Zöldítő

Profiktól profiknak

Agrofórum Online

Egy ilyen aszályos év, mint 2022 nagyot fordít a megszokásokon: az, amit évek óta olvasunk, hallunk, miszerint a talaj vízmegtartó képességének fokozása mekkora puffer lehet ilyen körülmények között, és amit eddig sokan nem vettek komolyan, vagy nem volt módjuk lépéseket tenni a megvalósítás irányába – elkezdte szedni áldozatait. De mit tehetünk ennek leküzdésére, a kiesések ellensúlyozására?

A talajt ne csak használjuk, hanem ápoljuk, gondoskodjunk róla annak érdekében, hogy minél jobb minőségű, minél nagyobb mennyiségű terméshez juthassunk.

A mottó égisze alatt szervezett továbbképzést januárban ,,Profiktól profiknak” – gyümölcstermesztési szaktanácsadási napok címen a Fruitveb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi szervezet, ahol lehetőségem nyílt betekinteni egy olyan, kifejezetten gazdálkodók számára szervezett, kétnapos képzésbe, ahol a tápanyag-utánpótlás lehetőségeiről, a talaj szervesanyag-tartalmának alternatív javítási megoldásairól hallhattak a résztvevők. A megközelítés véleményem szerint példaértékű, és nagy örömre ad okot, hogy kifejezetten gyakorlati szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

A humuszgyarapítás állókultúrákban

Ebben a témakörben Dominik Schreiber, az osztrák Schreiber ObstBaumSchule gyümölcsfaiskola tulajdonosa elmondta, hogy az elmúlt év csapadékszegénysége számukra sem járt kevesebb kihívással: a legnagyobb problémát a csapadék egyenetlen eloszlása eredményezte. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék az erózió kockázatát nagyban növeli. Schreiber szerint a hektáronkénti 1% humusztartalom a talaj felső 25 cm-es talajrétegben képes 400 m3 vizet, 2500 kg nitrogént, 40 t CO2-ot megkötni. A talaj tápanyag-utánpótlási, szervesanyag-növelési stratégiájának kidolgozásához elengedhetetlen a talajanalízis, amely alapján figyelembe kell venni a talaj szerkezetét, a talajélet jelenlétét, annak gazdagságát. Külön felhívta a figyelmet az ásós próbák fontosságára, hiszen ezek a talajjal való kapcsolattartás elengedhetetlen elemei: bármilyen vizsgálatról legyen is szó, mindenképp érdemes a beavatkozások előtt ilyen módszerekkel felmérni a talaj állapotát, hiszen ez meghatározhatja a munkaeszköz megválasztását is.

Vetés a sorközökben

A talaj vízmegtartó képességének fokozásában jelentős sorközfüvesítés kapcsán elhangzott, hogy a sorközben telepített állományt kezelnünk kell annak érdekében, hogy ne jelentsen konkurenciát a haszonnövényünk számára. Fontos, hogy az erózió elleni védelmet, és beszivárgást is elősegítő lágyszárú növényállományunk legyen járható. A technológia a vízháztartás szabályozását, a talajélet javulását, élénkítését, és a hasznos szervezetek elszaporodását is támogatja. A sorközök zöldítése során fontos, hogy nagy diverzitással dolgozzunk, hiszen a növényeknek különböző igényei vannak. A bőségesen virágzó mályva esztétikai élményt nyújt és rendkívül jó ellenálló képességgel rendelkezik. A mustár nagyon elterjedt, ugyanakkor, ha kizárólag ezt a fajt használnák, az a kultúránk halálát eredményezné – ennek oka a gyökéren át kiválasztott éterolajak talajéletre gyakorolt hatásában rejlik. Fontos, hogy minden esetben a talajtípusunknak megfelelően válasszuk ki a sorközfüvesítő keveréket.

Schreiber 2-4 cm mélységű talajelőkészítést javasol a magkeverék vetése előtt, és a művelettel egy menetben mikrobiológiai készítmények kijuttatását is fontolóra kell vennünk. Nem minden időjárási körülmény felelhet meg az adott készítménynek (hőmérséklet, csapadékhiány).

A mélylazítás kapcsán a szakértő elmondta, hogy az olyan talajmélységekbe juttathat oxigént, ahol az anaerob baktériumtársulások működési zavarát fogja előidézni. Azok a talajok, amelyek mikrobiológiai egyensúlya megfelelő, annak illata természetes, penész szagtól mentes.

Komposztálás

Kétféle komposzt-előállítási metódusról hallhattunk. Az egyik forgatásos, a másik esetében nem történik ilyen bolygatás. A mozgatás során a hőmérséklet, a CO2 megfelelően szabályozható. A komposzthalom felhalmozása folytán 65oC hőmérséklet alakul ki. A gombatúlsúlyos komposzt többnyire nagyobb hatásfokkal vethető be. A komposzthalom filcréteges lefedése védi az anyagot a hirtelen lezúduló csapadékokkal szemben, és a tűző naptól egyaránt. Schreiber elmondta, hogy a komposztálandó anyaghoz növényi szenet is hozzákevernek (1 g növényi eredetű szén felülete egy futballpályáéval vetekedik!) A tápanyagok megkötődése szempontjából elengedhetetlen ezeknek a nagy felületű anyagoknak a jelenléte.

Fontos, hogy a növényi szenet ne csak magában, hanem előbb töltsük fel tápanyagokkal, majd egy növényi komposztba bekeverve juttassuk ki. A növényi szén alkalmazásának előnye, hogy ezáltal a talaj sokkal nagyobb mennyiségű tápanyagot képes tárolni, illetve a növények kationcsere-kapacitása is fokozódik. A szénhasználat folytán fokozódik a biológiai aktivitás, javul a víztartó-képesség, csekélyebb mértékű a kimosódás, és a CO2-tároló kapacitás is javul, amelynek jelentős környezetvédelmi aspektusa is van.

A trágyázásról

Talajvizsgálat hiányában nem lehet komoly tápanyag-utánpótlási ajánlásokat tenni. Egy ideális talaj összetétele 50% pórustérfogat (víz és levegő), 5% humusz, 45% ásványi anyag.

A talajok mintavételezése kapcsán elhangzott, hogy nagyon fontos a felső 0-25 cm-es rétegből vételeznünk. A 25-50 cm-es mélység is számos hasznos információt szolgáltathat számunkra, ugyanakkor a ,,lényeges” dolgok a legfelső talajszintben zajlanak. A reprezentativitás érdekében érdemes random talajmintázást végezni, és a minták keverékét bevizsgáltatni.

Öntözéstechnológia kialakítása kapcsán Schreiber elmondta, hogy ha választhatna, korona alatti mikroöntözést ajánlaná. A csepegtető öntözést nem tartja ideálisnak, ugyanis ott, ahol a cseppek földet érnek, eltérő körülmények alakulnak ki, tápanyag-kimosódás is történhet, ami hosszú távon befolyásolja a talaj művelhetőségét.

Hogyan fogjunk hozzá, ha eddig ,,szerettük” a csupasz talajfelszínt?

A facsíkok mentén a herbicidhasználat elhagyásáig még hosszú út vezet. A sorközök növényborítottságának kialakítása lehet az első lépés. Tömörödött talajok esetében érdemes erős gyökérzettel rendelkező növényeket vetni. Legyen egész évben fedett a sorközünk, legyen megfelelően kialakult talajélet, és utána lehet abban gondolkodnunk, hogy soralja is vetésre kerüljön.

A rendezvényt éves szinten rendezik meg, amelyről a www.fruitveb.hu oldalon tájékozódhatnak.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mikor és miért színesednek szépen a levelek ősszel?

2024. október 14. 14:40

A lombhullató növények levelei ősszel a legszínesebbek. Az őszi színei azonban évről évre, illetve fajon belül egyedről egyedre is változhat.

Hihetetlen: a hangyák saját gazdasággal rendelkeznek

2024. október 9. 14:40

A hangyák 66 millió évvel ezelőtt kezdtek el gombát termeszteni, a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida nyomán.

Az őszi zöldtrágyázás: mit, miért és hogyan?

2024. szeptember 7. 16:10

Az őszi zöldtrágyázás azért kiemelkedően fontos, mert számos hosszú távú előnyt biztosít a talajnak és a terméshozamnak.

Mit csinálhatunk az eddig nem hasznosított zöldtakarmánnyal?

2024. augusztus 26. 15:10

Technológiai és üzleti megoldásokat dolgoztak ki fenntartható, alulhasznosított gyepterületeken alapuló termékek, például papír, állati alom, szerves fehérje, biogáz és bioszén előállítására.

Utóérő gyümölcsök

2018. augusztus 15. 06:34

Most, van a fő szezonja az utóérő gyümölcsök fogyasztásának. A tipikusan utóérő gyümölcsök a mérsékelt égövben az almatermésűek köréből kerülnek ki: az alma, a körte, a birsr és a naspolya.

A precíziós termesztési technológiák alkalmazhatósága a gyümölcsösökben

2018. március 3. 11:24

A precíziós gazdálkodás egy váz, amelyet egyéni igényeink és lehetőségeink függvényében tölthetünk meg tartalommal.

Hogyan lett világelső a chilei cseresznye?

2024. március 20. 13:10

A dél-amerikai ország vezető szerepet játszik globálisan a cseresznyetermesztésben. De vajon hogy jutott idáig?

A hosszú időtartamú gyümölcstárolás legújabb kori kihívásai

2018. június 28. 06:42

A tárolás a gyümölcstermesztés folyamatának speciális része. Egyre inkább csak a legkiválóbb minőségű, jó ízű, jó húsállományú és tetszetős küllemű gyümölcsök adhatók el. A gyümölcstárolás a rövid távú (átmeneti) és a hosszú időtartamú tárolást különbözteti meg. Hazánkban az alma és a körte azok, amelyeket nagy mennyiségben hosszú idejű tárolásra termesztünk.