Zöldség
Zöldség

Gyökérzöldségfélék fejlődési rendellenességei (I.)

Gyökérzöldségfélék fejlődési rendellenességei (I.)

Agrofórum Online

2010-ben gyökérzöldségfélék (sárgarépa, petrezselyem, paszternák, zeller, cékla, retek) területe megközelítőleg 4 000 ha volt, 2018-ban 2 000 ha. Láthatóan a két legjelentősebb növénynek, a sárgarépának és a petrezselyem gyökérnek a területe évek óta - mint a többi gyökérzöldségnek is – folyamatosan csökken. Az éves termésmennyiség 140-150 000 tonna, amiből a termesztési színvonalra nehéz következtetni, mivel egyaránt tartalmazza a lényegesen kisebb átlagtermést jelentő korai répát és petrezselyem gyökeret, valamint a többszörös termésmennyiséget adó ipari és tárolási termesztés eredményeit.

Kereslet lenne nagyobb mennyiségre is a tartósítóipar részéről sárgarépából és petrezselyemből, de a szerződési árak és az átvétel körüli anomáliák sok esetben lanyhuló termesztési kedvet váltanak ki a gazdák részéről. Viszonylag kiegyenlített a hajtatott és átmeneti takarásos (váznélküli fólia, síkfólia, fátyolfólia) retek, sárgarépa és petrezselyem termesztése (kb. 500-600 hektár), ami adódik a kevésbé változó piacból is.

Megindult egy jelentős termesztési koncentráció, ami elsősorban az ipari és a tárolási sárgarépára és gyökérpetrezselyemre jellemző, ezekben a gazdaságokban jelentős javulás tapasztalható a technológia színvonalában (öntözés, okszerű trágyázás, integrált növényvédelem). Bár a nagymértékben szűkülő növényvédő szer választék, időnkét kifejezetten akadálya a termesztésnek, talán mégis kijelenthető, hogy a szélesebb körben értelmezett abiotikus (nem fertőző) tényezők (pl. kedvezőtlen időjárás, talajhibák stb.) nagyobb mértékben okoznak minőségi károkat és terméskiesést, mint a patogén okok (gombás, baktériumos, vírusos betegségek és kártevők).

A növénytermesztésben gyakran tapasztalható sekély talajművelés – aminek egyes években következménye a súlyos belvízhelyzet is – a zöldségfélék közül leginkább a gyökérzöldségeket sújtja. Az olcsóbb sekélyművelést – különösen a mélyen gyökeresedő növényeknél, így az ipari és tárolási sárgarépánál, valamint a petrezselyem gyökérnél – át kell értékelni!

Amennyiben a talajművelő eszköz vizet át nem eresztő réteget gyúr a talajban, úgy a száraz és csapadékos idényben egyaránt nagy a kockázata a tárcsatalp-tömörödésnek és az eketalp-betegségnek.

A gyökérzöldségféléket – ellentétben a burgonyával, a kabakosokkal és a káposztafélékkel nem soroljuk a talaj minőségével szemben különös igényeket támasztó fajok közé, amelyeket a lehetőségekhez mérten, minden esetben a szerves-trágyázott vetésforgószakaszban javaslunk elhelyezni. Mégis számos fejlődési rendellenesség vezethető vissza a rossz szerkezetű termesztőközegre, mindenekelőtt a felületesen, sekélyen elvégzett őszi talajművelésre. A petrezselyem esetében gyakrabban, de a sárgarépánál is felfedezhető termőtest-torzulás (1. ábra), amit okozhat gyomirtó szer maradvány, helytelenül alkalmazott készítmény is, valamint fonálféreg-fertőzés is, de döntően a rögös, sekélyművelésű talajnak tulajdonítható.

1. ábra: Termésdeformáció sárgarépa termésen

Öntözetlen területeken, száraz évjárt esetén, 45-50 KA értéknél kötöttebb talajokon ugrásszerűen megnő az úgynevezett „szegletes termés”-ek aránya, ilyen esetben a répatest keresztmetszete nem kerek, hanem lapos, „szegletes” lesz. Ipari répák esetében nem, de friss fogyasztásra szánt árunál jelentős értékcsökkenést okoz.

Az apró olajos magvak, mint a petrezselyemé vagy a sárgarépáé, optimális feltételek mellett is vontatottan kelnek, aminek alapvető oka, hogy lassan veszik fel a vizet, hosszú idő alatt duzzadnak meg. A rossz minőségű magágy, a cserepesedésre hajlamos talajfelület, nem egyszer a mély vetés tovább rontja a kelési esélyüket. Szántóföldi növényekkel kombinált vetésforgókban ritkábban, zöldséges forgóban gyakrabban előfordul, hogy a magas induló-tápanyagtartalom is – például nagy adagú starter trágya (magas EC) – hozzájárul az elhúzódó, esetenként gyenge, hiányos keléshez.

2. ábra: Összecsavarodott termések a túl sűrű vetés következményei

Termesztés-technológiai hibából ered a termések összecsavarodása. A túl sűrű és az egyenetlen vetés következménye, többnyire kézi vetés esetén, kisüzemekben fordul elő (2. ábra).

Cink, mint nélkülözhetetlen növényi tápanyag

2019. november 18. 04:37

A cinkhiány jelensége nem mondható nagyon gyakorinak és általánosnak a növénytermesztésben, de egyes fajok, növénycsoportok esetében rendszeresen megfigyelhető.

Minden évben nagy a kereslet a korai burgonya iránt!

2019. november 12. 04:36

Úgy tűnik, hogy a korai burgonya termesztői oldalról is egy ígéretes, gazdaságos vállalkozás, noha a szabadföldön és hajtatásban is csak előnövényként, korszerűtlen, kisebb légterű fóliák alatt termesztik.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (II.)

2019. november 3. 04:36

Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.

Világméretekben a zöldségágazat húzónövénye: a paradicsom

2019. november 2. 11:58

Világméretekben napjaink legdinamikusabban fejlődő agrárágazata a zöldségtermesztés, húzónövénye a paradicsom. Ma már világviszonylatban közel 180 millió tonnát állítanak elő belőle, ez a világ összes zöldségtermelésének 17%-a.

A belföldi fejes saláta termelői ára 15 százalékkal csökkent

2018. március 25. 09:41

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi fejes saláta kínálata egész évben folyamatos - olvasható az Agrárgazdasági Kutató Intézet zöldségpiaci jelentésében.

Kampány indult a zöldség-gyümölcs pazarlás ellen

2019. július 3. 10:47

Magyarországon évente fejenként csaknem 6 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki, ennek egy részét pusztán azért, mert alakjuk vagy esztétikai megjelenésük nem annyira tetszetős.

A hazai paradicsom ára emelkedett, az importé csökkent

2018. november 16. 09:39

Az idei év 1–45. hetében a termesztőberendezésből származó paradicsom ára emelkedett az előző év azonos időszakához képest: a gömb típusúé 7 százalékkal (460 forint/kilogramm), a fürtösé 8 százalékkal (554 forint/kilogramm).

Mást mond a botanika a paradicsomról, mint amit az iskolában tanultunk róla

2019. július 18. 04:36

Amennyiben botanikai szempontból közelítjük meg a témát, a paradicsom valójában nem zöldség, hanem gyümölcs. Másfelől viszont, ha a konyhai felhasználás szerint próbáljuk besorolni a paradicsomot, mindenképp a zöldségek közé kell helyeznünk.