Mindenképpen érdemes a kártevő elleni védekezéssel számolnunk, mert jelentős károkozásra képes.
Korábbi beszámolómban már szóba került, hogy a repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus assimilis, 1 kép.) nagy egyedszámban található meg a repcetáblák szegélyében, helyenként több tartózkodik belőlük a repce virágzatán, mint fénybogárból (2. kép). Bár a hőmérsékleti értékek eddig nem voltak túl kedvezőek számukra, a hétvégi, -az előrejelzések szerint- helyenként nyáriasan meleg időjárás mellett aktívan terjednek majd a táblák belső részei felé is. Egyelőre érési táplálkozást folytatnak, eközben hámozgatják a zöld növényi részeket, de a bimbók és a virágok károsításában is részt vesznek (3.-4. kép). Valódi, súlyosabb kártétele azonban a becőket érinti.
A nőstény április végétől kezdődően, fenológiai állapot szerint nézve pedig a repce elvirágzását követően a fejlődő becőkbe rakja tojásait, egybe maximum 1-2 db-ot. A „már foglalt” becőt feromonnal jelöli, így elkerüli, hogy másik nőstény is ugyanazt válassza tojásrakása helyszínéül. A lárvák a fejlődő magokat fogyasztják, de kártételük nyomán a becő korai kényszerérése, felnyílása is megtörténhet, jelentős pergési veszteséget okozva az érintett területen. Közvetett kártételként szoktuk említeni, hogy a tojásrakáskor becőn ejtett sebzése megkönnyíti a repcebecő-szúnyog (Dasineura brassicae) tojásrakását és így kártételét. Ez a megállapítás annyiban megdőlt már, hogy ismereteink szerint a repcebecő-szúnyog önmaga is képes a becőfalon át elhelyezni a tojásait, nem kizárólag a becőormányos által ejtett sérüléseken keresztül. Azonban tény, hogy a nagyszámú sebzés megkönnyíti a repcebecő-szúnyog tojásrakását, így majdani kártételét.
Mindenképpen érdemes a kártevő elleni védekezéssel számolnunk, mert jelentős károkozásra képes. Fejlődésének kedveznek a párás, meleg időjárási körülmények, ezért a tavalyi évjáratban egyedszáma és kártétele országszerte szokatlanul erősnek bizonyult, így arra kell számítanunk, hogy ebben az évben is gondot okozhat.
A virágzó repceállományokban jelenleg is tömegesen találunk beporzó rovarokat (5. kép), ezért, ha a védekezés mellett döntünk, kizárólag méhekre nem jelölésköteles készítmény, vagy mérsékelten kockázatos besorolású termék méhkímélő technológiával történő kijuttatása alkalmazható, amely biztosítja a megfelelő védelmüket!