Kertészeti higiénia

A tavaszi lemosó permetezés hasznos fegyver lehet a hozzáértő kertészek kezében egy sor kórokozó és kártevő ellen, de egyáltalán nem mindentudó csodaszer. Önmagában alkalmazva sok esetben hatástalan és csak felesleges pénzkidobást, illetve felesleges környezeti vegyszerterhelést eredményez. A tavaszi lemosó kezelések csak úgy tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket, ha egy nagyobb rendszer részét képezik, amelyet hívhatunk akár kertészeti higiéniának is.

Mit jelent ez? Például azt, hogy az integrált növényvédelem valamennyi alkalmazható elemét felhasználjuk, és a lemosó kezelés ennek egy részét képezi. Bár egy már álló gyümölcsös esetében a sorok tájolásán utólag már nem, és a koronák alakján, méretén is csak fokozatosan, hosszú évek során tudunk változtatni, de ezek is részei az integrált védekezésnek. Akárcsak a metszés és az azt szorosan követő fasebkezelés, valamint a metszési hulladék megsemmisítése. Ezen teendők elhanyagolása esetén hiába végzünk jól sikerült lemosó kezelést, ha a kert tele van a metszés során a fákról, bokrokról lekerült fás részeken levő fertőző anyaggal.

A lemosó permetezés jó alapot nyújthat a későbbiekben is egyes kártevők és kórokozók esetében a védekezéshez. Hatékonyan lecsökkentve mind a kártevők, mind pedig a kórokozók esetében a fertőzések kiinduló anyagát, jócskán mérsékelhetik a növényeinket terhelő fertőzési nyomást. Egyes kórokozók, mint pl. az őszibarack tafrinás levélfodrosodásának kórokozója (Taphrina deformans) esetében jó lemosó kezelés nélkül a vegetációs időszakban végzett kezelések alig lesznek hatásosak.

Kórokozók elleni védelem

A fás szárú kultúrákon tenyésző kórokozók egy része a növény felszínén, a vesszők, ágak kérgén telel át. Ilyen pl. a csonthéjasok levéllikasztó gombája (Stigmina carpophila), a már emlegetett tafrinás levélfodrosodás kórokozója, vagy akár a csonthéjasok moníliája (Monilia laxa) is. E kórokozók ellen a réz kiváló hatású. Gyakorlatilag a lisztharmat gombák kivételével valamennyi, a fákon élő gomba és baktérium ellen hatásos. Egyes kórokozók, mint pl. a Taphrina deformans ellen ugyanakkor csak az őszi és tavaszi, azaz kétszer elvégzett rezes lemosó permetezés adhat olyan hatékonyságot, amely a vegetáció során felszívódó szerekkel kiegészítve már kellő mértékben vissza tudja szorítani ezt a kórokozót.

Nagyon fontos tudni, hogy a csonthéjas növényeket csak rügypattanásig lehet rézzel kezelni. Utána súlyos perzselést okozhat. Virágzó állapotban semmiféle növényt ne kezeljünk rézzel, mivel termékenyülési problémákat, a virágok és fiatal gyümölcsök elrúgását okozhatja!

A lisztharmatfélékhez tartozó, általában a rügyek belsejében micélium alakjában, vagy pedig a fás részek felszínén ivaros termőtestek (kazmotéciumok) alakjában áttelelő kórokozók ellen a kén nyújt jó gyérítő hatást. A két hatóanyag általában keverhető egymással. Erre főleg az őszibarack, a rózsa, illetve olyan almafajták esetében lehet szükség, ahol a termesztett fajta a varasodás (Venturia inaequalis) és a lisztharmat (Podosphaera leucotricha) iránt is fogékony.

Mind a réz, mind pedig a kén esetében elmondható, hogy a lemosó kezelésekre engedélyezett dózisok magasabbak a vegetációs időben ajánlottaknál. Ez érthető is, hiszen ebben az időszakban a fákon, bokrokon nincs olyan felület, amelyet leperzselhetnének. Igaz ez különösen a kénre, amelynek a rügyekben telelő levélatkák és gubacsatkák elleni magasabb dózisa a vegetációs időszakban még hűvösebb időjárás esetén is súlyos perzseléseket okozna.

Kártevők ellen

A különböző fás szárú növényeken ebben az időszakban a vesszők, ágak felszínén pete alakban telelő levéltetvek, takácsatkák, az ugyanott kifejlett alakban, vagy lárvaként telelő pajzstetvek ellen lehet lemosó permetezéssel védekezni. Ilyenkor a kártevők légzése már sokkal intenzívebb, mint pl. decemberben, és az éltető oxigén útját egy olajfilmmel elzárva jelentős mértékű mortalitást, a kártevő populáció durva mértékű csökkenését idézhetjük elő.

Az olajos lemosó permetezés tehát tisztán fizikai úton képes végezni a károsítókkal. Gyakorlatilag ezért is szükséges az, hogy a kezelés ténylegesen „lemosásszerű” legyen. Nyilvánvalóan kerülni kell a pazarlást, de a permetlé a fán mindenhova jusson el!

A tél végi lemosó permetezések során előfordulhat, hogy sokféle kártevő, kórokozó ellen kell lehetőleg egyszerre védekezni. Fontos tudni, hogy a réz, illetve a kén házilagosan nem keverhető az olajos készítményekkel. Illetve keverhető, de a gombaölő komponensek esetében jelentős hatékonyság-csökkenést eredményez. Ha a rézre, kénre és olajra is szükségünk van, akkor mindenképpen egy gyárilag előállított keverék készítményt alkalmazzunk. Ezek speciális eljárással előállított termékek (ez sajnos az árukon is érzékelhető), viszont használatuk során valamennyi komponens maximális mértékben ki tudja fejteni hatását.

Különösen ajánlott az olajos lemosó permetezés az olyan, levél és hajtásvég torzulásokat okozó levéltetvek áttelelő tojásai ellen, amelyek később már a torzulások védelmében fognak károsítani, és amelyeket a szabadforgalmú rovarölő szerek legtöbbjével (kontakt szintetikus piretroidok) később már nem tudunk elérni. Ilyenek pl. a fekete cseresznye levéltetű (Myzus cerasi), a levélpirosító ribizke levéltetű (Cryptomyzus ribis), a hajtászsugorító köszméte levéltetű (Doralis grossulariae), vagy pl. a szilva levéltetvei.

Mivel a lemosó permetezés során a vegetációs időszakban megszokottnál esetenként jóval töményebb permetlével kell dolgozni, ezért nagyon fontos, hogy a permetlé tényleg csak oda jusson, ahová azt szántuk. Napjainkban, a viharos „böjti szelek” időszakában ritka az olyan szélcsendes időszak, amikor elsodródás nélkül végezhetjük a kezelést. Magunkra sem árt vigyázni, így (bár alacsony akut toxicitású készítményeket használunk) ne szégyelljük felvenni az egyes készítményeknél ajánlott védőeszközöket!

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.