Az elmúlt években hozzászokhattunk már azokhoz a hírekhez, amelyek a felszaporodóban lévő, idegenhonos poloskafajokról szóltak. Melyek ezek? A zöld vándorpoloska, valamint az ázsiai márványospoloska.
A róluk szóló híradásokban láthatunk képeket a gyümölcsösökben, a zöldségeskertekben történő kártételükről, vagy éppen az őszi időszakban a telelőre vonuló egyedek tömegéről. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy ezek a poloskafajok a szántóföldi növénytermesztésben is megjelentek már. Szerencsére egyelőre az általuk okozott kár nem jelentős, érdemi terméskiesést vagy minőségromlást egyelőre nem írhatunk a számlájukra. A szántóföldi növénykultúrák közül szójában és kukoricában találkozhatunk nagyobb egyedszámukkal, de akár a napraforgótáblákon is rájuk találhatunk.
Kukoricában mindkét fajukat megtalálhatjuk, én magam ott mégis legtöbbször az ázsiai márványospoloskával találkozom (1.-2. kép).
Kártételük a táplálkozásukkal van összefüggésben, az érőfélben lévő szemeket megszúrják, abba emésztőnedveket bocsátanak, majd az így feloldott növényi nedveket felszívják. Ennek eltérő méretű, alakú, kivilágosodó foltok formájában jól látható jelei mutatkoznak az érintett kukoricaszemeken (3. kép).
Egy-egy csövön több, akár eltérő fejlettségű egyed is táplálkozhat egyidejűleg (4. kép).
A szemesként, vagy silóként betakarított állományokban valószínűleg érdemi kártételre nem képesek e kártevők, de egy másodvetésű csemegekukoricában nagy egyedszámnál biztosan érzékelhető minőségi kárt okoznak, egy vetőmagelőállításnál pedig kártételük miatt romolhat az érintett területről betakarított tétel csírázóképessége.
Szójában gyakorta találkozhatunk mindkét faj egyedeivel (5.-6. kép), a nyár végi-kora őszi időszakban időnként nagy tömegben táplálkoznak a szója hajtásain, a fejlődő hüvelyeken (7. kép).
Kártételük kihathat a terméskötődésre is, a fiatal hüvelyek és magok fejlődésére, de összességében a növény gyengítésével annak környezeti körülményekkel szembeni ellenállóképességére is. Éppen ezért szójában jelentősebb kártevőként kell kezelni, mint kukoricában.
A szántóföldön gazdálkodóknak is arra kell számítaniuk, hogy a fentiekben említett jövevény poloskafajok itt maradnak velünk, hosszú távon is hatással lesznek gazdálkodásunkra. Hogy ezt milyen módon teszik, és ennek melyek lesznek a következményei, még nem tudható pontosan. Egy azonban biztos, a saját érdekünkben érdemes figyelemmel kísérnünk ezt a folyamatot.
