Gyümölcs

Gerinces kártevők a hazai gyümölcsösökben, II. rész

Agrofórum Online

Jelenlegi sorozatunk első részében már megemlítettük az üregi- és a mezeinyúl-populációban rejlő veszélyforrásokat. A hazai gyümölcsösök termőképességét azonban számos más gerinces kártevő is befolyásolja.

Ilyen fontos kártevőnk a vaddisznó is, több száz éve tagja a hazai vadállománynak. A vaddisznó (Sus scrofa) mindig is kiemelt szerepet kapott a hazai nagyvadak között. Húsa miatt évszázadok óta vadásszák, szapora életmódja miatt pedig stabil egyedszám jellemzi évről évre.

Falánk természetéből adódóan azonban veszélyes mezőgazdasági kártevőnek is számít. Milyen mértékben veszélyezteti a hazai termést ez a hazai nagyvad, és hogyan védekezhetünk ellene? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben.

Mindenevő károkozó

A vaddisznó nemcsak a mindennapjaink, de a történelmünknek is visszatérő eleme. Presztízsnek számított már a középkorban is elejteni ezeket a nagytestű állatokat. Pedig alapvetően fél az embertől, de az utódok mellett kifejezetten agresszív magatartás jellemző rá.

Gyakran előfordulnak mind a mai napig vadászbalesetek ezen okból kifolyólag. Mindenevő állat, a fogazatából adódóan is könnyen elfogyaszt és megrág szinte mindent, a bomló tetemtől kezdve a vetőmagig. Gyakori a kártétele a bekerítetlen kukoricásokban is, hiszen a csövek lerágása mellett a mozgásával az ép kukoricát is ledönti, kitöri.

Az Európában őshonos alfajok testsúlya 50-180 kg közé sorolható, oroszországi fajtársaik súlya elérheti a 250-320 kg-ot is. Évente egyszer fialnak, és hosszú élettartam jellemzi az állatokat, vadonban átlagosan 12-15 évig is képesek elélni.

Az állomány szabályozása alapvetően a vadásztársaságok felelőssége és hatásköre. A kártételük viszont a mezőgazdászoknak jelentek súlyos pénzügyi deficitet.

Szántóföldeken, kertészetekben

Családi közösségük a konda, amelybe változó életkorú egyetek tartoznak. Az utóbbi időben számos tényező befolyásolta a szaporulatot.

Hazánk vaddisznóállományát jellemzően erdős-ligetes erdőkhöz között életmód jellemzi. Élőhelyeik között megemlíthetjük a kocsányos tölgyeseket is, ahol nemcsak bőséges táplálékhoz juthatnak, de a patakok, mocsaras rétek biztosítják számukra a megfelelő ivóvizet és az úgynevezett „dagonyák” kialakítását.

Százszámra hullott az állomány az afrikai sertéspestis miatt is. A fertőzés olyan mértékeket öltött, hogy évekre visszaszorította a vaddisznó kártételét.

A legnagyobb kárt a szántóföldi kultúrák esetében regisztrálták eddig, túrogatásával kieszi a vetőmagot, egyenetlenné teszi a magágyat. A kertészetekben is főleg a szőlőtermesztésben okoz minden évben több száz hektáros veszteséget. A szőlősbe beszabadulva lerágja a nedvdús fürtöket, csillapítva ezzel a szomját is.

Védekezési lehetőségek

Védekezési lehetőség alapvetően az állomány gyérítése, de ez vadászatokhoz kötött, a legtöbb gazda inkább villanypásztort épített ki a terület körül. Ennek az eszköznek a hatékonysága azonban függ az állat fejlettségétől, a beállított áramerősségtől, és a villanypásztor műszaki állapotától. Ugyanis a villanypásztor körül tisztán kell tartani az adott sávot a gyomoktól és egyéb más zavaró tényezőktől.

A vaddisznó az idősebb gyümölcstermő ültetvényekben már nem tesz jelentős kárt, a turkálásával azonban egyenetlenné teszi a sorközt és ez hátráltatja a kertészeti gépek munkáját. A védekezés másik módja a vadriasztó felhelyezése, ezek az illatanyag-tasakok a kerítésen lógva zavarhatják a vadak vonulását illatanyagaik segítségével.  

Túlszaporodásra hajlamos, ezért folyamatos megfigyelés alatt tartják a vadállományt. Az Egyesült Államokban például olyan nagy mértékeket öltött a vaddisznók kártétele, hogy etetőcsapdákkal és tömeges vadászatokkal is kénytelenek védekezni ellenük.

Kártétele mellett számos vadfarm is létezik hazánkban, ahol tenyésztik őket, húsa kuriózum, és a különleges vadas sültek elmaradhatatlan része.

Vannak már házisertéssel keresztezett, félvad haszonállatok is, bár a hazai sertéstenyésztésnek csak egy kis részét adja ez az állomány. Húsa sokak szerint egészségesebb a házi fajtársáétól, nagyobb izomrost- és kevesebb testzsírszázaléka miatt.

Habár jelentős károkozásra képes, mégsem ez az állat lesz a legveszélyesebb hazai vadfaj. A kifejlett állatok tömeges vonulása során ugyanakkor gyakran kell karbantartani a kerítéseket, gyakran törnek át, és okoznak végleges pusztítást. Ha már megtörtént a baj, gyakran csak a vadkárszakértő hivatalos jegyzőkönyve és a bíróság által odaítélt kárenyhítési összeg segíthet.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A birsalmát nyersen nem ajánlott fogyasztani

2024. október 11. 07:10

A birsalma cserépben is ültethető. Fontos azonban, hogy télen védelmet biztosítsunk: mínusz 8 fok alatt a növényt be kell vinni a pincébe.

Hűvös, oxigénszegény környezetben tároljuk a körtét!

2024. október 7. 13:10

A körtéket nem szabad együtt tárolni olyan gyümölcsökkel és zöldségekkel, amelyek etilént termelnek.

Gerinces kártevők a gyümölcstermesztésben, III. rész

2024. október 3. 11:10

„Veszélyes” hazai nagyvadak az Európai dámvad (Dama dama), az őz (Capreolus capreolus) és a gímszarvas (Cervus elaphus).

Gerinces kártevők a hazai gyümölcsösökben, I. rész

2024. szeptember 29. 08:10

Az egyik leggyakoribb kertészeti kártevőnk az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) és közeli rokona, a mezei nyúl (Lepus europeus).

Újra gyilkolt az afrikai sertéspestis Borsod megyében

2019. január 15. 07:35

Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

Akcióterv készült az afrikai sertéspestis felszámolása érdekében

2021. február 17. 12:35

„Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.” -adta hírül a Nébih. Az akciótervről, a jelenlegi ASP helyzetről Dr. Bognár Lajos országos főállatorvost kérdeztük.

Békés megyében is afrikai sertéspestises vaddisznót találtak

2019. december 11. 10:33

A fertőzött állatot a vaddisznó hullák szervezett keresése során találták a helyi vadászok. A járványügyi nyomozás jelenleg folyamatban van.

Kevesebb lesz a vadkár? - Jelentősen csökkentenék a hazai nagyvadállományt

2018. február 5. 09:26

Alaposan csökkentené a hazánk erdeiben, sík- és dombvidékein élő nagyvadak számát a tájegységi vadgazdálkodást segítő jogszabálytervezet.