„Az egyetlen kiút a gázról való leállás.” A hír hallatán akaratlanul is végigfuthat a hátunkon a hideg, hiszen ennek eszerint 2026-tól a holland állampolgárok már nem cserélhetik le a központi fűtésüket újabbra, hanem hőszivattyút kell használniuk. Pedig vélhetően sokan úgy gondolták, hogy „majd meglátjuk még ezt”, és hogy a keményvonalasok úgyis összecsapnak majd a konzervatívabbakkal ebben a témában.
De nem. Ezt már rég meg kellett volna tennünk – mondta Adrie Bom-Lemstra, a Holland Üvegházi Kertészeti Szövetség elnöke a bleiswijki energiaügyi rendezvényen összegyűlt közönségnek. – Így most közösen kell belevágnunk – tette hozzá Inge Lardinois, az LNV politikai felelőse.
A közös megnyitó beszéd során mindkét hölggyel Eric Poot, a Wageningeni Növénykutató Intézet (WUR) munkatársa beszélgetett. A szakemberek az üvegházi kertészeti ágazat és a kormány közötti kölcsönös kommunikációról meséltek, majd megvitatták a miniszter parlamenthez intézett levélben (Összehangolt üvegházi kertészeti csomag – címmel) megfogalmazott célkitűzéseket. Ez a levél irányt mutat az ágazat résztvevői és a kertészek számára, hogy elérjék a célkitűzést és 2040-re klíma-semlegesek lehessenek Adrie Lemstra elsősorban a konkrét célok, eszközök és ütemtervek közötti kapcsolatra vonatkozóan tett fel kérdéseket. Ez ugyanis nem volt egyértelmű, így nem tudta megállni, hogy rá ne kérdezzen a dolgok mikéntjére.
A nagy érdeklődéssel kísért találkozón azonban – ami a témát tekintve nem volt meglepő – nem a politikai döntéshozatal állt a középpontban, sokkal inkább az üvegházi kertészet és különösen a termesztők konkrét lehetőségei kerültek terítékre, amelyek révén a termesztés fenntarthatóbbá tehető.
Mint mindig, ezúttal is számos workshopot tartottak, amelyeken a LED-világítás, a hővisszanyerés, a fosszilis anyagoktól mentes termesztés, az „Új termesztési mód” (New Way of Growing) stb. területén végzett legújabb tesztek és eredmények kerültek megvitatásra. A Delphy és a WUR üvegházi kertészettel foglalkozó kutatói, valamint a téma legkülönbözőbb szakértői osztották meg eredményeiket a nagyérdeművel.
A program különleges részét képezte az „Az üvegház, mint energiaforrás” című előadás, amely 15 év tapasztalatait foglalta össze. A holland üvegházi növénytermesztők nevében Dennis Medema sorolta fel az elért eredményeket. Az évekig tartó lobbizásnak köszönhetően, amely a kazángázra kivetett energiaadó csökkentésével kezdődött, az iparág több milliónyi kedvezményt, juttatást és támogatást kapott.
Emellett, a vállalkozókkal együttműködve, sok tapasztalatot szereztek és rengeteg energiát takarítottak meg. Ilyenek voltak például a HNT, a digitalizáció, a párátlanítás, a LED-es világítás, a CO2 gazdaságosabb kezelése, a monitorok vagy a krétázással való árnyékolás bevezetése. Mindezek mellett a CO2-kibocsátás 2000-hez képest 25%-kal csökkent.
Az ágazat évek óta széleskörűen támogatja ez a programot. Éppen ezért folytatódnia kell, annál is inkább, mert a 2040-es víziót még formába kell önteni és tartalommal kell megtölteni.
Az Adrie Lemstra által említett előfeltételeknek, az összefüggéseknek konkrétabb formát kell adni, majd az ágazatnak végre kell hajtania azokat. Ehhez a „Kas als Energiebron” (az üvegházi kertészeti ágazat innovációs és energiafejlesztési programja) segíthet irányt mutatni, miközben a hangsúly logikusan a fejlesztésről a megvalósításra helyeződik át.
