Még az 1990-es években születtek olyan jóslatok, hogy az új évezred beköszöntével már nem lesz szükség alanyokra a gyümölcsfák neveléséhez, hanem saját gyökerű fákat fogunk ültetni, hiszen a mikroszaporítás, a zöld- és fás dugványozás technológiája lehetővé teszi ezt, ráadásul gyorsabbá és olcsóbbá is tehető a telepítendő fák előállítása.
Úgy tűnik, hogy ez a jóslat nem jött be, bár lassan egy negyed évszázad eltelik az új évezredből.
Kísérletek folynak
Szakmai portálok beszámolnak kísérleti ültetvényekről, amelyekben saját gyökerű szaporítással próbálkoznak, de a gyakorlatban ez nem terjedt el. Itt csak egy példát említek. Ausztráliában már termő korú az az ültetvény, amelyben a ’Packham’s Triumph’ fajtájú körtefák saját gyökéren állnak. Zöld dugványozással állították elő a fákat, amihez a hajtásokat nyár közepén, decemberben szedték (vigyázat, a déli féltekén vagyunk!), hormonkezelés után perlitben, szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú helyiségben gyökereztették, ahol 60 nap alatt megfelelő gyökérképződést értek el. Ezután konténerekben nevelték tovább a dugványokat, majd a következő tavasszal, ültették ki őket a végleges helyükre.
Az ültetési anyag előállítása így sokkal gyorsabb és olcsóbb volt, mint a hagyományos oltványnevelés. Az ültetvény sor- és tőtávolsága 4,5 x 1 méter, és Tatura sövény művelési rendszert alakítottak ki, ami nem más, mint olyan Y faalakok nevelése, amelyek a sorirányra merőlegesen állnak. Pollenadóként ’Winter Nelis’ fajtát ültettek 15 méterenként a sorokban. Ezeket a fákat is zöld dugványozással állították elő. Az ültetvényben integrált technológiát folytatnak, füvesített sorközökkel és mikroszórófejes öntözéssel. Évente kétszer végeznek metszést, tavasszal és nyáron.
A kísérleti körte ültetvény termőre fordulása
A telepítés utáni 3. és 4. évben már tudtak értékesíteni gyümölcsöket, de az 5. évben fordult igazán termőre az ültetvény. Ezután folyamatosan 60-70 tonna termést szüreteltek évente. Az erről szóló cikkben a termőre fordulás ütemét és az első 10 év halmozott termésmennyiségét a mellette lévő, oltványokkal telepített ’Bartlett’ (’Vilmos körte’) fajtájú ültetvényrész adataival hasonlították össze. (Jobb lett volna egy szintén ’Packham’s Triumph’ fajtájú, oltványokkal telepített kontrol.)
A saját gyökerű fák termőre fordulásának üteme és első 10 éves terméseredményük az oltványokéhoz nagyon hasonlóan alakult. Termőkorban mindkettőről évente 60-70 tonna gyümölcsöt szüreteltek hektáronként. A cikk hangsúlyozza, hogy egy kísérleti ültetvényről van szó, amely az alternatív gyümölcsfa nevelési módszerek vizsgálatára létesült. Ausztráliában és máshol sem terjedt el a saját gyökerű gyümölcsfák ültetése a gyakorlatban, mindenhol oltványokat telepítenek az árutermelő ültetvényekbe. Ennek oka nem elsősorban a faiskolások és a gyümölcstermesztők hagyományokhoz való ragaszkodásában keresendő.
Miért nem működik a gyümölcsfáknál?
A zöld- és fás dugványozás igen elterjedt a bogyósgyümölcsűeknél, a ribiszkét, a köszmétét, a fekete bodzát gyakran szaporítjuk így. A gyümölcsfáknál azonban nem terjedt el ez a módszer, mert sokkal nehezebben gyökeresednek, rossz a faiskolai kihozataluk. Üzemi méretekben jelenleg csak oltványcsemeték előállítása történik dugványozással egyes gyümölcsfajok számára. A tudomány és a technika fejlődésével (hormonkezelés, melegtalp, párásítás, dugványszedés időzítése) biztosan egyre több nemes fajta dugványról történő szaporítása is gazdaságossá tehető, ha elérjük, hogy megfelelően gyökeresedjenek és fejlődjenek. Egyes szilvafajtáknál már bíztató kísérleti eredmények vannak.
A másik lehetőség a mikroszaporítás, amit jelenleg a fajták vírusmentesítésénél és alanycsemeték neveléséhez használnak, közvetlenül a gyümölcsfák ültetési anyagának előállításához nem. Ennek okai, hogy túl drága, nehéz a növények akklimatizálása a szabadföldi körülményekhez, valamint az, hogy gyakori a mutáció a folyamat során, ami veszélyezteti a fajtaazonosságot.
Mit várunk az alanytól?
A nyomósabb érv, amiért a gyümölcstermesztők ragaszkodnak az oltványokhoz az, hogy az alany sok esetben olyasmit tud, amit a nemes fajta nem. Például csökkenti a fa növekedését. Intenzív almaültetvény ma nem képzelhető el saját gyökéren, mert a nemes fajták növekedési erélye túl erős. A többi gyümölcsfajnál is egyre több növekedést csökkentő alanyt vezetnek be a gyakorlatba, amelyek segítik a nagy tőszámú és fenntartható ültetvények kialakítását.
Az alany másik fontos szerepe a talajviszonyokhoz való alkalmazkodás. A mésztartalom, a kötöttség, a talajvízszint sok esetben nem tenné lehetővé a termesztést, de ez jó alanyválasztással megoldható. Az alany talajlakó kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenállóságot is hordozhat, példaként a vértetű rezisztens almaalanyokat említhetnénk.
A saját gyökerű gyümölcsfák tehát jelenleg még csak kísérleti ültetvényekben láthatók. Ahhoz, hogy az üzemi ültetvényekben is széleskörűen elterjedjenek, számos problémát kell még megoldani.
Kiemelt kép: Pixabay.
