A napraforgó számára a jelenlegi időjárás rendkívül kedvező. A már korábban lehullott csapadékok kellő nedvességgel látják el a fiatal növényeket a gyors növekedéshez, amelyet a melegebbre fordult időjárás is intenzíven támogat. Ugyanakkor ez az időjárási helyzet nem csak a napraforgó számára, hanem egyes kártevőinek, így a levéltetveknek is nagyon kedvező feltételeket teremt a szaporodáshoz.
Két kártevő faj, hasonló problémák
A napraforgót hazánkban alapvetően két levéltetűfaj szokta lágyszárú (nyári) tápnövényének tekinteni. A fekete répa levéltetű (Aphis fabae) faj szinte mindenki számára ismert, hiszen olyan sok tápnövényen képes elszaporodni, hogy igen jó eséllyel bárki találkozhat vele többször is. Kolóniái a napraforgó hajtáscsúcsa környékén a fiatal levelek fonákán és azok környezetében találhatóak. A másik faj, a sárga szilva levéltetű (Brachycaudus helichrysi) sokkal inkább „elbújós” kártevő. Kisebb kolóniákat képez és azok a napraforgó tenyészőcsúcsa közelében a kis levél kezdeményeken, szabad szemmel gyakran nem látható helyen károsítanak.
Mindkét faj gazdanövény váltó károsító. A fekete répa levéltetű a kecskerágón, bodzán telel át és első kolóniáit is ezeken a fás szárú gazdanövényeken alakítja ki. A sárga szilva levéltetű fás szárú tápnövénye a szilva, illetve a táblák, utak, árokpartok szélén gyakori vadringló (mirobalan). Betelepedésük a napraforgó állományokba a téli tápnövényeken kialakult kolóniák túlnépesedése idején, akkor következik be, amikor a nyári, lágyszárú tápnövények éppen intenzív növekedésben vannak.
A levéltetvek közvetlen kártételük (a víz és a növény által felvett tápanyagok elvétele) mellett eléggé súlyos közvetett kárt is okoznak a napraforgóban. Mivel a kialakuló generatív szervek közvetlen közelében szívogatnak, így a kialakuló tányér méretét, alakját is befolyásolják. Súlyos esetben a napraforgó főhajtása akár el is halhat, bár ez a tünet szerencsére rendkívül ritka. Ugyanakkor a szívogatások okozta torzulások, deformációk mellett a megtámadott növényi felületek sokkal fogékonyabbak lesznek a sebparazita szürke penész (Botrytis cinerea) fertőzésére.
Ideális körülmények
A napraforgót károsító levéltetvek számára a jelenlegi meleg, viszonylag páratelt, de nem forró nyár eleji hőmérséklet a leginkább kedvező a rendkívül gyors szaporodáshoz és terjedéshez. Kellően meleg van ahhoz, hogy a tetvek növekedése, fejlődése gyors legyen, kedvező a hőmérséklet a tápnövény számára is és a nemrég lehullott esők miatt a levegő páratartalma is kedvező.
A levéltetvek számára a mostaninál melegebb, alacsony páratartalommal párosuló időjárás már kedvezőtlen lenne. Forróság és légköri aszály esetén gyorsan elpusztulnak, a tömegszaporodásuk pár nap alatt látványosan összeomlik. Erre a jelenlegi meteorológiai előrejelzések alapján az elkövetkező időszakban nem lehet számítani. Az időjárás biztosan nem fogja megoldani a levéltetvek fellépése miatt kialakult növényvédelmi problémát.
A gazdák számára most a legfontosabb a levéltetvek betelepedésének észlelése. Segítségükre lehet ebben a katicabogarak és más, könnyen észrevehető predátor rovarok jelenléte a napraforgó állományokban. Amelyik napraforgó egyed levélzetének közepén katicabogarat látunk, ott igen jó eséllyel a levéltetvek is jelen vannak. Fontos tudni azt is, hogy melyik faj károsításával kell számolni egy adott táblán. A fekete répa levéltetű viszonylag nyíltan, szabad szemmel láthatóan károsít, így ellene egy megfelelő technológiával kijuttatott kontakt hatású készítmény is jó hatékonysággal alkalmazható. A sárga szilva levéltetű ellen ugyanakkor a felszívódó készítmények egyikénak használata javasolható, mivel ez a faj a tenyészőcsúcs közelében a levél rozetta belsejében, szabad szemmel nem látható helyen él és károsít.
A levéltetvek szaporodási üteme a jelenlegi időszakban nagyon gyors, így a kártevők észlelése után célszerű minél gyorsabban végrehajtani az inszekticides védekezést. Mielőtt még a napraforgón kialakulnának a levéltetű szívogatások miatt kialakuló hullámos, ragyás felületű levelek.
