Elkezdődött javában a magvetések időszaka, így a kiskertben is már van bőven tennivalónk. A szép, napos idő még ne zavarjon meg minket, mert a kinti hőmérséklet még sok növény szabadföldi vetésére nem alkalmas, de bent meleg helyen a palántanevelés már elkezdhető.
Mitől függ, hogy érdemes-e vetni?
Az egyik tényező az, hogy mit akarunk vetni. Míg egy paradicsom és paprika 10-14 nap alatt csírázik átlagosan, addig egy tökféle sokkal gyorsabb. Ha van kinti, kerti fóliaházunk vagy kis üvegház, netán tudunk fűteni is szükség szerint, akkor a vetés ideje talán nem is olyan átgondolandó, mert ha későre jönnek a stabilan meleg napok, akkor ott védett helyen is tununk palántát nevelni.
Abban az esetben viszont, ha nincs megfelelő, akár fűthető helyünk, akkor a májusi fagyokhoz igazítsuk a palántanevelést is, mert a túl korai vetés felnyurgult, gyenge szárszerkezetű palántákat is eredményezhet.
A paprika és a paradicsom esetében az a jó hír viszont, hogy ha felnyurgult a palántánk szára, akkor akár mélyebbre is ültethetjük, így a rejtett rügyekből is le fog gyökerezni és mellétéve plusz karázást a kiültetésnél már nem is lesz akkora probléma a palánták magassága.
Fűszerek magvetése
A fűszereknél sokat szabadföldbe is vethetünk már február végétől, maximum szalmázással, más mulcsréteggel és/vagy fátyolfóliával takarjuk. Ilyen a metélőhagyma, metélőpetrezselyem is. De a bazsalikom és más melegigényes fajokat még csak lakásba vessük ebben az időszakban, mert egyrészt gyorsan is csíráznak, másfelől sokkal érzékenyebbek a hideg időre.
Ha viszont a konyhakertet szeretnénk fűszerekkel teleültetni, akkor balkonládában már most is elkezdhető a szinte az összes fűszer vetése, mert ha netán túl magasra nőne a bazsalikom, a koriander, kapor, tárkony vagy épp madársaláta, akkor csak lecsipegetjük a konyhai főzések során.
Mibe vessünk?
Vetni mindig jó vízáteresztő és jól szellőző talajba érdemes vetni. A palántadőlés egyik oka, hogy a talaj nem tud megfelelően szellézni és a felülről öntözéskor nem szárad át a talaj felszíne sem kellően. Nem véletlen hát, hogy sokan favorizálják a kókuszrostba való vetést, mert a palántadőlést nagyban csökkenti. Ugyanígy ha homokot szórunk a csíranövények köré.
Mindig kórokozóktól mentes, un. csíramentes talajt használjunk magvetésre, mert a palánták eleinte nagyon érzékenyek.
Az első pár öntözést végezhetjük felülről, de a csírázás után érdemes áttérni a felszívató öntözésre, alulról méghozzá.
Milyen vetőmagot vessünk?
A hivatalos ajánlás szerint ugyebár a fémzárolt vetőmag a kötelező, ha a magvetésről beszélünk, de azt is tudjuk, hogy a házilag megszedett magokat elég nehéz ellenőrizni és nagyon sokan meg is szedik a kiskerti körülmények között a magvakat.
Az a fontos, hogy saját magoknál is egészséges magokkal dolgozzunk. Már ez a megszedésnél is igaz, hogy beteg növényről sosem szabad magot szedni, mert rendkívül jó gócpontja lehet a betegségek terjedésének is.