A hosszú tárolásra termesztett almafajták gyümölcsein gyakran jelentkeznek különféle rendellenességek a tárolás során. Ezek esetenként jelentős gazdasági kárt is tudnak okozni.
Az okok felderítésével és a megoldások kidolgozásával régóta foglalkoznak a kutatók és a gyakorlati szakemberek. Az almák romlását a tárolóban okozhatják különféle kórokozók, ezt a jó növényvédelemmel kell kiküszöbölni. Mostani cikkünkben nem erről, hanem az élettani okokra visszavezethető károsodásokról lesz szó. Ezt elsősorban a gyümölcsök rossz kalcium-ellátottsága okozza.
Mennyi alma legyen a fákon?
A kalcium (Ca) sok fontos élettani funkciója mellett a gyümölcsök héjában, valamint belső szöveteiben a sejtfalak vastagításáért, a szilárd héj és a ropogós gyümölcshús kialakításáért is felelős. Fontos tehát, hogy a fejlődő gyümölcsökbe elegendő kalcium áramoljon.
Élettani okok miatt azonban az almák növekedése során a kalciumellátottságuk nem egyenletes. A tenyészidőszak során a gyümölcsfák különböző szervei versengenek a vízért és a tápelemekért. A növény azokat a szerveket igyekszik a legbőségesebben tápelemekkel ellátni, amelyekben élénk élettani folyamatok, intenzív növekedés, sejtosztódás, asszimiláció zajlik, erőteljes légzés kíséretében.
Ez tavasszal és a nyár elején a kis gyümölcsökre és a friss hajtásokra egyaránt jellemző. Később azonban a gyümölcsök légzése fokozatosan csökken, már nem sejtosztódással, hanem sejtnagyobbodással növekszenek, és kezdeti aktív fotoszintetikus aktivitásukat is folyamatosan elveszítik, miközben a hajtások intenzíven növekednek és leveleik asszimilálnak.
A tápelemek így inkább a hajtásokba áramolnak, mint a gyümölcsökbe, és különösen érvényes ez a kalciumra. Az intenzíven növekvő hajtások tehát elszívják ezt a tápelemet a gyümölcsök elől. Hogy mennyire, abban számos tényező játszik közre.
Ezek közül az egyik a gyümölcsök mennyisége a fákon. A gyakorlatban már régen megfigyelték, hogy azokban az években, amikor alternancia vagy fagykár miatt kevés alma volt a fákon, a gyümölcsök rosszul tárolhatók voltak.
Ezt egy friss kutatási eredmény is egyértelműen megerősíti, amely a Good Fruit Grower magazin idei március közepi számában jelent meg, és az 1-2. ábrán látható. Washington Állam ültetvényeiben több éven át végzett vizsgálatok eredményeit közlik.
Hasonló adottságú, intenzív művelési rendszerű almaültetvényekből származó gyümölcsökön vizsgálták az élettani eredetű tárolási rendellenességeket. A vizsgált fajták arrafelé nagyon népszerűek, de legendásan hajlamosak az ilyen problémákra.
A WA 38 fajta gyümölcsein foltokban héjbarnulást (1. ábra), a ’Honeycrisp’ gyümölcsein pedig a húsban is megjelenő keserű foltosságot (2. ábra) figyeltek meg. Az ültetvények kiváló kezelést kaptak, talajukban elegendő kalcium és egyéb tápanyag volt, csak a gyümölcs-berakódottságban volt közöttük különbség.
A fákon lévő gyümölcsterhelést a törzs keresztmetszeti terület egy négyzetcentiméterére jutó gyümölcs darabszámban fejezték ki. Ez a leginkább elfogadott mérőszám ezeknél a vizsgálatoknál, és jól összehasonlíthatók vele a különböző ültetvények.
dr. Szalay László
MATE Kertészettudományi Intézet, Budai Campus
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum 2024/10. számában olvasható. KATTINTSON!
