A görög mitológiában Írisz az istenek és az emberek közötti hírvivő volt. Jól írtam, nem Ízisz, hanem Írisz. Az írisz név a szivárványt jelenti, mely illik rá elnevezésben. Az íriszek egy közkedvelt, színesvirágú és sokszor mesésen illatos virágzó növények, melyeknek elegáns megjelenésük 300 fajtát és legalább 8-9 változatot jelentenek.
Az íriszek között kétféle létezik: az egyik a hagymás íriszek csoportja, a másik a rizómás íriszek csoportja. Bizonyos nősziromfajok a száras és tápanyagban gazdag talajokat kedvelik, míg mások inkább a vizes, iszapos rétegekben laknak. Velük elsősorban tópartokon, árokpartokon és talajvizes foltok találkozhatunk. Az alföldi térségben utak mentén időszakosan rendkívül szépen mutatnak az árokpartokat beborító sárga íriszek virágzása.
A sárga nőszirom
Ha már a vizes élőhelyek íriszeivel kezdtem, akkor az egyik legismertebb közülük a sárga nőszirom, mely a mocsarakban és patakokban telepedett meg. Számos művészt megihlettek már a sárga nőszirmok és a kertépítészetben is a mesterséges tavak partjaira is vízpartimitátorként gyakran telepítik őket.
Minden nőszirom hat sziromból áll, melyből 3 felfelé, három lefelé ívelve adja ki a különleges virágformát. Sokféle egyszínű és kétszínű faj van a természetben is, viszonylag könnyen átporzódnak viszont.
A méheket csalogatva egy un. mézjelző sáv található a lefelé ívelő szirmokon, melyeken sárgás-színes szőrök vezetik a rovarokat el a nektárral teli porzókhoz.
Mi a különbség a hagymás és rhizómás íriszek között?
A hagymás íriszek hidegtűrők, de nem feltétlen télállók. A hagymás íriszeket télen célszerű takarni. Mivel korai virágzásúak, így érdemes a takarást korán leszedni róluk. Az ide tartozó nőszirmok főleg a tápanyagban gazdag talajokat szeretik. A hagymás íriszeket főleg a hagymás növényekre szakosodott kertészetek nevelik meg.
Ugyanakkor a rizómás írisek, mint pl a legismertebb Iris germanica rizómája határozottan duzzadt és gyakran a föld felszínén terül el. Szeretnek vándorolni, így a rizóma növekedésével ezek a fajok gyakran „költöznek” arrébb és arrébb a kertünkben, így olyan helyre telepítsük őket, ahol ezt megtehetik. A rizómás nőszirmok nem szeretik az átültetést, így abban az évben, amikor átültettük várnunk kell a következő évig a virágzáskor, akár képesek két évet is kihagyni a virágba borulással az átültetés után.
Méretüket tekintve is eltérőek az íriszek
Egyes fajták az Iris germanica körből igen magasra nőnek és ott hozzák az erőteljes száron virágaikat. Akár 50-60-80 cm-es magasságra is megnőnek, ugyanígy az Iris gatesii fajt, mely természetben is előfordul Törökországban és Kis-Ázsiában. Az Iris germanika alakkörbe tartozóan az egyik legszebb, fekete virágú fajta az Iris ’Before the Storm’ névre hallgat.
A hagymás íriszek közül az egyik legszebb az Iris ’Gypsy Beauty’, mely a Hollandica alakkörbe tartozik, habitusában is más jelleget képviselve, mint az előbb említett Germanica. Míg virágában ugyanúgy a 3-3 sziromlevél jellemző, levélzete sokkal légiesebb, vékony levelekben felfutó és visszabókoló.
Csíkos levelű fajták is vannak
Érdekesség még a nőszirmok világából, hogy egyes alakköröknél az elvirágzás után is van díszítő érték. A csíkos levelű fajták a rizómások közé tartoznak, Iris laevigata faj fajtái közé soroljuk. A „Variegata” fajta a jegjellegzetesebb, ahola fehér alapon zöld csíkos levelek mellé egy kékesbordó virágszín társul.
A törpenövésű fajták, más néven az Iris Pumila alakkör az igen apró íriszeket jelentik. Ezeket kaspóban, dézsában is neveljük az esetek nagy részében, mert méretük alig 10-25 cm-es magasságot éri el. A leggyakoribb színek a sárga, fehér, bordó és a kék különböző árnyalatai. Nőnapon minicserépben is általában ezzel az alakkörrel találkozhatunk a kertészetek polcain.
Hogyan szaporítjuk a nőszirmokat?
A rizómások esetében a legegyszerűbb a tőosztás. A hagymásoknál is általában ez a leggyakoribb megoldás. Magot is beérlel, több-kevesebb sikerrel kicsíráztathatók, de igen lassan növekednek belőle új növények. Már ha egyáltan sikerrel járunk.
A magnak a csírázáshoz hideghatásra van szüksége. A magokat általában vízbe beáztatjuk, hogy újra megduzzadjanak, majd másnap a magok csúcsát le kell csípni. Ezt megtehetjük körömvágócsipesszel is vagy egy éles késsel. A csírázáshoz meleg és pára szükséges, így vagy letakarva üveglappal fényen és melegben csíráztatjuk, vagy befőttes üvegben, nedves vattakorongra téve.
Jó esetben a magok pár nap alatt elkezdenek csírázni, utána egyesével ültessük el őket cserepekbe. Leghamarabb tavasszal, a fagyok után ültethetők ki.