Milyen vetőmagokból fogyott legtöbb idén? Van-e még vésztartalék későn ébredő termelők számára? Milyen tendencia figyelhető meg a HO hibridek tekintetében?
Ácsné Dr. Szekeres Dóra, Olajos növények vetőmag kampánymenedzsere (Syngenta Kft.):
A Syngenta idén jól felkészült a napraforgó vetőmag szezonra, ezáltal nem kellett készlet hiánnyal szembesülnie. A megfontolt tervezés által megfelelő mennyiségű vetőmag áll a kereskedelmi partnereink és termelőink rendelkezésére. Ez annak is köszönhető, hogy jól becsültük fel a napraforgó vetésterületét, mely idén az előző évhez hasonló magas szinten, azaz 600 ezer hektár felett maradt. Azonban a magas olajsavas és a linolsavas napraforgó területének meghatározása már nagyobb kihívás, hisz a HO terület ingadozása miatt nehezen becsülhető meg előre. Idén ugyan a napraforgó összes vetésterülete hasonlóan alakul, mint tavaly, ennek ellenére a HO-LINO arány változott. Míg tavaly a HO terület az összes terület több, mint 40%-át tette ki, addig idén ez akár 10%-kal csökkenhet és akár 200 ezer hektárra is visszaeshet. 2020-ban az igen kedvező HO prémium miatt sok termelő vágott bele a HO napraforgó termesztésbe, ezáltal 2019 évhez képest megugrott a HO hibridekkel elvetett terület. Tavaly év végén azonban szinte eltűnt a HO prémium, így közülük idén sokan visszatérnek a LINO napraforgóhoz és a jól megszokott hibridekhez, ezáltal idén a HO hibridek mérsékeltebben fogytak a tavalyi évhez képest. A hibrideket tekintve idén is közkedvelt hibridek fogytak nagyobb mennyiségben. Ha esetleg vannak még olyan termelők, akik eddig még nem rendelték meg a napraforgó vetőmagot, őket arra ösztönöznénk, hogy minél előbb rendeljék meg a választott hibridet, hiszen van még készleten napraforgó vetőmag, de bizonyos hibridek már fogyóban vannak, vagy már el is fogytak, így arra sajnos nincs garancia, hogy azt a hibridet tudják megvásárolni, amit választani szeretnének.
Kovács Attila, Integrációs ágazatvető, növényorvos (Dr. Szabó Agrokémiai Kft.):
A tavaszi vetésű olajnövényeink sorában speciális helyet foglal el a napraforgó. A napraforgó a harmadik legnagyobb területen termelt szántóföldi kultúra hazánkban, kb. 600.000 hektáron történik a termesztése. Az országos termésátlagok a három tonnát közelítik, melynek elérésében a hibridek széles választéka, és évről évre új hibridek köztermesztésbe vonása is segíti a gazdákat.
Széles választék áll a termelők részére, a hagyományos linolsavas hibridektől, a magas olajsavas hibridekig és ezek többféle gyomirtószer-rezisztens változataival kiegészítve.
Gyomirtás tekintetében egyértelműen megállapítható az a trend, hogy a hagyományos technológia részaránya csökken, míg a Clearfield Plus és az Expresszes technológia folyamatosan növekszik. A kiszámíthatatlan tavaszi időjárás és a különféle agresszív kétszikű gyomok, mint pl. parlagfű, libatopfélék, eredményeként a termelők egyre inkább azon hibridekhez nyúlnak, ahol állománykezelésre is lehetőség nyílik.
Olajsavtartalom tekintetében a korábbi években a vetésterület 20-30%-án a magas olajsavas, míg 70-80%-án normál linolsavas napraforgót vetettek. Ez az arány 2019-re úgy változott, hogy a 600.000 hektáros vetésterületből, a terület 40%-át már magas olajsavas hibridek tették ki, míg 2020-ban ez az arány már megközelíthette az 50:50%-ot is.
Zala megyében saját tapasztalatom, hogy a termelői körünkben évről évre csökken az LO hibridek részaránya, olyannyira, hogy 2020-ban kb. 100-ból mindössze 1 termelő vásárolt linolsavas hibridet. Ennek oka a napraforgó felvásárlási ára. A termesztéstechnológia azonos, a költségek megegyeznek, a termés az új HO-s hibridek megjelenésével közel egyenlő az LO-hoz képest, csak az értékesítési árakban számottevő a különbség.
Az utóbbi években, most már mondhatjuk, hogy tendencia, hogy a vetés előtt közel fél évvel a temelők el kell, hogy döntsék, milyen vetőmagot válasszanak. A széleskörű kínálatból először a HO sláger hibridek fogytak el (október, november). A „későn ébredőknek” sem kell azonban aggódniuk, hiszen készleten még elérhető számos jó hibrid, természetesen korlátozott mennyiségben.
A fent írtak mellett az okszerű tápanyagellátás és növényvédelem felett sem hunyhatunk szemet. Az általános gyakorlat szerint a napraforgót valamilyen olcsó NPK műtrágyával termesztik, esetleg 1-2 lombtrágyával kiegészítve. Tapasztalat, hogy a gyomirtáson kívül ritka az egy, még ritkább a kettő gombaölős kezelés megléte.
Tápanyagellátás szempontjából a lényeg, hogy ha a növényt optimális arányban, mennyiségben és időben el akarjuk látni 12-14 féle tápelemmel, akkor elsősorban a szilárd műtrágyákra alapozhatunk. Erre nyújt megoldást a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. saját gyártású SILENO mikroelem bevonatos műtrágya családja, melyekkel biztosíthatjuk a harmonikus és a növény igényeihez igazodó tápanyag ellátást már a kezdetektől. Az 1. ábra tanúsága szerint, a NPK-kénes mikroelem nélküli kontroll ellátás 400 kg/ha-al termett kevesebbet a Sileno Starter Napraforgóval kezeltnél. A Sileno N-micro Kukorica B viszont 818 kg/ha-al termett többet a kontrollnál. Ez azt bizonyítja, hogy nem csak a növény faja, fajtája, hanem a talaj mikroelem készlete is nagy hatással van a termésre, az olaj tartalomról nem is beszélve.
