Május közepén tovább folytatódott az átlagosnál hűvösebb, változékony időjárás.
Egymást követték a mediterrán eredetű, nedves légtartalmú csapadékzónák, az egész Kárpát-medence kapott esőt, különösen a Dunántúl térsége, ahol a csapadék mennyisége néhány nap alatt meghaladta a május havi átlagot. Kelet felé haladva ennél sokkal kevesebb eső hullott. Az éjszakai hőmérséklet 10 °C körül alakult, a nappali maximum csak napsütéses órák idején haladta meg a 20 °C-ot. A hosszan tartó nedvességborítás és a magas páratartalom elsősorban a betegségek terjedésének kedvez, néhány rovarkártevőnek pedig kifejezetten káros.
A kalászos gabonákon károsító vetésfehérítő bogár lárvák esetében a záporokkal, zivatarokkal érkező eső sokat lemosott a levelekről, nagy a lárvák mortalitása. Ahol ez elmaradt, ott a bogarakkal együtt jelentős a lárvakártétel is a zászlósleveleken. Ahol az együttes rovarkártétel eléri a levélfelület 20 %-át, ott indokolt a védekezés, különösen, ha a levéltetű fertőzöttség is elérte a felső levélemeletet és a kalászt. A legutóbbi esőzések több táblán a földre döntötték az őszi árpát, mely már felállni nem képes, legfeljebb „felkönyököl”. A virágzó árpa fokozottan érzékeny a kalászfuzáriózis fertőzésre, ezért a csapadék elmúltával meg kell kezdeni az egyéb rozsda- és levélbetegségek mellett a kalászvédelmet is. A többi kalászos betegség közül továbbra is a sárgarozsda járványveszély a meghatározó, néhány árpa- és búzatábla foltokban sárgul a betegségtől, megkezdődött a beteg levelek leszáradása. A tapasztalatok szerint még intenzív védekezés mellett is jelentős a különbség a fajták és hibridek eltérő fogékonysága miatt. A sárgarozsda mellett az egyéb levélfoltosságot okozó kórokozók és a lisztharmat jelenleg alárendelt szerepet játszanak, ez azonban az időjárás szárazabbra és melegebbre fordultával gyorsan megváltozhat, ezért a növényvédelmi beavatkozáshoz széles hatásspektrumú és hosszantartó hatású fungicidet válasszunk.
Az őszi káposztarepce esetében a termés fejlődését már csupán a becőormányos és a nyomában fellépő becőszúnyog gátolhatja. A korábbi védekezések miatt jelenleg már csökkent a fertőzési nyomás, de a nedves, párás környezet kedvez a becőszúnyog felszaporodásának. Emellett a száron, levélen és a becőkön fokozott a veszélye a szklerotíniás, a fómás, az alternáriás és a szürkerothadást előidéző betegségek megjelenésének, ezért indokolt a megelőző védekezések megkezdése.
A felázott talaj kedvez a napraforgó és a kukorica gyors növekedésének, így elmúlt a keléskori kártevők támadásának a veszélye. Több táblán azonban a drótféreg okoz tőkiesést a vetésekben, ahol már az egészen apró lárvák is a növények pusztulását okozzák. A drótféreg kártétel mellett kis tömegben, de rajzik a vetési, a gamma és a felkiáltójeles bagolylepke, melyek kedvenc peterakó helye a gyomosan hagyott kukorica, tehát ezeket a területeket érdemes fokozottan figyelni, nehogy további tőszámcsökkenés alakuljon ki.
