Itt, a mérsékelt égövben a gyümölcsfák, éppúgy mint a lombhullató erdei fák is, téli álmot alszanak. Ez a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás szép példája. Csak így tudják átvészelni a telet.
Téli nyugalmi állapotuk időben két szakaszból áll, és ezeket érdemes egymástól határozottan elkülöníteni. Az első szakasz a mélynyugalom, a második pedig a kényszernyugalom.
A mélynyugalom az őszi lombhullással kezdődik, és akkor ér véget, amikor a fa egy bizonyos hidegmennyiséget megkapott. A növény ugyan alszik a mélynyugalom alatt, biológiai órája viszont ketyeg. Az alacsony hőmérsékleten eltöltött időtartamot regisztrálja.
Régóta vizsgálják, hogy az egyes gyümölcsfajoknak és fajtáknak mennyi a hidegigénye. Az élettani folyamatok komplexitása miatt ezt nem könnyű meghatározni, de becsült értékek azért vannak. A nálunk termesztett kajszi- és őszibarack fajtáknak 800-1000 órát kell eltölteniük +7°C alatti hőmérsékleten ahhoz, hogy a virágrügyeik mélynyugalma megszűnjön, feloldódjon.
Tőlük kisebb hidegigényűek a mandulafajták. A többi csonthéjas faj, és az almatermésűek hidegigénye viszont jóval nagyobb, mélynyugalmuk később ér véget. A mélynyugalom megszűnése után következik a kényszernyugalom, amikor az áttelelő szervek már nem a hideg, hanem a melegegységeket regisztrálják. A kivirágzáshoz a fajtára jellemző, meghatározott mennyiségű melegmennyiséget, hőegységet kell megkapniuk. Ezután fognak virágba borulni.
Magunk is meggyőződhetünk arról, hogy a kertünkben lévő gyümölcsfa mélynyugalma mikor ér véget, ha rendszeresen vesszőket, gallyakat viszünk be róla, és azokat szobahőmérsékleten vízbe állítjuk.
Amíg a fa odakint nem kapta meg a számára szükséges hidegmennyiséget, addig a szobában nem fognak kivirágozni ezek a behozott növényi részek. Ha a virágrügyek már kényszernyugalmi állapotban vannak, számíthatunk a kivirágzásra néhány napon belül, hiszen a szobában gyorsabban összegyűlik az a melegmennyiség ami a kivirágzáshoz szükséges, mint kint.
A mandulafák tőlünk délebbi vidékekről származnak. Ezért olyan kicsi a hidegigényük, hogy mélynyugalmuk gyakran már november-december környékén véget ér. Egyben ők a legkorábban virágzó gyümölcsfáink.
A kajszi és az őszibarack szintén nem őshonosak nálunk. Virágrügyeik mélynyugalmának vége január közepe és február közepe között van mifelénk fajtától, termőhelytől és évjárattól függően. Ezután, ha enyhe az időjárás, gyakran már márciusban kivirágoznak.
Azok a gyümölcsfajok, amelyek őshonosak Magyarország területén, vagy vadon élő rokonaik, őseik eredeti élőhelye itt van, jobban megszokták az itteni viszonyokat, és nem sietnek a mélynyugalom befejezésével és a virágzással. A cseresznye-, a meggy-, a szilva-, az alma- és a körtefák áttelelő szervei általában csak márciusban lépnek ki a mélynyugalomból, és áprilisban, május elején virágoznak.
Gyümölcsfáink áttelelő szervei a mélynyugalomban sokkal fagytűrőbbek, mint a később, a kényszernyugalom időszakában. Ezért is érdemes tudnunk a mélynyugalom végének időpontját. A vizsgálati eredmények szerint a mélynyugalmi időszak végére érik el az áttelelő szervek a legjobb fagyállóságukat.
A kényszernyugalom során, amikor a fa már fokozatosan a virágzásra készül fel, az áttelelő szervek fagyállósága is fokozatosan csökken. Virágzáskor már pár fok fagypont alatti hőmérséklet is jelentős fagykárt tud okozni.
A klíma melegedése miatt a gyümölcsfák fejlődési folyamatai is változóban vannak. Az egyre enyhébb teleken a mélynyugalom megszűnéséhez szükséges hidegmennyiség később gyűlik össze, a kényszer nyugalomban viszont a kivirágzáshoz szükséges melegmennyiségek felhalmozódásához rövidebb idő elegendő.
Az összetett folyamat eredményeként a virágzási idő vagy korábbra, vagy későbbre tolódik. Hosszú időtartamú megfigyelések azt mutatják, hogy mifelénk a gyümölcsfák egyre korábban virágoznak. Ez nem jó, mert a korábbi virágzási idő nagyobb fagykár kockázattal jár.
A hozzánk hasonló klímájú területeken szinte mindenütt ilyen tendenciákat figyeltek meg. A tél során tehát ezeken a vidékeken a kényszernyugalom alatti folyamatok hatása az erősebb. Hiába ér később véget a mélynyugalom, ezután olyan gyorsan gyűlnek össze a melegegységek, hogy összességében ez korábbi virágzást okoz. Vannak azonban olyan területek is, ahol a mélynyugalom hatása az erősebb, és ez későbbi virágzáshoz vezet. Például Anglia déli részén.
A témáról bővebben olvashatnak az Agrofórum 2024. márciusi lapszámában.
