A magas hőmérséklet és intenzív napsugárzás minőségi defektusokat okozhat a gyümölcstermő növényeken, különösen az almatermésűek esetében. Ennek egyik legjellemzőbb formája a gyümölcsök napégése.
A napégés kialakulásának egyik oka a rendkívül alacsony páratartalommal társuló igen magas hőmérséklet és az ezzel együtt járó vízhiány. További hajlamosító tényezők lehetnek a tápanyagforgalmi zavarok és a fák gyenge kondíciója.
A nyári metszést követően a fényre kerülő, korábban árnyékban lévő gyümölcsökön szinte soha nem figyelhető meg napégés.
Ez természetesen azzal is összefüggésbe hozható, hogy a nyári metszés klasszikus, augusztusi végrehajtását követően már lényegesen ritkábbak a perzselő hatású magas hőmérsékletek, az alacsony relatív páratartalmak.
A július a legveszélyesebb
A napégés Magyarországon döntően júliusban figyelhető meg. Júniusban még nem, augusztusban pedig már nem olyan erős a károsodás mértéke. A napégéses károsodás kialakulásához nemcsak a meteorológiai tényezők szélsőséges együttállása szükséges, hanem a nem kellő színvonalú agrotechnika, a környezeti igényeknek nem megfelelő, kevésbé toleráns növényfajta választása is jelentősen hozzájárulhat.
A napégés kialakulásánál a napfénynek kétségtelenül döntő szerepe van. A tünetek főként azokon a területeken jelentkeznek, ahol a levegő hőmérséklete magas, alacsony a relatív páratartalom és egyben magas a napsütéses órák száma az érési periódusban.
Továbbá nagy számban jelentkezik a károsodás akkor is, ha hűvös, vagy enyhe időjárási helyzetet – rövid átmenetet követően – forró, perzselő napsütésű időszak követ. Ha a változás nem hirtelen következik be, a növény alkalmazkodik a megváltozott klimatikus viszonyokhoz, akkor a napégés kockázata is lecsökken. Különösen intenzív a károsítás, ha ebben az időszakban vízstressz is fennáll.
Az intenzív napsugárzás által okozott felszíni sérülés a kezdeti fázisban enyhe parásodást, elszíneződést, majd bőrszöveti sérülést okoz, rendszerint a sugárzásnak kitett gyümölcsfelületen. A napseb a gyümölcs fiziológiai károsodása, amely jelentősen befolyásolja annak minőségét, csökkenti áruértékét.
Az időjárási feltételek, az agrotechnika, a növény fajtája és fiziológiai állapota mind hozzájárulhatnak a sérülés kialakulásához. Az elváltozás elsősorban a gyümölcs felszíni és felszín közeli rétegeiben alakul ki. Később viszont a megsérült bőrszöveten keresztül fitopatogén kórokozó gombák (pl .: Alternaria tenuis, Physalospora obstusa, Monilia fruticola, Monilia laxa, Monilia fructigena, Glomerella cingulata, Venturia inaequalis) fertőzhetik meg az alma gyümölcsét, és teszik eladhatatlanná azt.
A napégés károsodás mértékének pontos meghatározásához először is meg kell mérnünk a napégett folt átmérőjét. Nagyságát tolómérő segítségével határozzuk meg. Ahol nem kör, hanem elliptikusan megnyúlt a napégett folt alakja, ott a leghosszabb és legrövidebb átmérő számtani átlaga adja a foltátmérőt. A folt határvonalát a fedőszín-borítástól eltérő színárnyalat jelzi. Értékét 0,1 mm pontossággal fejezzük ki.
A termesztők számára fontos ismerni a napégés gyakoriságát, melyet úgy határozhatunk meg, hogy a napégéses tüneteket mutató gyümölcsök számát az összes megvizsgált gyümölcs százalékában fejezzük ki. A gyümölcs napégés-gyakoriságát úgy számítjuk, hogy a napégett gyümölcsök számát osztjuk a felvételezett gyümölcs számával és szorozzuk 100-zal.
A napégés mértékének kifejezése úgy történik, hogy minden egyes gyümölcs esetében a napégett gyümölcsrész területi kiterjedését viszonyítjuk a teljes gyümölcsfelülethez és százalékában fejezzük ki.
Napégés elleni védekezési lehetőségek:
- Magas hőmérsékletet és erős napsugárzást jól toleráló gyümölcsfajták termesztése;
- megfelelő levélborítottság,
- árnyékhatás biztosítása (kíméletes nyári metszés); a sorközök növényborítottságának biztosítása;
- árnyékolóhálók használata;
- gyümölcsfelszín reflexiót növelő anyagok alkalmazása;
- állomány feletti hűtőöntözés;
- egyedi papírzacskós védelem.
Vannak olyan almafajták, mint például Pink Lady és a Sundowner fajták, melyek különösen jól tolerálják a magas hőmérsékletet, erős sugárzást és az alacsony légnedvességet. Ezek termesztése esetében általában nem fordul elő napégéses tünet. Míg a Gala, Granny Smith esetében sokkal gyakoribb a napégéses elváltozások megjelenése.
dr. Lakatos László
Cikkünk teljes terjedelmében az Agrofórum legfrissebb, 2024/06. számában olvasható.
(Vezérkép: Don Johnoghue/Pixabay)
