Az elmúlt időszakban (2017-2018) egy Fejér megyei kajszi és egy Pest megyei őszibarack ültetvényben a sztigminás betegség tüneteivel könnyen összetéveszthető, baktérium okozta levél- és termésfoltosság fellépését figyeltük meg.
A tünetek alapján feltételeztük, az Európai Unióban szaporítóanyagon karantén státuszú kórokozó baktérium, a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. megjelenését. A kórokozót később azonosítottuk, az okozott kártétel nagyságát felvételeztük.
A Prunus nemzetség fajait fertőző baktériumot először Észak-Amerikában Smith japán szilváról írta le 2003-ban. Előfordulása, az EPPO 2017. februári adatai alapján, a világ számos országában, Európán belül Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban, Olaszországban, Szlovéniában, Montenegróban, Romániában, Moldovában, Ukrajnában és Oroszországban ismert. A tüneteket leggyakrabban szilván, nektarinon és őszibarackon, ritkábban kajszin, cseresznyén, meggyen és mandulán (Ritchie, 1995; Scortichini és Simeone, 1997) figyelték meg.
A gyümölcsfák mellett dísznövényekről is jelezték előfordulását (pl. Tjou-Tam-Sin és mtsai, 2012). Hazánkban a kórokozót Németh József 2005-ben japán szilváról azonosította. A betegség fellépése következtében a fogékony növényeken súlyos kár alakul ki. A kórokozó elleni védekezés mindezidáig nem megoldott.
Rövid közleményünkben a Magyarországon, őszibarackon és kajszin újonnan fellépő betegséget kívánjuk bemutatni, különös tekintettel a korai felismerés és a védekezés lehetőségeire.
Tünetek
A tünetek jellegükben a növény fajától és a vegetációs időszaktól függően kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek.
A kórokozó kajszin levél- és termésfoltosságot, őszibarackon levél-, termés- és vesszőfoltosságot okozott. A tünetek először a leveleken jelennek meg a fonákon nem feltűnő, apró, vizenyős, később a színen nekrotizálódott foltok formájában. Alakjuk, a sztigmina okozta elhalásokkal ellentétben, nem kerekded, hanem szögletes, erek által határolt. A foltok körül a levélszövet gyakran kivilágosodik. Az elhalt szövetrészek a levéllemezből gyakran kiesnek, lyukacsosodást okozva. A kórfolyamat előrehaladtával a foltok összeolvadhatnak, a beteg levelek lehullanak (1-3. kép).
1. kép Baktérium okozta foltok kajszi levelén.
A: vizenyős foltok a fonákon, B és C: kis-, illetve nagyméretű elhalások
2. kép Xantomónászos és sztigminás levélfoltok őszibarackon. A és B: baktérium okozta foltok, C: sztigminás levélfoltok.
3. kép Baktérium okozta foltosodás őszibarack levelein
A még éretlen terméseken apró, sötétzöld léziók jelennek meg, amelyek később kajszin leggyakrabban 3-10 mm-es barna, besüppedő, ritkábban 1-3 mm-es szabálytalan elhalásokká alakulnak. Közepük gyakran kiszárad, berepedezik. Őszibaracknál a foltok mérete az idősebb terméseken sem haladja meg a 3-4 mm-t, ugyanakkor összeolvadva gyakran nagykiterjedésű termésparásodás formájában jelennek meg. A kisebb foltok szintén összetéveszthetőek a sztigminás betegség tüneteivel. Ugyanakkor, amíg a sztigminás foltok többségében kerekdedek, gyakran kivilágosodó közepűek és elmosódó szélű liláspiros gyűrűvel határoltak, addig a baktériumos foltok általában egyneműen barnák esetleg lilásbarnák, szabálytalan alakúak és felületük repedezett (4-8. kép).
4. kép Korai vizenyős foltok kajszi (balra) és őszibarack (jobbra) termésén
5. kép Baktérium okozta eltérő termésfoltosodás kajszin. A: nagyméretű foltok (Bergecot), B: kisméretű elhalások (Sweet Cot), C: súlyos, berepedező elhalások (Tardiff de Valence)
6. kép Baktérium okozta kisebb (balra) és nagyobb (jobbra) mértékű parásodás őszibarack (O’Henry) termésén
7. kép Xantomónász (A) és sztigmina (B) okozta foltok kajszi termésén
8. kép Xantomónász (A) és sztigmina (B) okozta foltok őszibarack termésén
A levél- és termésfoltokban, nedves időben baktériumnyálka is kialakulhat. A vesszőkön, a nyár folyamán elmosódó szélű, gyakran megnyúlt lilásbarna foltok (9. kép) jelennek meg, amelyek később fekélyes sebekké alakulhatnak. Az ágakon, az irodalmi adatok alapján, szintén kialakulhatnak a fekélyes sebek.
9. kép Baktérium okozta vesszőfoltosság őszibarackon (O’Henry)
Kártétel és fajtafogékonyság
A korai lombhullás következtében nagymértékben csökken az asszimilációs felület, amely rontja a fák életképességét és csökken az azévi, de főleg a következő évi termésmennyiség (10. kép). A termésfoltosság rontja a gyümölcs értékesítésének lehetőségét.
10. kép Súlyos mértékű levélhullás őszibarackon
A tünetek elfordulása az állományban erősen fajtához kötött, amelyek fogékonysága jelentős mértékben eltér. Szakirodalmi adatok alapján a kajszibarack fajták közül az Orangered ellenálló, a Goldbar fogékony, a Bergarouge, Bergeron, Goldrich és Kioto közepesen fogékony (1. táblázat).
A fertőzést Bergerouge, Bergecot, Flavor Cot, Sweet Cot, Magyar kajszi, Toyesy, Tardiff de Valence és Zebra kajszibarack fajtákon, illetve O’ Henry, Royal Time, Royal Summer, Redkal, Szimfónia, Cavia és Cresthaven őszibarackon figyeltük meg. Közülük Bergecot-on és O’ Henry-n alakultak ki a legsúlyosabb tünetek. Őszibarackon a kártétel felvételezésének időpontjára (július vége – augusztus eleje) a lombozat jelentős része már lehullott. A fertőzött levelek gyakorisága Cresthaven fajtán 5% alatt maradt, ugyanakkor O’Henry fajtán meghaladta a 90%-os szintet.
A fajtafogékonyság különbözőségét támasztja alá az a megfigyelésünk is, amely szerint a fertőzött állományok közvetlen szomszédságában termesztett bizonyos fajtákon (pl. Babygold 6 őszibarack) a fertőzési forrás közelsége ellenére sem alakultak ki a tünetek. Ugyanakkor más fajtán (pl. Redkal), a fertőzési forrástól mért nagyobb távolság (50-60 m) dacára is tapasztalható a tünetek táblaszél felőli megjelenése.
Terjedés
A kórokozó terjedésében, a tünetek megjelenésének mintázata alapján, elsődleges szerepe van a fertőzött szaporítóanyagnak. Annak ellenére, hogy a baktérium Magyarországon a szaporítóanyag-előállításban zárlati károsítóként szerepel, a külföldről ellenőrizetlenül behozott szaporítóanyag nagyfokú kockázatot jelent a betegség fellépése tekintetében. A terjedést elősegíti a szeles, csapadékos időjárás, de a baktérium továbbvihető oltással, metszéssel és rovar vektorokkal is. A betegség fellépéséhez az utóbbi évek szélsőségesen csapadékos és meleg időjárása is hozzájárulhatott.
Kórokozó azonosítása
A tünetes növényrészekről izolált baktériumot biokémiai, élettani és molekuláris biológiai jellemzői alapján Xanthomonas arboricola pv. pruni fajként azonosítottuk. Megbetegítő képességét dohány levelein, valamint kajszi levelén és termésén igazoltuk.
Védekezés lehetőségei
A védekezés lehetőségei korlátozottak és a megelőzésen alapulnak. Legfontosabb teendő az egészséges szaporítóanyag telepítése, valamint a kevésbé fogékony fajták termesztése. Sajnos ez utóbbi tekintetében az irodalmi adatok hiányosak, a hazai tapasztalatok figyelembe vétele nagyobb hangsúlyt kap. Annak ellenére, hogy a kórokozó termő állományokban nem zárlati státuszú, megfontolandó a fertőzött fák minél korábban történő eltávolítása és megsemmisítése. Az erősen fertőzött állományok gyógyítására megfigyeléseink alapján kevés esély van. Az állományvédekezések tekintetében alapvető fontosságú a betegség pontos és korai azonosítása. A baktériumok ellen ható réztartalmú készítmények engedélyokirat szerinti rendszeres kijuttatása (őszi és tavaszi lemosó permetezés és ahol ezt az okirat lehetővé teszi, a vegetációban történő kijuttatás) mérséklik a baktérium áttelelésének és terjedésének lehetőségét.
Végső gondolat
Megfigyeléseink alapján Magyarországon egy új baktériumos foltbetegség fellépésével és terjedésével kell számolniuk az őszibarack és kajszi termesztőknek. A terjedés veszélyét támasztják alá a termelők azon visszajelzései, amelyek szerint a fertőzésre utaló tünetek már az ország több, Fejér, Somogy és Pest megyei, kajszi és őszibarack állományában is jelen vannak. A prevenció legfontosabb elemei az ismert származású, egészséges szaporítóanyag használata és a kórokozóra ellenálló vagy kevésbé fogékony fajták telepítése.
Az AF szaklap átszerkesztett változata Dr. Nagy Géza, Dr. Schwarczinger Ildikó, Dr. Bozsó Zoltán, Dr. Szatmári Ágnes, Dr. Király Lóránt, Dr. Süle Sándor, Szabó Zoltán: Baktériumos betegségek elleni védelem újabb kihívása csonthéjasokban (2018. E73 80. old.) című írása alapján.
Fotó: A szerzők felvételei
Fontosabb szakirodalmak jegyzéke
- Németh J. (2005): A baktériumos levélfoltosság és fekély reális veszély a hazai őszi-, kajszibarack- és szilva – termesztésre. Növényvédelem, 41: 169–171.
- Ritchie, D. F. (1995): Bacterial spot. in: Ogawa, J. M., Zehr, E. I., Bird, G. W., Ritchie, D. F., Uriu, K. and Uyemoto, J. K. (eds.) Compendium of Stone Fruit Diseases. APS Press, St. Paul, MN. 50–52.
- Scortichini, M. and Simeone, A. M. (1997): Review of the bacterial diseases of apricot. Rivista di Frutticola e di Ortofloricoltura, 59: 51–57.
- Smith, E. F. (1903): Observations on a hither to unreported bacterial disease, the cause of which enters the plant through ordinary stomata. Science, 17: 456–457.
- Tjou-Tam-Sin, N. N. A., van de Bilt, J. L. J., BergsmaVlami, M. and Martin, W. S. (2012): First report of Xanthomonas arboricola pv. pruni in ornamental Prunus laureocerasus in Holland. Plant Disease, 96(5): 759.
