A túlélőkert kialakítása nem pusztán arról szól, hogy felkészülünk a legrosszabbra. Ha ugyanis elegendő élelmiszert termeszt a családja számára, annak számos előnye lehet. Egész évben egészséges élelemhez juttatja őket, miközben támogatja a beporzókat, csökkenti az ökológiai lábnyomát, és megteremti a kapcsolatot a saját élelmiszerforrásával, hogy csak néhányat említsünk a legfontosabbak közül.

Olvasson tovább, hogy megtudja, hogyan kezdjen hozzá a túlélőkert kialakításához!

A túlélőkert létrehozása és fenntartása legalább olyan sok gyakorlatot igényel, mint bármely más veteményes kert művelése, azzal a különbséggel, hogy itt ideális esetben ebben ön elegendő élelmiszert termeszthet ahhoz, hogy szükség esetén külső (bolti) táplálék nélkül is túléljen, valamint extra figyelmet fordítson az olyan dolgokra, mint a kalória- és tápanyag-bevitel fontossága, az egészségvédelem, a vetőmag-megtakarítás és az élelmiszerek eltarthatósága.

Miért érdemes túlélőkertet építeni?

A túlélőkert létrehozásának számos előnye van. Ahogy a nevében szereplő „túlélő” kifejezés is jelzi, az egyik legfőbb előnye a biztonságérzet, amely abból fakad, hogy az ember tudja: viharok vagy más olyan vészhelyzetek esetén, amelyek akadályozhatják a külső élelmiszerekhez való hozzáférést, mindig rendelkezésére áll otthon az élelem.

Ha van rá ideje és kapacitása, az egészséges élelmiszer-készletei folyamatos és biztonságos kitermelése nagyon hasznos lehet. De ha nem is akar a legrosszabbra való felkészüléssel bajlódni, akkor is számtalan érv szól amellett, hogy miért jó ötlet túlélőkertet építenie.

Vizsgáljunk meg ezek közül néhányat!

• Minden nap friss kerti zöldséget ehet.
• Saját élelmiszert termeszteni igencsak kifizetődő munka. Képzelje el azt az örömöt, amit majd amiatt érez, hogy eztán mindig a legfrissebb alapanyagokból készíthet ételt a családjának, és azokat a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztja el nap mint nap, amelyeket a saját szeretetével és munkájával termesztett és takarított be.
• Minden egyes étkezése egészséges, tápláló és ízletes lehet – nem is beszélve arról, hogy nem kell attól tartania, hogy növényvédőszer-maradványok vagy más ismeretlen vegyi anyagok kerülnek az ételébe.

Ismertesse meg a gyermekeivel az élelmiszerforrásokat!

Ez is egy nagyszerű oktatási eszköz lehet a családok számára. A saját élelmiszer termesztése kitűnő gyakorlati módszer arra, hogy megtanítsák a gyerekeknek, honnan származik az asztalra kerülő, saját kezűleg termesztett élelmiszer. A túlélőkert közös kialakítása segíthet abban is, hogy erőteljes és mély kapcsolatot alakítsanak ki a család tagjai a kertben növekvő élelmiszerforrásokkal (vagyis a zöldségekkelés a gyümölcsökkel), valamint a földdel.

Csökkentse az ökológiai lábnyomát!

A saját élelmiszer termesztése számos módon segít a környezetnek. Támogatja a beporzókat és más vadon élő állatokat, csökkenti az eróziót, egészségesebbé teszi a talajt, csökkenti a hulladék mennyiségét és a szén-dioxid-kibocsátást. Ahhoz azonban, hogy munkája valóban pozitív hatással legyen a környezetre, mindenképpen kövesse a jól bevált biogazdálkodási gyakorlatokat, és ismerje meg az olyan technikákat, mint a permakultúra, amelyek a természetes környezetet utánzó, a környezetre minimális terhelést gyakorló kertek kialakítására összpontosítanak.

Osztozzon a bőségen!

Amennyiben a kertje szépen beindul és gazdagon terem, eladhatja, elcserélheti vagy szétoszthatja a többlettermést, hogy ezzel is támogassa a beruházást és a családját. Ha például minden évben magokat takarít meg, miért ne tarthatna meg néhány csomag extra magot a barátainak és szomszédainak?

Most azonban lássuk, miként fogjon hozzá a túlélőkertje megtervezésének!

Tűzzön ki elérhető célokat!

Mielőtt elkezdené felásni a kertjét, fontoljon meg néhány kérdést a biztos siker érdekében. Először is, határozza meg a céljait. Azt szeretné, hogy a terményei 100 százaléka a saját földjéről származzon, vagy inkább az 50 százalékhoz közelebbi arányra törekszik?

Fontos, hogy elérhető célokat tűzzön ki, és aztán afelé haladjon. Ha Ön egyelőre még csak kezdő kertész, irreális célnak számít azt kitűzni maga elé, hogy eztán a legtöbb vagy az összes élelmiszert saját maga termeszti majd meg. A célok kitűzésekor azt is vegye figyelembe, hogy mennyi időt tud a kertjére fordítani, és milyen erőforrásokat tud erre a célra elkülöníteni. Ha még nem jártas a zöldségtermesztésben, először olvassa el a kezdőknek szóló útmutatókat.

Végezzen kutatást!

Olvasson sokat a biokertészkedésről, az élelmiszerek eltarthatóságáról és a magtakarékosságról. Vegyen részt a témával foglalkozó tanfolyamokon, vagy beszéljen egy helyi mezőgazdasági tanácsadó iroda szakértőivel. De érdemes konzultálni olyan barátokkal és szomszédokkal is, akik kertészkednek, vagy akiket esetleg érdekelne egy hasonló projekt indítása a saját kertjükben. Ezzel amellett, hogy értékes információkat szerezhet arról, hogy mi működik jól az ön éghajlatán, értékes együttműködési lehetőségekre is bukkanhat. Ha a szomszédjának almafája van a kertjében, miért ne ültethetne egy cseresznyefát, és miért ne oszthatnák meg mindketten a termésüket? Nem kell mindent magának termesztenie!

Határozza meg előre a túlélőkertje méretét és a pontos helyét!

Ha már van némi kutatási eredmény a tarsolyában, ideje nekilátni a kert megtervezésének és elrendezésének. Vegyen elő egy mérőszalagot, egy csomag papírt és egy ceruzát, majd álljon a gyepre és nézzen körül.

Kezdje azzal, hogy meghatározza, mekkora kertet szeretne. Elég nagy területre lesz szüksége ahhoz, hogy az egész családodat táplálni tudja anélkül, hogy bármit is pótolnia kéne. Egy egész család kiegyensúlyozott, egészséges étrendjének fenntartásához jelentős mennyiségű kalóriára és tápanyagra van ugyanis szükség.

A szükséges terület pontos nagysága a család méretétől, a kalóriaszükséglettől és az élelmiszer-preferenciáktól függően változik. Egy túlélőkert általában negyed hektár és két hektár közötti területet igényel egy négytagú család fenntartásához. Más tényezők, mint például a rendelkezésre álló idő mennyisége, a termeszteni kívánt növények típusa és a termesztési időszak hossza is befolyásolhatják a szükséges terület nagyságát.

Eztán beszélgessen el a családjával a napi élelmiszer-fogyasztásukról és arról, hogy kinek mire van igénye. Mit főznek, mit esznek szívesen? Milyen típusú ételeket vásárolnak hetente, és mekkora mennyiséget fogyasztanak el mindebből?

Ha megkapta a válaszokat, gondolja végig, hogy mennyi időt tud az élelmiszer-termesztésre fordítani. Könnyű elragadtatni magunkat, de ne felejtsük el, hogy egy gazdagon termő veteményes nagyon sok munkával jár! Vegye figyelembe a tervezésre, az ültetésre, a gyomlálásra, a betakarításra és a saját termesztésű élelmiszerek tartósítására szánt időt. Nincs értelme kéthektáros kertet tervezni, ha hetente csak néhány órát tud rá szánni.

Készítsen olyan tervet, amelynek van realitása. Később bármikor bővítheti a veteményesét. Természetesen figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló téren belüli körülményeket is. Ideális esetben egy elég nagy helyre van szüksége, amely jó vízelvezetésű talajjal is rendelkezik egy olyan területen, amely naponta legalább hat órányi közvetlen napfényt kap.

„Négyzetméteres” kertészkedés

Ha nincs több hektárnyi szabad területe, akkor se adja fel. Bár lehet, hogy kicsit több kreativitást igényel, de kisebb helyen is lehet sok zöldséget és gyümölcsöt termeszteni. Az olyan technikák alkalmazása, mint a „Négyzetméteres” kertészkedés, segíthet abban, hogy a lehető legtöbb élelmiszert termessze meg mindössze 1 négyzetméternyi helyen.

De sok más ötlet is szóba jöhet. Van olyan kertész, aki a szomszédjai használaton kívüli földjét műveli meg. Ezzel ő területet, a tulajok pedig folyamatosan friss és egészséges termést kapnak a kertésznek köszönhetően. Mindenki nyer!

Online tervezés, naptár vezetés

Ma már számos olyan ingyenes programot találhatunk a neten, amelyek segítenek a családja számára megfelelő kert kiszámításában, valamint abban, hogy hány növényre lesz szüksége ahhoz, hogy minden fontos élelmiszerből elegendő termést tudjon betakarítani.

Az elrendezés vázlatának elkészítése szintén remek módja lehet annak, hogy vizualizáljuk a leendő túlélőkertünk helyét, és átgondoljuk, mit, hol termeszthetünk. Célszerű egy éves naptárat is készíteni, amelyben feljegyzi, hogy mikor érdemes elkezdeni a csíráztatást, vetést és palántázást, valamint azt, hogy az év mely napjain tervezi a különböző zöldségek és gyümölcsök betakarítását.

Vegyen bele más „teendőket” is, például az évelők metszését, a mulcsozást, a maggazdálkodást és az élelmiszerek tartósítását. Ne feledje, hogy bármennyire lelkesen és precízen tervez is, néhány szezonnyi próbálkozás és tévedés kell ahhoz, hogy megtanulja, mi működik a kertjében a legjobban a családja számára. Készüljön fel arra, hogy bizony a növényekhez és a külső körülményekhez nem egyszer alkalmazkodnia kell.

Döntse el, mit akar termeszteni!

• Először is készítsen egy listát arról, milyen friss élelmiszereket szeret a családja, ez alapján írjon egy listát arról, hogy mit akar termeszteni.
• Annak eldöntése, hogy mit termesszünk egy túlélőkertben, egy kicsit összetettebb annál, minthogy csak olyan zöldségeket válasszunk, amelyeket szeretünk és szeretnénk termeszteni. Bár mindez kétségtelenül fontos, a rendelkezésre álló helyen maximalizálni kell a kalória- és tápértéket is, és olyan növényeket kell választani, amelyek hosszú távon tárolhatók vagy könnyen tartósíthatók.
• Természetesen az éghajlatot is figyelembe kell vennie. Ismerje meg a hazája éghajlati sajátosságait, és húzzon ki mindent a listájáról, ami az ön éghajlatán nem terem jól.

Okosan válasszon egynyári növényeket!

• Az egynyári növények kiválasztásakor ügyeljen arra, hogy olyan tápanyagban gazdag növények kerüljenek a palettára, mint a burgonya, hüvelyesek, kukorica, édesburgonya, téli tök és gabonafélék.
• A napraforgómagok segítenek abban, hogy egészséges zsírokhoz jusson, ha vegetáriánus étrend szerint táplálkozik. A napraforgók emellett gyönyörű látványt nyújtanak, és segítenek a beporzók bevonzásában.
• Néhány zöldségféle, amely hosszabban tárolható: a burgonya és édesburgonya, valamint a cékla, a sárgarépa, a hagyma, a fehérrépa, a póréhagyma, a fokhagyma és répa.
• Válasszon néhány olyan növényt is, amelyek jól bírják a hideg időjárást, hogy meghosszabbítsa a termesztési időszakot. Az olyan szívós növények, mint a kelkáposzta és a spenót, akár őszig is megteremnek, hidegebb éghajlaton is.
• Ne feledkezzen meg azokról a növényekről sem, amelyek könnyen konzerválhatók, lefagyaszthatók, erjeszthetők vagy száríthatók, mint például a kelkáposzta, valamint a paradicsom, a paprika, a brokkoli és a káposzta.
• Ne feledje, hogy egyes, általában egynyári növényként termesztett ehető növények valójában kétévesek, azaz a második növekedési évben magot hoznak létre. Ezt fontos szem előtt tartani, ha saját magokat szeretne eltenni, így a kertjében helyet tud fenntartani azoknak a növényeknek, amelyek a következő szezonban virágoznak, és nem étkezési céllal takarítják be őket.

Évelő növényeket is ültessen!

• Az egynyári zöldségek mellett egy produktív túlélőkertnek évelő zöldségekre, valamint gyógynövényekre, gyümölcsökre és diófélékre is szüksége van.
• Az évelők nem csak változatosabb tápanyagválasztékot biztosítanak, de ideális esetben ezek a növények évről évre nagyobbra nőnek és termelékenyebbek lesznek, csökkentve ezzel az ön munkaterhelését ugyanazon teljesítmény mellett. Emellett hozzájárulnak egy kiegyensúlyozottabb ökoszisztéma kialakításához is.
• Az évelő zöldségek közül az articsókát, a spárgát és a rebarbarát érdemes választania, míg a gyümölcsfák, a diófák, a bogyós gyümölcsök és a szőlőtőkék szintén remek választásnak bizonyulnak, ha van elég helye.
• Termesszen gyógynövényeket és konyhai fűszernövényeket is. A gyógynövények általában kevés helyet igényelnek, kevés gondozást igényelnek, és segítenek a beporzók vonzásában is. Egy valódi vészhelyzetben pedig bizonyára hasznos lenne, ha néhány gyógynövény is kéznél lenne.
• Az évelők sokféleségét tartalmazó kert kialakítása segíthet egy természetesebb ökoszisztéma utánzásában is, hiszen javítja a talaj minőségét és vízelvezetését, vonzza a hasznos rovarokat, és csökkenti a kártevők és betegségek számát.

Gyűjtse össze a szükséges anyagokat és felszerelést!

• Ha elkészült a terve, ideje összegyűjteni a szükséges anyagokat és felszereléseket, és elkezdeni a vetőmagok vásárlását vagy gyűjtését.
• Most van itt az ideje annak is, hogy átgondolja az üvegháza kialakítását, ha ilyesmit is tervez. Egy kis üvegházat vagy akár néhány hidegházat építve időt spórolhat az ültetéshez, és jelentősen meghosszabbíthatja a vegetációs időszakot. Ha van elég helye és rendelkezésre álló forrása, mindenképpen érdemes üvegházat építenie.
• Szüksége lesz a magvetéshez szükséges eszközökre, így például edényekre és virágföldre, valamint kézi szerszámokra, vasvillákra, lapátokra, metszőollókra és ásókra.
• A vödrök, öntözőkannák és egy erős talicska beszerzése is elengedhetetlen. Idővel meg fogja tanulni, hogy mely eszközök a legértékesebbek az Ön számára.
• Létesítsen komposztálót (ha még nincs). A komposztálás csaknem a legjobb módja annak, hogy természetes módon feljavítsa a talaj minőségét, de ezzel egyidejűleg csökkenti a hulladék mennyiségét.

Jegyzeteljen!

• Ha már elindult a projekt, folytasson megfigyeléseket arról, hogy mi működik, és mi nem, hogy tudjon a hibáin javítani és jövőbeli fejlesztéseket tudjon végezni.
• Ha könnyen vissza tudja nézni, hogy mit csinált az előző szezonban, vagy mikor volt az utolsó fagy az adott évben, az segíthet a jövőre vonatkozó tervezésben.
• Vezessen naplót, hogy rögzítse a földjével kapcsolatos megfigyeléseit. Szeretem feljegyezni, hogy minden évben mikor indítom el az összes vetőmagomat, milyen eljárást alkalmazok, hova ültetem őket, és hogyan teljesítenek.
• Jegyezze fel, hogy mi az, ami jól működik, és milyen kihívásokkal találkozott. Mindenképpen kövesse nyomon az időjárási viszonyokat, és jegyezze fel a fagyokat, valamint a napfényt, a szélnek való kitettséget és a vízelvezetést a kert különböző részein.

További megfontolandó kérdések

• Ha még nem gyakorlott kertész, kezdje kicsiben, és idővel növelje a területét. Ne feledje, nem kell mindent az első évben megvalósítania – és valószínűleg nem is lehet.
• Az öt- vagy tízéves célok listájának elkészítése segíthet a fontossági sorrend felállításában, valamint leszűkítheti a legfontosabb pontokat, amelyekre először gondolnia kell.

A fenntartható öntözés szintén fontos szempont

• Az esővíz összegyűjtése és az esővízhordók használata a növények öntözéséhez biztosítja a vízforrás elérhetőségét akkor is, ha valami történik a központi ellátással. Ez egy nagyszerű módja annak is, hogy csökkentse a vízfogyasztását.
• Idővel érdemes lehet megfontolni, hogy állatokat, például csirkéket vagy kacsákat is tartson, amelyek további élelmiszerforrást biztosítanak, és egyéb előnyökkel is járnak, például kártevők ellen.

Mindig legyen étel az asztalán

Bár remélhetőleg soha nem lesz szüksége arra, hogy a rendeltetésének megfelelően a túlélőkertjére támaszkodjon – jelesül, hogy túléljen egy váratlan katasztrófát –, mégis megéri fenntartani egy ilyen kertet. Ily módon egészséges, friss élelemmel táplálhatja családját, szoros kapcsolatot alakíthat ki a földdel, és segíthet az élővilág és a talaj egészségének fenntartásában. Ráadásul nyugodtan pihenhet abban a tudatban, hogy mindig lesz étel az asztalán.

Érdekli ez a téma és a túlélőkert létrehozása? Esetleg van önnek ilyen kertje? Szívesen elolvasnánk a kérdéseit és gondolatait a témában, hozzászólások formájában.

A cikket fordította: Ordódy Eszter