A májusi meleg időjárás több, eddig még meg nem jelent kártevőt is előcsalogatott a telelésből. Ezek közé tartoznak többek között a különböző gyümölcstermő kultúrák levelein károsító aknázómolyok is. Mivel a gyümölcsfák jelentős része már elvirágzott, a legtöbb faj esetében már a vegetatív növekedés, a hajtások és levelek kifejlesztése indult meg nagy intenzitással. A kialakuló hatalmas zöld lombtömegnek megjelennek a haszonélvezői is: A különböző lombrágó hernyók, sodrómolyok és nem utolsó sorban az aknázómolyok is.
A májusi meleg időjárás több, eddig még meg nem jelent kártevőt is előcsalogatott a telelésből. Ezek közé tartoznak többek között a különböző gyümölcstermő kultúrák levelein károsító aknázómolyok is. Mivel a gyümölcsfák jelentős része már elvirágzott, a legtöbb faj esetében már a vegetatív növekedés, a hajtások és levelek kifejlesztése indult meg nagy intenzitással. A kialakuló hatalmas zöld lombtömegnek megjelennek a haszonélvezői is: A különböző lombrágó hernyók, sodrómolyok és nem utolsó sorban az aknázómolyok is.
Több faj, több nemzedék
Az aknázómolyok társasága meglehetősen népes. Gyakori az eset, hogy egy tápnövényen, pl. az almán több faj is táplálkozik, akár súlyos kártételt is okozva. Ráadásul a különböző aknázómoly fajok nem igazán ragaszkodnak egy tápnövényhez, inkább oligofágok, azaz viszonylag kisszámú gazdanövény körben képesek kifejlődni és károsításukat kifejteni.
Nevükhöz méltóan lárváik, a nagyon apró hernyók a levél belsejében élnek és táplálkoznak. Az általuk készített akna jellegzetességei (alak, levél összehúzása a fonáki oldalon, stb..) alapján lehet a kártétel alapján a jelen levő fajokat azonosítani. Kártételük javarészt indirekt módon jelentkezik és nagyon sokrétű lehet. A megtámadott levelek sok esetben elsárgulnak, majd lehullnak. Ez az aktuális év termésének mennyiségét és minőségét is jelentősen ronthatja. Ugyanakkor a nyáron bekövetkező jelentős mértékű lomb veszteség folyamatosan új levelek kinevelésére serkenti a gyümölcsfákat, amelyek nyáron éppen a tápanyag felhalmozás és a rügy differenciálódás időszakában vannak. Ennek következtében kevesebb virágrügy alakul ki, így egy nyári lombveszteséget okozó aknázómoly kártétel közvetett módon még a jövő évi termést is negatívan befolyásolhatja.
Az aknázómolyok ellen a védekezés egyáltalán nem szerválasztás kérdése. A legfontosabb kultúrákban engedélyezett készítmények tucatjai állnak a gazdálkodók rendelkezésére. A problémák a szer választásnál leginkább az olyan kultúrák esetében alakulhatnak ki, amelyek túlságosan „kis” kultúrák, így engedélyezett készítmény esetükben alig található. Tipikusan ilyen kultúra a meggy, amely hazánkban ugyan nagy területen termesztett gyümölcs, de a növényvédő szer gyártók, forgalmazók számára számításaik szerint nem generál kellő forgalmat. Ilyen esetben a gazdálkodók csak más, szintén jelen levő károsítók ellen engedélyezett készítmények használatától várhatnak eredményeket.
A meggyen hazánkban pl. két aknázómoly faj is károsíthat. A meglehetősen ritka Lithocolletis cerasicolella faj mellett évről évre egyre több helyen találkozni a lombosfa fehérmoly (Leucoptera scitella) károsításával. Mindkét faj évente 3 nemzedéket nevel és báb alakjában telelnek át a kéreg repedéseiben némi szövedék védelmében.
Az évente több nemzedéket kinevelő károsítók esetében fontos, hogy lehetőleg még az első nemzedék ellen sikeresen tudjunk védekezni. Ekkor még a károsító populáció nagyjából szinkronban van, azaz egy időben javarészt egyféle fejlettségi stádiumú kártevő van a területen. Ez a helyzet a 3. nemzedék megjelenésének idejére már megváltozik. Egyszerre lesz jelen a kártevő szinte valamennyi fejlődési stádiuma és korosztálya. Ekkor egy védekezés során mindenképpen megnő a túlélő egyedek részaránya, hiszen a kezelés idején éppen olyan stádiumban voltak, amelyre a kezelés során használt készítmény nem hat.
A szerválasztásnál sokkal nagyobb jelentősége van a védekezések pontos időzítésének. Ahhoz, hogy tisztában legyünk az egyes károsítók rajzásának aktuális állásával, legjobb megoldásként a szexferomon csapdák alkalmazása javasolható. Az aknázómolyok esetében kiváló, rendkívül hatékony csapdák vannak forgalomban Magyarországon. Ezek akár olyan tömegben is foghatják az imágókat egy – egy rajzáscsúcs idején, hogy a ragacsos fogófelület (ha ilyen típusú csapda van kihelyezve) napok alatt telítődik a csapdázott egyedek testeivel. Ilyenkor nagyon gyakran szükséges is a fogófelület cseréje! A lombosfa fehérmoly ellen is kaphatóak igen jó feromon csapdák. A Lithocolletis cerrasicolella csapdázása viszont nem megoldott, mivel ritkasága folytán nem fejlesztettek ki rá feromon csapdát. Az a gazdálkodó, akinek balszerencséjére esetleg ez a faj károsít a gyümölcsösében, a közeli rokon, almán károsító faj, a Lithocolletis blancardella csapdát használhatja. Jóval kisebb mennyiségben, mint a cél fajt, de fogja ezt a ritka kártevőt is.
Az aknázómolyok, így a meggyet károsító fajok esetében is az első nemzedék minél nagyobb mértékű visszaszorítása a kulcsa annak, hogy az év hátralevő részében már ne okozhassanak gondot.
