13℃ 6℃
március 31. Árpád, Benjámin, Benő
Szakcikkek

Január végi határszemle, mi a helyzet a kalászosokban?

Agrofórum Online

November végén „néztünk szét” utoljára az őszi vetésű gabonákban, talán most, hogy túl vagyunk a tél derekán, érdemes ezt ismét megtennünk. Azóta sok minden történt a vetésekkel, azokat a mi vidékünkön lepte hó és lepte ónos eső, érték erős lehűlések hótakaróval és érték hótakaró nélkül. Mindezek hatása kezd meglátszani az állományokon. Érdemes tehát szétnéznünk a határban, milyen kép fogad minket január végén.

Milyen az állományok fejlettsége?

A rövid válasz a kérdésre az, hogy nagyon vegyes a kép. Ami az árpákat illeti, sokszor fordul elő, hogy nagy zöldtömegű, buja állományok mennek a télbe, amelyek a relatív tápanyaghiány miatt már az ősz során elkezdenek sárgulni, ami aztán végig is kíséri őket az egész tél során.

1. kép Jól fejlett árpaállomány a relatív tápanyaghiány tüneteivel (01.25.).
2. kép Szépen fejlett őszi búza (01.25.).
3. kép Átlagos állapotú búzavetés (01.25.).
4. kép Gyengén fejlett búzanövény a hideghatás tüneteivel (01.25.).

Most nem sok ilyen területet látni, kevés a túlfejlett állomány, van ugyan, de a szokásosnál kevesebb (1. kép). A búzáknál sokkal egyértelműbb a helyzet, ott alig látható erősebben fejlett növényekből álló, bokrosodásban előrehaladott állapotú állomány (2. kép). A búzavetések zöme gyenge (3. kép), az ilyen területeken a fagyok hatása is kezd látszani a búzanövényeken, helyenként barnulnak, vörösödnek (4. kép).

Gombabetegségek

November végén említést tettem már a főként az árpaföldeken látható barna levélfoltosság kórokozójáról. Ennek a gombabetegségnek a tüneteit néhány táblán kifejezetten nagy számban lehetett megtalálni már a késő őszi időszakban is.

5. kép Leszáradó árpalevelek, rajtuk a barna levélfoltosság tüneteivel (01.25.).
6. kép Barna levélfoltosság tünetei kicsit közelebbről (01.25.).

Mostanra annyit változott a helyzet, hogy a megbetegített levelek, részben a hideghatásnak köszönhetően sárgulnak, pusztulnak, helyenként már le is száradtak (5. kép). Ha akad ilyen, levelét nagyobb arányban elvesztett állományunk, akkor érdemes megnézni közelebbről, a leszáradó leveleken könnyen megtalálhatjuk a tüneteket (6. kép). Ezzel jelenleg nincs dolgunk, de ha a tavaszi időjárás hűvös lesz és nedves, a fertőzés fellángolhat és beavatkozásra is szükség lehet. Azonban a szokásos, többnyire száraz viszonyok blokkolják a megbetegedést.

7. kép Gabonalisztharmat tünetei (01.25.).

Ebben az időszakban a gabonalisztharmatot is megtalálhatjuk már a búza és árpaföldeken. Belenézve néhány táblába, az volt az érzésem, hogy a fertőzés erősödik, helyenként kifejezetten sok tünetet találtam a leveleken (7. kép).

Gyomnövények

A novemberi határszemlekor már említettem azokat a gyomnövényeket, amelyek ősszel, vagy akár télen is kikelve együtt telelnek át a gabonáinkkal.

8. kép Erősen fejlett veronikák a gabonavetésben (01.25.).

Most ezeket ugyanúgy meg kell említenem, mert pl. a veronikafélékből erősen fejlett növényeket (8. kép) ugyanúgy találtam, mint néhány lombleveles, esetleg kelőfélben lévőt. A jelenlegi időjárási körülményeket ezek a gyomnövények mindenfajta komolyabb károsodás nélkül fogják túlélni, nem szabad abban reménykednünk, hogy azok a legkisebb mértékben is hátráltatnák a fejlődésüket.

9. kép Nagyon erős egyszikűfertőzés őszi árpában (01.25.).

De, ugyanez igaz azokra az egyszikű gyomokra is, amelyek ugyancsak kikelnek már az ősz során és együtt fejlődnek a kultúrnövényekkel. Egyes táblákban ezekből is nagyon nagy egyedszámot találhatunk (9. kép).

Vadkár

Ha tél, akkor természetesen megjelenik a vadkár is a gabonavetésekben, ami ebben az országrészben főként az őzeknek és a mezei nyulaknak köszönhető.

10. kép Őzek táplálkozásának nyomai a gabonavetésben (01.17.)
11. kép A vadkár által érintett levelek a fagyokat jobban megszenvedték (01.25.).

Bár helyenként jelentősebb lombvesztést is okozhatnak, azonban a rágáskár ritkán éri a bokrosodási csomót és a tenyészőcsúcsi részeket, az ebből fakadó közvetlen terméskiesés minimális lesz. Érdekes viszont látni, hogy a fagy hatása mennyivel jobban megmutatkozik a károsított (11. kép), mint a vadkárral nem érintett növényeken. Természetesen taposással járó kártétel is előfordulhat ilyenkor, az erősen fagyott leveleket ért fizikai behatások azok fokozott károsodásához vezethetnek.

Felfagyás?

A közelmúltban térségünk kapott egy kis havat, amely egyrészt jótékonyan védte pár napig a vetéseket, másrészt pedig végre hozott egy kis csapadékot. Most, hogy elolvadt, a talaj felső, nedves rétege keményen átfagyott (ez az egyetlen oka annak, hogy nem mutatok a bokrosodás mértékéről fényképeket, mert szó szerint ki kellett volna faragni a növényeket a fagyott talajból.) Jelenleg van tehát a talaj felső rétegében nedvesség, ami az időjárási körülmények függvényében okozhat még meglepetést. Az előrejelzésekre nézve az látszik, hogy a következő időszakban az éjszakai fagyokat nappal pozitív tartományba emelkedő hőmérséklet követi. Ez a hőingadozás kötöttebb talajokon akár az állományok felfagyását is eredményezheti, ami veszélyes lehet a gyengén fejlett növényekre, azokat a talajból „kiemelheti”, gyökereik elszakadhatnak. Ezért, érdemes lesz előkészíteni a hengereket és ha veszélyesnek látjuk a helyzetet, megjáratni azokkal az őszi vetéseket. Felfagyás esetén a művelet „visszanyomja” a talajba a növényeket, javítja a talaj-gyökér kapcsolatot.

De, a felkészülésünk akkor sem megy veszendőbe, ha netán a felfagyás mégsem következne be. Ugyanis, amennyiben száraz viszonyok jönnének, ami miatt a talajaink kiszáradnának, a meglévő nedvesség megőrzése érdekében a hengerezést még inkább el kell végeznünk! Arról nem is beszélve, hogy a hengerezés segíthet a most eléggé gyengének tűnő bokrosodásban is. A művelet stresszhatást vált ki a „megtört” növényekből, ami miatt növekszik azok tápanyag- és vízfelvétele, fokozódik a sarjképzés. Az alapján, ami most látszik az őszi búzákban, érdemes megfontolni ezt a beavatkozást a kora tavaszi időszakban.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A kalászosok kora tavaszi kártevői

2025. március 31. 08:10

A tavasz kezdetén jó néhány olyan kártevő megjelenhet a gabonák állományaiban, amelyek akár durva mértékű kárt is előidézhetnek.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

Időszerű a talajok mikrobiális kezelése

2025. március 30. 13:10

Nem egyszerű és nem is olcsó a mikrobákkal történő biológiai védekezési módszer, viszont jó néhány talajból támadó kórokozónál ez az egyetlen lehetőségünk a kórokozók visszaszorítására.

Kezdődik a repcefénybogarak kártétele

2025. március 29. 08:10

Az őszi káposztarepce esetében az állati károsítók okozzák növényvédelmi szempontból a legnagyobb problémát.

Aktuális és várható környezeti hatások kezelése kalászosban, repcében

2023. március 22. 13:16

Az UPL Hungary Kft. biostimulátorai segítséget nyújtanak, mindemellett ezek mindegyike felhasználható az induló AÖP pályázatban 1 pontot érően.

November végi helyzetjelentés a gabonavetésekből

2021. november 26. 13:37

A legnagyobb problémát jelenleg azoknak a gyomnövényeknek a kelése okozza, amelyeket egész télen ott fogunk látni a búza- és árpatáblákban.

Egyszikű gyomok az őszi kalászosokban és az ellenük való védekezés tavaszi lehetőségei

2019. január 23. 07:38

Az őszi kalászosokban előforduló egyszikű gyomok elleni hatékony védekezés általános elveiről, tényezőiről és az alkalmazható készítményekről ad átfogó képet a szerző.

Kalászosok élettani eredetű károsodásai

2022. április 4. 06:04

A kalászos gabonák lombozatát a vegetációs időszak kezdetén megvizsgálva számos olyan elváltozást lehet megfigyelni, amelyek nem éppen előnyösek a növény számára. Az egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok, mint pl. a rendkívül nagy napi hőingadozás, az eddigi csapadék hiány kedvezőtlen élettani folyamatokat indíthatnak el, amelyek esetleg a növényállomány létét is veszélyeztethetik, de a vegetatív felület károsítása útján esetleg jelentős terméskiesés okozói lehetnek.