Szakcikkek

Januári kukoricamoly az árpatáblán

Agrofórum Online

Azt hiszem, nem tévedek túlságosan nagyot, ha azt mondom, a címet látva sokak szemöldöke szalad fel, mondván, mi ez a marhaság. Pedig szó szerint a címben megfogalmazott témáról szólna e rövid kis írás, avagy, hogyan telelnek jelenleg a kukoricamoly hernyói egy direktvetésű árpatáblán lévő szármaradványokban.

Egyre terjednek az olyan talajművelési módok, amelyek a szántásos műveléstől eltérő szemléletet képviselnek. Ezeknek a forgatást, vagy netán mindenfajta művelést mellőző megoldásoknak nagyon sok előnyük van, amelyeket nem lehet elvitatni tőlük. Azonban növényvédelmi szempontból van egy hátrányuk, ami a kórokozókkal fertőzött, vagy rovarkártevők áttelelését segítő szármaradványok talajfelszínen hagyása. A kukoricamoly ebből a szempontból klasszikus példa, mivel az a kukorica szármaradványaiban telel át lárva alakban, a nem kellő mélységbe leforgatott, vagy a talajfelszínen maradó maradványokban többnyire sikeresen. Igaz, ehhez szükség van arra, hogy a téli időjárás a lárvák számára ne legyen túlságosan kedvezőtlen.

Az elmúlt napokban térségünkben (Békés, Csongrád megye) több reggelre is mínusz tíz fok alá csökkent a hőmérséklet, a mért adatok szerint egyes napokon egészen mínusz tizennégy fokig hűlt le a levegő. Kíváncsi lettem, vajon a kukoricamoly lárvái túlélhették-e ezeket a lehűléseket, egyáltalán milyen állapotban lehetnek. Ezért egy kukorica utáni direktvetésű árpatáblában – január 21-én – igyekeztem a nyomukra bukkanni.

1.-2. kép Berágások nyomai a szármaradványokon

Sikerrel is jártam, viszonylag sok olyan szármaradványt találtam, amelyen berágások nyoma volt látható (1.-2. kép). Természetesen nem mindegyikben volt lárva, de végül sikerült többre is rátalálnom (3.-4. kép). Egytől egyig egészségesnek tűntek, nem tapasztaltam semmi jelét annak, hogy bármi hátrányuk származott volna az elmúlt időszak lehűléséből (5. kép). Ezt azzal is bizonyították, hogy amikor szobahőmérsékletre kerültek megélénkültek, aktívvá váltak. Ráadásul, egyetlen egy olyan egyedet sem találtam a felnyitott – kb. 20-25 db – szárakban, amelyik elpusztult volna!

3. kép „Lakott” szármaradvány …
4. kép …. és lakója.

Ha a miértet keressük, adja magát a válasz, hogy ezek a hőmérsékleti értékek még nem okoztak problémát a lárváknak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a leghidegebb napokon volt némi hóborítás a területen. Azonban találtam olyan egyedet is, ami álló szárban telelt, amelyet nem fedhetett és szigetelhetett a hóréteg. A másik oka az eddig sikeresnek tűnő telelésnek az lehet, hogy mostanáig viszonylag száraz a téli időjárásunk. Bár a molylárvák viszonylag jól tűrik a nedvességet is, azonban a beázott, nedves szármaradványokban minden bizonnyal nagyobb lenne a pusztulás aránya.

5. kép Egészséges, januári kukoricamoly lárva

Ha az lenne a kérdés, hogy kell-e különösebb következtetést levonnunk abból, hogy eddig sikeresnek tűnik a kukoricamoly-lárvák telelése, azt mondanám, hogy egyelőre nem. A télből van még hátra, alakulhatnak úgy a körülmények, hogy nagyarányú pusztulásuk következhessen be. Ráadásul a területen szemmel láthatóan aktívan zajlik a szárbontás folyamata, a talajfelszínen lévő maradványok alaposan át vannak szőve fehér gombafonalakkal. Bár ezeknek közvetlen hatása nincs a lárvákra, azonban azzal, hogy folyamatosan nedvesen tartják a szárrészeket, teremthetnek kedvezőtlen viszonyokat számukra, ami a pusztulásukhoz vezethet.

A tél végén visszamegyek és majd meglátjuk, akkor mit találok.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hozam vagy minőség, melyik a fontosabb?

2025. augusztus 8. 10:10

A búzatermesztés jövedelmezőségét több tényező befolyásolja. Zsebbe vágó feladat tehát az optimális fajta vagy hibrid kiválasztása.

Hatalmas hiba, ha így szedi a fokhagymát!

2025. augusztus 8. 08:10

Nem mindegy, mikor és hogyan szedi fel a fokhagymát – a helyes időzítés és óvatos eljárás garantálja az aromát, a tartósságot és a minőséget!

A méhegészségügy és a növényvédelem kapcsolódási pontjai gyakorlati szemszögből

2025. augusztus 7. 13:10

A méhek tömeges pusztulása veszélybe sodorja a növénytermesztést is – közös fellépésre van szükség a gazdák és méhészek között.

Rejtélyes szilvabarnulás: mi állhat a háttérben?

2025. augusztus 7. 11:10

A szilva gyümölcshúsának barnulása sok kertészt megtéveszt. A jelenség hátterében gyakran élettani és környezeti okok állnak.

Coragen – egyedülálló hatékonyság a lepkekártevők ellen

2020. június 24. 09:13

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és az ellene való védekezés mára kukoricatermesztésünk eredményességének kiemelten fontos tényezőjévé vált. Az ellene történő hatékony védekezésnél a hármas elvet kell követnünk:

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: mit hozott az eső?

2025. július 12. 08:10

A csapadék után fellélegeztek a növények – de a kórokozók és kártevők is újra támadásba lendültek a földeken.

Az időjárás igen kedvező a levéltetű-kolóniák gyors kialakulásához a kelő állományokban

2019. október 15. 11:13

A kedvező időjárásban egyre több őszi árpa és búza bújik elő. A kelő állományok most még a kevés csapadék miatt meglehetősen egyenetlenek. Az 1-2 leveles növényeken máris megjelentek a szárnyas gabona-levéltetű egyedek.

Érintetlen kukoricatarló? Március vége felé már nem illene ilyennel találkoznunk!

2021. március 22. 12:30

A miérthez induljunk kicsit messzebbről. A kukorica molykártevőinek mindkét faja komoly veszélyt jelent az állományra, mind a gyapottok-bagolylepke, mind a kukoricamoly. Volt idő, amikor úgy tekintettünk ezekre a kártevőkre, mint amelyek közül valamelyik biztosan károsítani fog.