Növénytermesztés

A főbb légszennyező anyagok csökkentik a beporzás hatékonyságát

Agrofórum Online

Tudjuk, hogy az alacsony légkörben előforduló szennyezőanyagok károsítják az egészségünket. A Readingi Egyetem kutatói azonban kimutatták, hogy még a beporzást is befolyásolják, ami közvetve veszélyeztetheti az élelmiszer-termelést és a természetes ökoszisztémákat.

A Readingi Egyetem kutatói voltak az elsők, akik természetes körülmények közt vizsgálták a főbb légszennyező anyagok hatását a beporzásra. Eredményeik arra mutattak, hogy a városi és a vidéki környezetben gyakran előforduló légszennyező anyagok csökkenthetik a rovarok beporzási képességét. Jelenlétükben a rovarok képtelenek „kiszagolni” a rovarbeporzású gabonákat és vadvirágokat, melyeknek reprodukciója tőlük függ. A kutatók azt találták, hogy a felszín közelben előforduló főbb légszennyező anyagok, így a vizsgált dízel kipufogógáz és ózon jelenlétében akár 70 százalékkal kevesebb beporzó rovar akár 90 százalékkal kevesebb alkalommal látogatta meg a virágokat, ami mellett összességében 31 százalékkal alacsonyabb beporzási mutatókat mértek. Elméletük szerint a szennyezőanyagok kémiai reakcióba lépnek a virágok illatát okozó anyagokkal és így nehezebb azt a rovaroknak megtalálni.

A vezető kutató szerint a vártnál sokkal nagyobb negatív hatást mutattak ki szabadföldi vizsgálataikban, mint azt a korábbi laboratóriumi eredményekre alapozva gondolták. A legrémisztőbb, hogy az alsóbb légkörben gyakran előforduló, egészségre káros szennyezőanyagokról van szó, melyeket napi szinten lélegzünk be. Most azonban arra is fény derült, hogy a beporzáson keresztül mekkora hatást gyakorolnak a természetes ökoszisztémákra is, melyektől függünk.

Korábbi laboratóriumi eredményekből a szakemberek már tudták, hogy a dízel kipufogógázok módosítják a virágillatot. A légszennyezettség nehezebbé teszi a virágok – és így táplálékuk, a pollen és nektár – megtalálását a beporzó rovarok számára, így hozzájárulhat számuk csökkenéséhez. A folyamat természetben kimutatható valódi hatása kevésbé ismert, pedig a rovarok itt a táplálékunkat képező gabonák és az őshonos vadvirágok egy részének beporzásáért is felelősek. A Readingi Egyetem kutatói ezért épp ezt a hiánypótló, szabadföldi vizsgálatot tűzték ki célul különböző, a virágillatra jobban vagy kevésbé hagyatkozó rovarok esetén.

A kutatás során erre a célra készített szabadföldi szennyezőanyag-dúsító egységeket használtak, hogy a nitrogén-oxidok (a kipufogógázban előforduló reaktív gázok) és az ózon előfordulását egy kis területen mesterségesen megemeljék a növények környezetében. Ezután két vegetációs időszakon keresztül vizsgálták a gázok jelenlétének a fekete mustár növények beporzására gyakorolt hatását. A beporzást szabadon repülő, helyileg előforduló repülő rovarok végezték. A beporzók és a viráglátogatások drasztikus csökkenése 14-31 százalékos beporzáscsökkenéshez vezetett.

A beporzás folyamatára gyakorolt hatás drámaiságának megértéséhez fontos tudni, hogy azt meglehetősen alacsony mértékű légszennyezettség mellett mutatták ki. A növények körül mesterségesen megemelt szennyezőanyag-koncentrációk messze elmaradtak a jelenleg hatályos törvények alapján környezetre veszélyesnek minősített szinttől (annak hozzávetőlegesen a felét érték el mindössze). Ez elenyésző ahhoz a sokkal magasabb mértékű szennyezéshez képest, ami a világon előfordul a szabályok megszegése miatt.

Ez az eredmény nagyon sok lehetséges hasznosítással rendelkezik, minthogy a rovarbeporzás több milliárd font értékű gazdasági hasznot hajt évente. A világ teljes mezőgazdasági termelési értékének kb. 8 százalékát befolyásolja, a gabonafajták mellett például az eper, a kakaó termése is függ ettől.

Forrás:

https://www.sciencedaily.com/releases/2022/01/220119194035.htm

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ezek a búzák taroltak idén

2025. szeptember 11. 10:10

A GOSZ–VSZT–NAK Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérletek idei győztese a SAATEN-UNION.

A kukoricatermesztés kihívásai és a megoldás lehetőségei

2025. szeptember 9. 17:10

Hogyan lehet a kukorica termesztése hosszú távon jövedelmező a változó klíma, az aszály okozta kihívások mellett?

Kockázatkezelés a KWS csapatával!

2025. szeptember 4. 17:10

Tápon mutatta be a KWS a kockázatkezelésre épülő vetésszerkezet előnyeit, új hibridjeit és portfólióbővítését a gazdálkodóknak.

Újra reneszánszát élheti a repce Magyarországon

2025. augusztus 29. 11:20

A RUNNER repcék akár egy hónappal később vethetők, mint a hagyományos hibridek, és versenyképes hozammal hamarabb betakaríthatók.

Mikroműanyagok a Balatonban

2023. május 4. 14:04

Bizonyossá vált, hogy a Balatonban is vannak 50-100 µm-es mikroműanyagok, amelyek bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába – közölték a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói.

Aranyat értek a fiatal tehetség dinnyével foglalkozó kutatásai

2019. július 4. 04:36

A Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Bizottság nemrégiben tartott ülését követően nyilvánosságra hozták az idei XXXIV. OTDK versenysorozat kapcsán kitüntetésben részesülők névsorát.

Nagy sikert aratott a "Tudományról mindenkinek" programsorozat

2018. november 13. 14:32

A programok külön érdekessége volt, hogy a laboratóriumokban az MTA ATK kutatói, tudományos munkatársai személyesen tartották a bemutatókat, ismeretterjesztő előadásokat szórakoztató, a diákok érdeklődéséhez és tudásához igazodó formában.

A spenótlevél szerkezete alkalmas lehet laboratóriumi hústenyésztésre

2021. május 23. 12:12

A spenótlevél egy költséghatékony és környezetkímélő megoldásnak tűnik, amely feltételezhetően felgyorsítja a laboratóriumi húselőállítás folyamatát.