Az éghajlatváltozás hatással van kultúrnövényeinkre, valamint a termeszthetőség mikéntjére, annak helyére is. A PLOS Biology folyóiratban megjelent új cikkgyűjtemény a növények éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének fokozásával és szén-dioxid-megkötési potenciáljuk növelésével kapcsolatos kettős kihívást vizsgálja.
Az éghajlatváltozás és a növekvő népesség okozta kihívások tarkította környezetben pedig a növénytermesztés mikéntjén változtatni kell – ez nem is kérdés.
A különböző génsebészeti eljárások hatékonyan felhasználhatók lehetnek a növények klímatűrő képességének fokozására, amennyiben annak megítéltsége szakpolitikai, társadalmi szinten javul.
A technológiának köszönhetően nemcsak a növények rezilienciája növelhető, hanem akár (a talaj szénmegkötésének fokozása érdekében) a termőterületek talajának mikrobiomja is manipulálható lehet –olvasható a sciencedaily.com oldalon.
A szén biogeokémiai ciklusával kapcsolatos ismeretek továbbra is foghíjasak, ami akadályt gördít a hatékony, éghajlatváltozás enyhítésére irányuló stratégia kiépítése elé.
Ahogy az éghajlat változik, úgy fog változni az ember-növény reláció is, benne az eddig élelemként, gyógyszerként, menedékként, tüzelőanyagként és ruházatként használt növényfajok felhasználása. Változni fog, hogy mit, hogyan és hol termesztünk, a termesztett növényeket érő potenciális biotikus és abiotikus stresszhatásokkal együtt.
