Gyümölcs
Gyümölcs

Jégeső ellen védőháló alkalmazása intenzív gyümölcsültetvényekben

Jégeső ellen védőháló alkalmazása intenzív gyümölcsültetvényekben

Agrofórum Online - Fotó: a szerzők felvételei

Az egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb időjárás sokszor beláthatatlan károkat okoz közvetlenül a termésen és közvetve az arra épülő piaci biztonságot veszélyezteti. A nem megfelelő minőségű és mennyiségű termékkel rendelkező termelők könnyen háttérbe szorulhatnak, rosszabb esetben ki is eshetnek az amúgy is kiélezett piaci versenyből, ami az áruházláncok felső polcaiért zajlik.

Fontos tehát, hogy a kiépített értékesítési csatornáink ellátására előre tervezhetően, megbízhatóan tudjunk szállítani. Ennek egyik kulcsa a termésbiztonság, amit sok minden veszélyeztet. Az egyik veszélyeztető tényező a jégeső, aminek kivédésére egyre több gyümölcsültetvényt jégvédő hálóval szerelnek fel. Ez 100 %-ban védelmet nyújt a jégeső okozta közvetlen és közvetett károk ellen. Közvetlen kártételként említhetjük a fizikai sérüléseket, melyek az esetek túlnyomó többségében eladhatatlanná teszik a gyümölcsöt. Fizikai károk merülhetnek fel a viharos erejű szél és a nagy mennyiségben lehulló jég erejének köszönhetően magában a kultúrnövényünkben is, ami nemcsak az aktuális évben jelent problémát, hanem az elkövetkezendő esztendőkben is megmutatja hatását. Sajnos a közvetett kárként fellépő piaci bizonytalanság és az ebből adódó anyagi problémák legalább ekkora gondot jelentenek.

1. kép: A jégvédő háló támrendszerének építése

A jégvédő hálókat nagy beruházási költségük miatt elsősorban olyan korszerű, intenzív ültetvényekben alkalmazzák, amelyekben nagy értéket képvisel a fákon lévő termés, és fontos, hogy az kiváló minőségben kerüljön piacra. Az extenzív ültetvényekben a jégvédő háló beruházása nem térül meg.

A jégvédő háló választásának szempontjai

Sokféle színben és minőségben készülnek ezek a hálók. Az ültetvény tervezése során fontos munkafolyamat a számunkra legmegfelelőbb rendszer kiválasztása a tartószerkezettel együtt, majd annak gondos kivitelezése (1., 2. kép). Az ültetvény működése során tavasszal feszítik ki a hálókat a fák fölé, az őszi lombhullás után pedig föltekerik azokat, hogy a téli hóteher ne tegye tönkre a rendszert. A tenyészidőszak során tehát végig a háló alatt vannak a fák, a szabadföldi viszonyokhoz képest megváltozott környezetben. A jégvédő hálónak vannak pozitív és negatív hatásai, ezeket figyelembe véve kell az egész technológiai folyamatot kidolgoznunk és végrehajtanunk.

2. kép: A jégvédő háló szerelése

Sokféle jégvédő háló van forgalomban, amelyek általában UV-stabilizált polietilénből vagy polipropilénből készülnek, a színben és a lyukméretben van elsősorban különbség közöttük. Az első kérdés tehát, hogy milyen színű legyen a háló. Gyártanak fehér, zöld, sárga, kék, piros hálókat is, de azért a fekete színűt látjuk leggyakrabban az ültetvények fölött, mert annak a leghosszabb az élettartama (3. kép). A fekete színű hálóra általában 8-12 éves élettartamot garantálnak a gyártók, míg az összes többire csak 3-6 évet. A következő kérdés, hogy milyen mértékben árnyékol a háló. Ez a lyukmérettől és a színtől függ. A lyukméretnek olyannak kell lenni, hogy a jégdarabok ne essenek át a hálón, hanem a sátortetős elrendezés következtében a fák közötti sorokba hulljanak. Különleges, sűrű szövésű hálók alkalmasak erre, amelyeknek a szálvastagsága viszont nagyon kicsi, hogy minél kevésbé árnyékoljanak. Legjobban a fekete színű háló árnyékol, a fény 28-32 %-át nem engedi át. A fehér színű háló árnyékoló hatása a legkisebb, csak 15-20 %-os, míg a többi színben készült rendszerek 20-25 %-át tarják vissza az ültetvénybe érkező fénymennyiségnek. A termőhelyi adottságok és a termesztett fajták fényigényének figyelembe vételével kell választanunk.

3. kép: A fekete színű háló élettartama hosszabb, mint a fehér és a színes hálóké, ezért ez a legelterjedtebb

Hazánkban az Alföldön alma- (4. kép) és csonthéjas ültetvényekben is használhatjuk a fekete színű hálókat, mert jó védelmet nyújtanak a nyári napégés ellen is. Az alma- és körteültetvényekben a kevesebb napsütést kapó dunántúli területeken is bevált a fekete színű jégvédő háló, de a fényigényes csonthéjasokhoz kevésbé alkalmas. Megbízható kutatási eredmények még nem állnak rendelkezésre arról, hogy a különböző fajok és fajták terméshozamát, gyümölcsminőségét hogyan befolyásolják a különböző színű és lyukméretű hálók, csak termesztési tapasztalatokra támaszkodhatunk. A gyártók a fehér, a piros és a sárga színű hálók pozitív tulajdonságaként reklámozzák, hogy a fotoszintézis szempontjából kedvező fényösszetételt biztosítanak a gyümölcsfák számára. A fejlesztés folyamatos, a gyártók azon dolgoznak, hogy nagyobb élettartamú és kisebb árnyékoló hatású rendszereket fejlesszenek ki színes kivitelben is. A kísérleti stádiumban lévő irídium hálók árnyékoló hatása például 10 %-nál kisebb.

4. kép: Jégvédő hálóval ellátott korszerű almaültetvény

A mikroklíma változása

A mai éghajlati viszonyokat és az elmúlt évek adatait figyelembe véve egyre inkább látható, hogy kellő minőségű és mennyiségű, piacképes terméket a zöldség- és gyümölcságazatban öntözés nélkül előállítani nem lehet. Sokszor azonban még ez sem bizonyul elegendőnek. A légköri aszály sokak által ismert kártételeket produkál, még az öntözött ültetvényekben is. Az olykor 30 °C közeli léghőmérséklet mellett ugyanis olyan mértékű kipárolgás figyelhető meg, amit még esőztető öntözőrendszer segítségével sem tudunk kompenzálni. Ennélfogva a levegő relatív páratartalmát sem tudjuk megfelelően növelni.

A jégvédő hálóval létesített ültetvényekben azonban olyan mikroklíma alakul ki, ahol a légköri aszály jelensége kiküszöbölhető és az általa sújtott térségekben a későbbi tárolásra alkalmas, jó beltartalmi értékű gyümölcsök állíthatók elő. Emellett a növények kondíciója is megfelelő az egységes, minőségi áru termeléséhez. A kialakult mikroklíma lehetővé teszi nemcsak a léghőmérséklet, de ezáltal a gyökérzóna hőmérsékletének csökkentését is. A kísérleti ültetvényben kihelyezett páratartalom-mérők adatai alátámasztották, hogy a harmatképződés 30-40 %-kal intenzívebb a kritikus nyári napokon, mint a kontroll ültetvényben. Emellett szemmel látható, hogy a háló alatt egy–másfél órával később száll fel a hajnali harmat. Ez segíti a növények zavartalan működését, fejlődését.

Növényvédelmet érintő hatások

A jelenség további előnyöket rejt magában a növényvédelem területén is. A permetezés ideje alatt legalább fél órával az adott sorból való kihajtás után is látható a permetköd, aminek így sokkal több ideje van a gyümölcsfák teljes lefedésére, fokozva ezzel a növényvédelem hatékonyságát. A növényvédelem szempontjából kedvezőtlen hatásnak tekinthető esetenként az állomány tartósan nedves mikroklímája, erre is oda kell figyelni.

A jégeső elleni hálótakarásnak tehát vannak kedvező és kedvezőtlen hatásai, ezeket gondosan mérlegelve kell eldöntenünk, hogy alkalmazzuk-e, és ha igen akkor hogyan.

Ribárszki Ákos, Kajtár-Czinege Anikó
Pallasz Athéné Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar, Kertészeti Tanszék, Kecskemét

Hagyományteremtő együttműködés az agrárszakképzésben a gyümölcstermesztés korszerűsítéséért

A gyümölcstermesztés korszerűsítésének lehetőségeiről rendeztek tanácskozással egybekötött bemutatót az AM DASZK Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumban.

Ha tél, akkor körteszezon

A körte évszázadokkal ezelőtt sokkal jelentősebb szerepet játszott az emberi táplálkozásban, mint manapság. Sok helyen alapvető élelmezési cikknek számított, sokkal inkább, mint az alma.

A nyugati dióburok-fúrólégy kártétele és a védekezés lehetőségei

A sorozat legfrissebb részében egy többnyire dióféléken károsító, oligofág faj, a nyugati dióburok-fúrólégy földrajzi elterjedését, biológiáját és az ellene való védekezési lehetőségeket mutatjuk be. A hazánkban zárlati kártevőt Magyarországon először 2011 októberében Kőszeg külterületén találták meg.

Az alma legjava: népszerű a magyar cider

Sok ideig úgy tűnt, hogy a cider és a magyar ember közti fagyos viszonyt nem lehet megtörni, amíg aztán a kétezres évek elején óvatos enyhülés kezdődött, majd egyszer csak megtört a jég, és a forró nyarak elképzelhetetlenné váltak nélküle.

Gyümölcsfeldolgozó és sűrítmény-gyártó üzem épül a szabolcsi Tornyospálcán

Már az első termelési évben az üzem 60-80 ezer tonna alma és 3 ezer tonna meggy feldolgozásra lesz képes.

2018. március 29. 16:47

A kajszibaracktól idénre elbúcsúzhatunk

A tavaszi fagy a legnagyobb mértékben a kajszibarackot károsította, a becslések szerint a jelentős rügykárok miatt idén csak viszonylag gyenge, 10-20 ezer tonna közötti termésre lehet számítani.

2018. április 9. 07:11

6 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak idén augusztusban

A gabonafélék ára 13,9 százalékkal emelkedett. A búza felvásárlási ára 14,9 százalékkal volt magasabb a tavaly augusztusinál a kukoricáé 12,7 százalékkal emelkedett.

2018. október 12. 09:17