Gyümölcs
Gyümölcs

A „Solid-set” projekt

A „Solid-set” projekt

Agrofórum Online

El tud képzelni a Kedves Olvasó egy olyan rendszert, amely a gyümölcsültetvény növényvédelmi permetezését, öntözését és tápanyagellátását is megoldja egyszerre, mégpedig úgy, hogy traktorral egyáltalán nem kell bemenni a fák közé egész évben?

A történet egy évtizeddel ezelőtt kezdődött, amikor amerikai szakemberek (Michigani Állami Egyetem – Michigan State University) elkezdtek gondolkodni azon, hogy miként lehetne egy automatizált rendszerrel megoldani az ültetvény növényvédelmét, öntözését és lombtrágyázását. A gyümölcsültetvényekben már nálunk is sok helyen működő mikroszórófejes öntözőrendszerek továbbfejlesztett változatáról van szó. Ha ugyanis ezek öntözővizet tudnak permetezni, akkor mi az akadálya annak, hogy a vízben oldott különböző anyagokat is kijuttassanak. Ez volt az alapötlet, a megvalósításig azonban sok technikai problémát kellett megoldani.

Műszaki fejlesztések, vegyszergyártói innovációk

A rendszert úgy kell elképzelni, hogy az ültetvényben három műanyag cső van kifeszítve, három különböző szinten. Egy alul, a talajfelszín fölött 40 cm-el, egy közvetlenül a fák koronája fölött, egy pedig középen, a kettő között. A mikroszórófejek ezeken a betápláló csöveken vannak elhelyezve megfelelő távolságokban, ahogy a szóráskép megkívánja. A szórófejek vizet és vízben oldott anyagokat tudnak kijuttatni. Az alsó szint biztosítja a talaj számára a vizet és a tápanyag-utánpótlást. A középső és a felső szint a lombkoronába juttatja ki a szükséges anyagokat. Az öntözést és tápanyagellátást biztosító alsó szint kialakítására többféle lehetőség is van. Ha nem mikroszórófejek, hanem szivárogtató testek vannak rajta, akkor lehet a talajfelszínre is elhelyezni, csak akkor a talajművelést akadályozza. A legkorszerűbb, de egyben legdrágább megoldás, a talajba épített szivárogtató rendszer.

A mikroszórófejek fejlesztése során a korábbiaknál szélesebb spektrumú szórásképpel és cseppmérettel rendelkező sorozatot kellett előállítani. Az öntözéshez megfelelő a nagyobb cseppméret, de a növényvédelmi kezelésekhez ködszerű finomsággal szóró emitterek kellenek. Ha már ilyenek vannak, akkor azokkal a légköri aszály is szükség esetén csökkenthető. A következő, nem könnyen megoldható probléma az volt, hogy a hosszú csőrendszer mentén minden szórófej a kívánt mennyiségű folyadékot juttassa ki, a kívánt cseppmérettel, megfelelő nyomással. Fontos tehát az optimális folyadékmennyiség és nyomás biztosítása mindenütt, márpedig tudjuk, hogy az ilyen hosszú csőrendszerekben, amelyeken szórófejek is vannak, a folyadék nyomása fokozatosan csökken. A kijuttatandó oldatok bekeveréséhez, tárolásához, betáplálásához szükséges műszaki berendezések kidolgozása, és az egész rendszer automatizálása szintén fontos feladat volt a fejlesztés során.

A vegyszergyártók oldaláról az innováció fontos része a vízben jól oldódó tápelem- és növényvédőszer-készítmények kidolgozása volt. Mivel ezek nemcsak ehhez a rendszerhez szükségesek, hanem a hagyományos kijuttatási módszerekhez is, ezért ezen a téren nemcsak Amerikában, hanem nálunk is jelentős előrelépés történt a legutóbbi években. Azt is tudjuk persze, hogy környezetvédelmi okokból sok szert betiltottak és számos hatóanyag visszavonása folyamatban van, ami nehezíti a gyümölcstermesztők dolgát. A felhasználónak természetesen ellenőrizni kell, hogy a készítmény, amit a vízbe kever valóban jól oldódik-e, hiszen nem minden víz egyforma. Arról is meg kell győződnie, hogy az egyszerre felhasználni kívánt szerek egymással jól keverednek-e. Egy-egy kezelés után a rendszert alaposan át kell mosni tiszta vízzel.

A rendszer jó működéséhez nem nélkülözhető a jól felkészült gyümölcstermesztő szakember sem, aki jól ismeri a növényeit, és tudja, hogy mikor mire van szükségük. Mennyi vízre, tápelemekre, milyen növényvédelmi kezelésekre.

Tesztvizsgálat a kísérleti ültetvényekben

Intenzív almaültetvényekben kezdődött el a rendszer kifejlesztése. Azért itt, mert ezekben már mindenütt volt huzalos támrendszer, amire a vezetékek fölszerelhetők voltak. Mivel az almánál a vegyszeres gyümölcsritkítás is lehetséges, a kísérleti ültetvényekben azt is ezzel a rendszerrel oldották meg, eredményesen. Kipróbálták a virágzás késleltetésére is. 2012-ben Michigan Államban nagyon komoly fagykár volt, sok almaültetvényben nem volt termés. Ez a sajnálatos tény a fejlesztés ezen irányának viszont lökést adott. A tél második felében, amikor a termőrügyek már kényszernyugalmi állapotban vannak és várják a tavaszt, az enyhe időjárás felgyorsítja a fejlődési folyamatokat, és korábbi virágnyílást eredményez. Ha ezeken az enyhe napokon a fák koronája felett elhelyezett szórófejeken keresztül kipermetezett vízzel folyamatosan lehűtik a fákat, a virágzás 3-4 nappal késleltethető. Nem tűnik nagy eredménynek, de ha pont ez alatt az időszak alatt jön egy erős lehűlés, a még bimbóban lévő virágok nagyobb eséllyel megússzák a fagykárt, mint azok, amelyek már kinyíltak.

2012-ben és 2013-ban még csak három egyetem kísérleti ültetvényeiben zajlott a rendszer tesztelése az Amerikai Egyesült Államokban. A Michigani Állami Egyetem mellett a Washingtoni Állami Egyetemen és a Cornell Egyetemen folytak a kísérletek. 2014-től azonban már több farmon, árutermelő almaültetvényekben is fölszereltek ilyen rendszereket, kipróbálás céljából.

A bemutatón arról számoltak be, hogy a legtöbb műszaki és szakmai problémát sikerült megoldani, és a rendszer működőképes.

Mik az előnyei? Elsősorban az, hogy nem tapossuk az ültetvény talaját munkagépekkel. Megfelelő szakaszolással az ültetvény különböző részein a fák igényeihez igazított egyedi kezeléseket is alkalmazhatunk. Kiegészítve precíziós eszközökkel (pl. drónokkal) a hozamok és a minőség javulhat. Csökkenhet a növényvédőszer-felhasználás.

Hátrányai is vannak a rendszernek. Drága a kiépítése, precíz munkát, nagy szakértelmet igényel. Egyes műveleteket akadályozhat a kiépített csőrendszer, például a szüretet. Nagy kérdés a szerelsodródás kérdése, ami különösen szeles termőhelyeken okozhat problémát. A téliesítését is meg kell oldani. Ha a csőrendszer kinn is marad télen az ültetvényben, folyadék nem maradhat benne, mert könnyen szétfagyhat.

A tesztek eredményei bíztatóak az egyetemek és a farmok kísérleti ültetvényeiben. A fejlesztők képzelete persze továbbszárnyal, és azon gondolkodnak, hogy lehetne-e ezzel a rendszerrel feromonokat is kijuttatni a légtértelítéshez, vagy esetleg az önmeddő fajták pollenellátását is biztosítani. Ezektől persze még messze vagyunk, de mint tudjuk, az innováció folyamata sohasem áll meg.

A rendszer Amerikában a nehezen lefordítható „solid-set canopy delivery system” (SSCDS) nevet viseli. Amíg nem találunk neki jó magyar nevet, javaslom, hogy nevezzük egyszerűen „solid-set projekt”-nek.

Az AF szaklap átszerkesztett változata Dr. Szalay László: A „Solid-set” projekt (2016. dec. 88. old) című írása alapján

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Most veszélyeztet a csonthéjasok moníliája

2024. március 19. 05:40

A csonthéjasok moníliája egyes gyümölcsfajok esetében nemcsak a teljes termés elpusztítására képes, hanem akár a gyümölcsfák létét is veszélyeztetheti.

Gyümölcsösök kora tavaszi kártevői

2024. március 13. 05:40

A kártevők hosszú sora már kora tavasszal megkezdi tevékenységét a gyümölcsösökben, és ha ilyenkor átsiklunk felettük, akkor később nem, vagy csak sokkal nagyobb költségek, valamint némi kártétel elszenvedése árán szoríthatjuk őket vissza.

Hogyan végezzük a diófa metszését?

2024. március 8. 08:10

Sokak által ismert gyümölcsünk a dió (Juglans regia) Magyarországon több évszázada termesztésben lévő növényünk. Természetgyógyászatban betöltött szerepe kiemelkedő és az élelmiszeriparban is meghatározó alapanyag.

A virágzás késleltetése a termésbiztonság növelése érdekében

2024. március 7. 10:10

A korai virágzású gyümölcsfajok termésbiztonságának növelése érdekében egyre inkább előtérbe kerülnek a virágzási idő késleltetésének lehetőségei.

Rekordteljesítményt érhet el a mezőgazdaság

2018. december 11. 08:05

A bruttó hazai termék (GDP) volumene 2018. I-III. negyedévében a 4,8 százalékkal bővült, a mezőgazdaság teljesítménye 2,4 százalékkal növekedett éves alapon.

Utóérő gyümölcsök

2018. augusztus 15. 06:34

Most, van a fő szezonja az utóérő gyümölcsök fogyasztásának. A tipikusan utóérő gyümölcsök a mérsékelt égövben az almatermésűek köréből kerülnek ki: az alma, a körte, a birsr és a naspolya.

A gyümölcskultúrák védelme az ökológiai termesztésben: a megfigyelés módszerei

2022. augusztus 21. 07:32

Cikksorozatunk második részében a megfigyelés módszereiről és az előrejelzési modellek lehetőségeiről olvashatnak.

Az időjárás nehezítette a tavalyi növénytermesztést

2019. január 9. 12:03

Magyarországon két héttel hamarább kezdődött meg az aratás, ennek következtében 200-300 ezer tonnával kevesebb termény lett minden nyári betakarítású növényből, mint az előző években.