A közelmúltban tartotta meg dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatóját a NAK, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületével (MDE) és a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel közösen.
Megkeresésünkre dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti Osztály elnöke elmondta, hogy ezen a héten már teljes mennyiségben számíthatunk a magyar dinnyére, amely Békés és Baranya térségéből érkezik. Az ezt követő hétvégén az ellátásba bekapcsolódik Tolna, Jászság és Heves is.
Július huszadikától kezdődően gazdagítja a kínálatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből érkező termés is. A hazai termelőktől származó gyümölcs kedvező időjárás esetén szeptember közepéig-végéig elérhető lesz. Mint azt megtudtuk, idén nemcsak Magyarországon, de Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban is mintegy tíz nappal, két héttel csúszott a termesztés.
Ennek oka a szélsőséges tavaszi időjárás volt, amely nem kedvezett a dinnyének. A jelenlegi, illetve az előttünk álló kilátások azonban kárpótólnak bennünket. A mennyiség valamelyest változhat az időjárás függvényében, de minden körülmény adott ahhoz, hogy minőségi, ízletes termés kerüljön a fogyasztók kosarába.
Mintegy 140–160 ezer tonna várható
Az elmúlt években jelentősen változott a dinnyetermelés helyzete. Míg korábban konzervatív technológiával zajlott a termesztés, mára – a megelőző évtizedekhez képest – körülbelül feleakkora területen, de hasonló mennyiségben termelnek dinnyét. Mindemellett idén elindult a termőterület növekedése, a tavalyi 2600-hoz képest 2900 hektáron termelnek dinnyét hazánkban. A szakemberek mintegy 140–160 ezer tonna termésre számítanak idén, amiből mintegy 15 ezer tonna a sárgadinnye, a többi görögdinnye.
Versenyképesek vagyunk
A magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, melyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a hazai termelőket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. A termelés korszerűsítése érdekében a kamara és a vetőmag-forgalmazó cégek tanulmányutakat szerveztek a versenytárs országokba is.
Ennek hozadékaként is észlelhető volt a hazai termőterület csökkenésének lassulása, a korszerűtlen, konstans dinnyefajták helyét pedig átvették az oltott és hibrid dinnyék, melyek aránya mára elérte a teljes dinnye termőterület 95%-át. Azaz a magyarországi fajtahasználat nemzetközi szinten is versenyképessé vált, továbbá megjelent a fólia alatti termelés, amivel előrébb hozható a szezonkezdet.
A görögdinnye-termesztésünk 2-3%-a, míg a sárgadinnye-termesztésünk már több mint 20%-a fóliás termelésből származik. Összességében elmondható, hogy a termelés jóval hatékonyabb lett, és betegség-ellenállóbb fajták vették át a régiek helyét. A termésátlagok, a termésbiztonság növekedett, ugyanakkor a megszokott finom íz megmaradt, sőt, növekedett a minőség.
Nem elfogultság, valóban finomabb a hazai
A hazai klíma kifejezetten előnyös a dinnyetermesztésnek annak ellenére, hogy a termelés északi határán fekszünk. A nappali és az éjszakai hőmérséklet-ingadozások miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetően a hazai termesztésű dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.
Leáldozott az óriásoknak
Hazánkban átlagosan 10 kg/fő a dinnyefogyasztás, amely azt jelenti, hogy melegebb nyarakon több, hűvösebbeken kevesebb fogy. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4-6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt, igen nagy az igény a sötét csíkos, 4-8 kilós dinnyékre is. Mára elmúlt az óriás dinnyék nimbusza, nem tartja magát az a tévképzet, hogy csak ezek lehetnek igazán édesek. Az „útszéli” árusoknál és zöldségeseknél még van ezekre a nagy méretű görögdinnyékre is kereslet, de itt is darabolt, szeletelt formában.
Mi az a triploid dinnye?
Az első triploid dinnyék először 1960 körül, Japánban, majd Amerikában kerültek forgalomba. A mag nélküli dinnyét diploid – kétszeres kromoszóma számú – és tetraploid – négyszeres kromoszóma számú – szülők keresztezésével állítják elő. Hazánkban KISS Á. (1961) állított elő elsőként triploid fajtát. A Vetőmag című szakmai folyóirat 2013/3-as számában, a fennállásának 70. évfordulóját ünneplő kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. ünnepi rendezvényéről szóló tudósításban olvashatjuk, hogy a ZKI állította elő Európa első magnélküli görögdinnye hibridjét.
Nemcsak finom, rendkívül egészséges is
A dinnye több mint 90%-a víz, így fogyasztása jelentős segítség a folyadék pótlásában. A sárgadinnye kiváló karotin- és C-vitamin-forrás, a görögdinnyében a citrullinnak és a likopinnek tulajdonítható az egészségmegóvó szerep. A görögdinnyében jelen levő likopin az emberi szervezet számára közvetlenül hasznosítható, antioxidáns hatású. Különféle érrendszeri betegségek, szívroham, valamint rákbetegségek kialakulásának megelőzésében is szerepe lehet, de az UV-sugárzás elleni védelemben is.
A sárgadinnye gyógyhatásai közül a bőrbetegségek, meghűléses betegségek enyhítésében játszott szerepe mellett említést érdemel a jó emésztést, a kedvező gyomor- és bélműködést segítő, valamint vesetisztító hatása. A dinnyék, különösen a sárgadinnye kedvező táplálkozás-élettani hatású makroelemek, ionok kiváló forrásai is. A sárga- és görögdinnye Ca, Fe, Mg, és K vonatkozásában is felülmúlja az alma értékeit.
Érdekesség, hogy a dinnye magja az összes értékes esszenciális aminosavat tartalmazza, bővelkedik vasban, cinkben, kalciumban és B-vitaminokban; ahhoz, hogy jótékony hatásait kifejtse, alaposan össze kell rágni.
Még drága
A Budapesti Nagybani Piacon a mai napon (július 11.) a hazai I. osztályú görögdinnye kilóját 400–450 forintért kínálták, a hazai I. osztályú sárgadinnyét pedig 550–700 forintért, és lényegében ennyi az utcai árusoknál is.
(Fotó: MTI/Vajda János)
