amelyet ez a közismert kórokozó rendkívüli módon kedvel. A csonthéjasok moníliája részben a már megfertőzött fás részekben, részben pedig az elmúlt években elpusztított gyümölcs maradványokban, a „múmiákban” telel át.
Gyakori kórokozó, hiszen eltérő mértékben ugyan, de szinte valamennyi Prunus fajt képes megfertőzni, így szaporító anyaga a levegőben szinte mindig jelen van. Egy sikeres fertőzés tehát e kórokozó esetében szinte sohasem a kórokozó inokulumának mennyiségén múlik, hanem a fertőzésre alkalmas fenológiai állapot, valamint a fertőzésre alkalmas környezeti tényezők meglétén.
A csonthéjasok moníliája alapvetően sebparazita, így gyakori, hogy a metszések után a sebeket elfertőzve jut be a növénybe. Ugyanakkor a virágok bibéje szintén nagyon alkalmas fertőzési pont a kórokozó számára, amely évente egy alkalommal, a virágzás időszakában biztosan hozzáférhető a kórokozó számára.
A virágok azonban hiába vannak nyitott állapotban (szabaddá téve a bibét és az embriót), ha a levegő relatív páratartalma az elmúlt napokhoz hasonlóan rendkívül alacsony. A kórokozó számára a konídiumok csírázásához néhány órás felületi vízfilm borítás mindenképpen kell a sikeres fertőzéshez, amely az ország döntő hányadán az elmúlt napokban egyáltalán nem állt fenn.
Március utolsó napjától azonban ez a helyzet gyökeresen váltoott. A több napon át tartó, eltérő intenzitású csapadék hullás kedvező feltételeket biztosít a kórokozó konídiumai számára arra, hogy a fogékony fenofázisban levő csonthéjas fajok virágain belül elindíthassák a fertőzést. Igazán fogékony Prunus faj, amely jó eséllyel megfertőződhet, most csak egy van. A kajszibarack (Prunus armeniaca).
A csonthéjasok moníliája nem csak azért veszélyes, mert az általa elpusztított virágból nem lesz termés, azaz barack. A kórokozó a fertőzés után micéliumaival egyre mélyebben hatol be a növény belsejébe, így a fás részekbe is. Ennek nyomát 3-4 hét múlva a hajtások hervadásában, forrázásra emlékeztető pusztulásában lehet felismerni. A fiatalabb korú fák, illetve a modern fajták némileg még nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Esetükben igen gyakori, hogy a nagy vázágakon elhelyezkedő rügyekből, vagy a rajtuk levő igen rövid termőnyársakon levő rügyekből is fejlődnek virágok. Ezek moníliás fertőződése igen könnyen az illető vastag ág elfertőződését és elhalását okozhatja. Ebben az esetben a fertőzés nyomán nem egy-két virág, hanem akár egy-két ezer virág pusztulása, valamint a fa jelentős részének elvesztése lesz az a kár, amit elszenvedhetünk.
A csonthéjas monília elleni védekezés alapja a gyümölcsösben megfelelő higiéniai viszonyok kialakítása. Ebbe beletartozik a rendszeres ritkító, fiatalító metszés, amely nem engedi a korona elsűrűsödését és lehetővé teszi valamennyi korona rész elérését a permetlével. Ide tartozik a fertőző anyag rezervoárok, azaz a múmiák és az elhalt növényi részek folyamatos eltávolítása és megsemmisítése. Fontos elem az őszi és tavaszi lemosó permetezés is. Ugyanakkor mind ezek mellett szükséges a virágzó gyümölcsfák célzott, monília elleni fungicides kezelése is!
A csonthéjasok moníliája ellen virágzás idején rengeteg engedélyezett fungicid közül választhatnak a termesztők. Fontos figyelembe venni azt a körülményt, hogy csak a kinyílt virágok kezelése hoz eredményt és azt is, hogy egy preventív védelem általában sokkal hatékonyabb, mint egy kuratív kezelés, amelyet már a fertőzés megtörténte és annak következtében a legelső virágok pusztulása idején hajtunk végre. Mindenképpen javasolt még közvetlenül a csapadék előtt a kajszi fák monília elleni permetezése. Ha az időjárási helyzet és a virágzás elhúzódása indokolja, ne habozzunk a kezelés megismétlésével!
Ha végrehajtottuk a védekezést, arra azért mindenképpen számítsunk, hogy az nem lesz 100%-os hatékonyságú. Három-négy hét múlva a fonnyadó virágzatok, hajtások jól fogják jelezni, hogy hol tudott a kórokozó a védekezés ellenére is fertőzni. Fontos, hogy ezeket a megtámadott részeket mielőbb eltávolítsuk és megsemmisítsük. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a kórokozó bejusson a fás részekbe és ott lassacskán előre haladva akár a termő fa létét is veszélyeztesse. A csonthéjasok moníliája nem leküzdhetetlen kórokozó, némi odafigyeléssel, jó időzítéssel meg lehet szabadulni tőle.
