Növénytermesztés

A főbb légszennyező anyagok csökkentik a beporzás hatékonyságát

Agrofórum Online

Tudjuk, hogy az alacsony légkörben előforduló szennyezőanyagok károsítják az egészségünket. A Readingi Egyetem kutatói azonban kimutatták, hogy még a beporzást is befolyásolják, ami közvetve veszélyeztetheti az élelmiszer-termelést és a természetes ökoszisztémákat.

A Readingi Egyetem kutatói voltak az elsők, akik természetes körülmények közt vizsgálták a főbb légszennyező anyagok hatását a beporzásra. Eredményeik arra mutattak, hogy a városi és a vidéki környezetben gyakran előforduló légszennyező anyagok csökkenthetik a rovarok beporzási képességét. Jelenlétükben a rovarok képtelenek „kiszagolni” a rovarbeporzású gabonákat és vadvirágokat, melyeknek reprodukciója tőlük függ. A kutatók azt találták, hogy a felszín közelben előforduló főbb légszennyező anyagok, így a vizsgált dízel kipufogógáz és ózon jelenlétében akár 70 százalékkal kevesebb beporzó rovar akár 90 százalékkal kevesebb alkalommal látogatta meg a virágokat, ami mellett összességében 31 százalékkal alacsonyabb beporzási mutatókat mértek. Elméletük szerint a szennyezőanyagok kémiai reakcióba lépnek a virágok illatát okozó anyagokkal és így nehezebb azt a rovaroknak megtalálni.

A vezető kutató szerint a vártnál sokkal nagyobb negatív hatást mutattak ki szabadföldi vizsgálataikban, mint azt a korábbi laboratóriumi eredményekre alapozva gondolták. A legrémisztőbb, hogy az alsóbb légkörben gyakran előforduló, egészségre káros szennyezőanyagokról van szó, melyeket napi szinten lélegzünk be. Most azonban arra is fény derült, hogy a beporzáson keresztül mekkora hatást gyakorolnak a természetes ökoszisztémákra is, melyektől függünk.

Korábbi laboratóriumi eredményekből a szakemberek már tudták, hogy a dízel kipufogógázok módosítják a virágillatot. A légszennyezettség nehezebbé teszi a virágok – és így táplálékuk, a pollen és nektár – megtalálását a beporzó rovarok számára, így hozzájárulhat számuk csökkenéséhez. A folyamat természetben kimutatható valódi hatása kevésbé ismert, pedig a rovarok itt a táplálékunkat képező gabonák és az őshonos vadvirágok egy részének beporzásáért is felelősek. A Readingi Egyetem kutatói ezért épp ezt a hiánypótló, szabadföldi vizsgálatot tűzték ki célul különböző, a virágillatra jobban vagy kevésbé hagyatkozó rovarok esetén.

A kutatás során erre a célra készített szabadföldi szennyezőanyag-dúsító egységeket használtak, hogy a nitrogén-oxidok (a kipufogógázban előforduló reaktív gázok) és az ózon előfordulását egy kis területen mesterségesen megemeljék a növények környezetében. Ezután két vegetációs időszakon keresztül vizsgálták a gázok jelenlétének a fekete mustár növények beporzására gyakorolt hatását. A beporzást szabadon repülő, helyileg előforduló repülő rovarok végezték. A beporzók és a viráglátogatások drasztikus csökkenése 14-31 százalékos beporzáscsökkenéshez vezetett.

A beporzás folyamatára gyakorolt hatás drámaiságának megértéséhez fontos tudni, hogy azt meglehetősen alacsony mértékű légszennyezettség mellett mutatták ki. A növények körül mesterségesen megemelt szennyezőanyag-koncentrációk messze elmaradtak a jelenleg hatályos törvények alapján környezetre veszélyesnek minősített szinttől (annak hozzávetőlegesen a felét érték el mindössze). Ez elenyésző ahhoz a sokkal magasabb mértékű szennyezéshez képest, ami a világon előfordul a szabályok megszegése miatt.

Ez az eredmény nagyon sok lehetséges hasznosítással rendelkezik, minthogy a rovarbeporzás több milliárd font értékű gazdasági hasznot hajt évente. A világ teljes mezőgazdasági termelési értékének kb. 8 százalékát befolyásolja, a gabonafajták mellett például az eper, a kakaó termése is függ ettől.

Forrás:

https://www.sciencedaily.com/releases/2022/01/220119194035.htm

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Forradalmi védelem repcének – gyorsabb kelés, erősebb növények!

2025. augusztus 28. 14:10

A Corteva új megoldásai a repce korai fejlődését és a kártevők elleni védelmét erősítik, segítve a gazdákat a biztosabb termés elérésében.

Páratlan DEKALB repce terméseredmények születtek idén is!

2025. augusztus 26. 13:10

A rendkívül csapadékszegény téli időszak és a masszív tavaszi kártevőnyomás ellenére igen szép eredménnyel zártak az őszi káposztarepcének még bizalmat szavazó hazai gazdák.

Napraforgó a főszerepben – Szakmai napot tartott a KWS

2025. augusztus 25. 16:10

A rendezvény fókuszában a napraforgó állt. A szakmai előadások mellett, technológiai és szántóföldi bemutatókat is tartottak.

Napra-Nap: a napraforgó védelme modern eszközökkel

2025. augusztus 19. 10:10

A Napra-Nap rendezvényen a napraforgó-termesztés legújabb kutatásai és technológiai megoldásai kerültek reflektorfénybe.

Bioinnovációs kutatási projekt zárult a MATE Georgikon Campusán

2022. november 16. 11:51

Több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásból valósult meg egy öt éven át tartó bioinnovációs kutatási projekt Keszthelyen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusán.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Meglepő, hogyan látják a kutyák a világot

2023. november 24. 07:10

Ha rámutatunk egy tárgyra, a kisgyerek a tárgyra összpontosít, míg a kutya általában irányjelzésnek veszi a mozdulatot. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a jelenség mögött meghúzódó magyarázatokról írtak legújabb tanulmányukban. Vizsgálataikból kiderült: az eltérés nem csak a látásra vezethető vissza, hanem kognitív okai is vannak.

Zöldség, gyümölcs: a többség hajlandó többet fizetni a hazaiért

2022. február 7. 05:37

A DélKerTÉSZ reprezentatív kutatásából az is kiderült, hogy azoknak a többsége, akik szoktak zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolni havonta 3 ezer forintnál többet költ ezekre.