Gyümölcs

Gerinces kártevők a hazai gyümölcsösökben, I. rész

Agrofórum Online

Az ősz beköszöntével sokan elkezdik előkészíteni a kiskerteket, ültetvényeket a gyümölcsfák elültetésére. Az előzőekben már foglalkoztunk a helyes ültetés lépéseivel. Mostani sorozatunk alkalmával arra fogunk kitérni, milyen gerinces kártevők okozhatnak 10-15%-os csemetepusztulást az adott területen.

Mit tehet a gazdálkodó, mi a vadásztársaság kötelessége és hogyan tudjuk a leghatékonyabban megvédeni a fiatal oltványainkat? Az imént feltett kérdésekre keressük a választ a következőkben.

A helyes gyümölcstermő ültetvény megtervezése során a domborzat, infrastruktúra és a mikroklíma felmérése mellett gondolnunk kell a környező facsoportokra, erdőségekre is. A hazai gazdag vadállomány komoly fenyegetéssel bír nemcsak a szántókultúránkra, de a kertészetekben termesztett növényeinkre is.

A vadállomány számának alakulása már évszázadok óta kardinális kérdés. Már a kora középkorban is halálbüntetés járt annak, aki a királyi birtokok erdeiből vadászott. Nincs ez másként a XXI. században sem, az orvvadászatot a törvény szigorúan tiltja. Több évnyi szabadságvesztésre ítélhetik az adott elkövetőt akár egyetlen vad elejtéséért is.

A leendő gyümölcsösök melletti erdőségek jelentősen hatnak majd az ültetvény élettartamára. A facsoportok, apróbb erdők, főleg, ha bolygatatlan területek, kiváló alvóhelyet biztosítanak a különböző kártevőknek. Ezért, ha lehet, kerüljük ezeknek a területeknek a betelepítését, hiszen a jövőben jelentős összegeket fog felemészteni a vadkárelhárítás.

Természetesen a kerítés és a villanypásztor használata bizonyos mértékben sikeresen távol tartja a betolakodókat. Azonban egy jólfejlett dámszarvasnak vagy vaddisznónak nem jelenthet tartós akadályt egyik sem.

Mély sebeket okozhatnak

Az egyik leggyakoribb kertészeti kártevőnk az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) és közeli rokona, a mezei nyúl (Lepus europeus). Mindkét emlős rágófoggal rendelkezik és ennek segítségével hosszú csíkokban hántja le a fiatal csemeték kérgét. Sokszor olyan mély sebet okoz, hogy a fa- és a háncsszövet is károsodik, ez pedig a csemete kiszáradását okozza.

Mindkét faj rendkívül jól tud ásni és hamar megtalálják a kerítések alatti járatokat. Egész Magyarországon elterjedtek, szürkésbarna bundájuk pedig kiváló rejtőszínként funkcionál. Az üregi nyúl betelepítését a vadászati haszon ösztönözte, mára azonban az általa okozott kár már jelentősen meghaladja a vadászati hasznot. Emellett gyakran képez kotorékot is a fák körül, a meglazult gyökér pedig nem képes megtartani a fát, ezért egy erősebb vihar hatására ki fog dőlni.

Rendkívül szapora jószág, évente 4-6-szor átlagosan 4-12 kölyköt hoz a világra. Az üregi nyúl mozgástere kicsi, vadászati tilalom nélkül gyéríthető egész évben, természetesen az arra jogosult szakembereknek. A megfelelően karban tartott kerítés, villanypásztor telepítése a gazdálkodó felelőssége.

Védekezési módok

Továbbá, ha ezek nem állnak rendelkezésre, a vadásztársaságok joggal hívhatják fel ezekre a hiányosságokra a figyelmet vadkár esetén. A védekezés másik módszere a favédő háló, amely csaknem biztos védelmet nyújt, de a felhelyezése során használnunk kell kötözőanyagot, hiszen vagy a szél, vagy a nyúl fogja lepiszkálni a vékony facsemetéről.

Használhatunk emellett különböző festékanyagokat is, amelyek riasztó hatásúak lehetnek a kártevőkkel szemben. Telepíthetünk hangágyút is a kertészetbe, mely bizonyos időnként a gázpatron által fejlesztett hanghatással riasztja el a vadállományt. A tapasztalatok szerint azonban ezt a vadak hamar kiismerik, és megszokják.

A természet önszabályozásának hatására jelentősen felszaporodott hazánk területén az aranysakál (Canis aureus), amely falkákba verődve vadászik, és ezáltal eredményesen ejti el a kiszemelt prédát. Ennek a sok negatív hatása mellett pozitív eredménye lehet az is, hogy egy domináns ragadozó megjelenésével csökkenhet az apróvadak károkozása is a kertészetekben.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A birsalmát nyersen nem ajánlott fogyasztani

2024. október 11. 07:10

A birsalma cserépben is ültethető. Fontos azonban, hogy télen védelmet biztosítsunk: mínusz 8 fok alatt a növényt be kell vinni a pincébe.

Hűvös, oxigénszegény környezetben tároljuk a körtét!

2024. október 7. 13:10

A körtéket nem szabad együtt tárolni olyan gyümölcsökkel és zöldségekkel, amelyek etilént termelnek.

Gerinces kártevők a gyümölcstermesztésben, III. rész

2024. október 3. 11:10

„Veszélyes” hazai nagyvadak az Európai dámvad (Dama dama), az őz (Capreolus capreolus) és a gímszarvas (Cervus elaphus).

Gerinces kártevők a hazai gyümölcsösökben, II. rész

2024. október 2. 14:40

A vaddisznó (Sus scrofa) mindig is kiemelt szerepet kapott a hazai nagyvadak között. Falánk természetéből adódóan azonban veszélyes mezőgazdasági kártevőnek is számít.

Hogyan tudom megvédeni a mezei nyulaktól a gyümölcsfákat?

2023. december 7. 04:37

Vettünk egy külterületi kertet, ahová idén néhány gyümölcsfát is ültettünk. Szomszédok szerint télen nyulak is járnak arrafelé, erdővel határos a terület. Hogyan tudom megvédeni nyulak ellen a fáimat?

Kevesebb lesz a vadkár? - Jelentősen csökkentenék a hazai nagyvadállományt

2018. február 5. 09:26

Alaposan csökkentené a hazánk erdeiben, sík- és dombvidékein élő nagyvadak számát a tájegységi vadgazdálkodást segítő jogszabálytervezet.

Vadkárok szemléje és megelőzésének lehetőségei Sipos gazda szemével

A kelő napraforgót és kukoricát a mezei nyúl, hörcsög, örvös galamb, vetési varjú, majd később a nagyvadak is károsíthatják.

Tömeges őzelhullástól tartanak a vadászok a rágcsálóirtó szer engedélyezése miatt

2018. október 26. 10:36

A rágcsálóirtó szer leginkább az őzre és a mezei nyúlra jelent veszélyt ezen fajok táplálkozásbiológiája miatt.