„Az agrárdigitalizáció egy lehetséges jövőbeni fegyver a kezünkben, de a fegyverbe a »lőszert« (az adatot) az agronómia biztosítja. A digitalizáció az agronómia által lehet hatásos. Agronómia nélkül a digitalizáció csak kódolatlan »áramütések« sorozata. Adatból információ, költségből haszon.”
Az Agrofil-SZMI Kft. ezeknek a mottójául választott mondatoknak a jegyében rendezte meg 2019. február 7-én a Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel & Konferencia-központban az AgroFIELD Akadémia Konferenciát, amely hagyományteremtő folytatása volt a 2018. évi AgroFIELD 4.0 rendezvénynek.
prof. Dr. Gyuricza Csaba
Az esemény központi témája – az agronómia jelentősége a precíziós gazdálkodásban – izgalmas és a jövőbe mutató, a társ-tudományterületek széles spektrumát felölelő előadások megtartására adott lehetőséget. Ennek megfelelően a konferencia résztvevői nem csupán szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó, precíziós technológiát alkalmazó gazdálkodók, gazdaságvezetők, termelésirányítók, agrárgépészek voltak, hanem mindazok a szakemberek, akik késznek mutatkoznak a legújabb technológiákat megismerni, és ezek közül olyan megoldásokat keresnek, melyek a gyakorlatban megvalósíthatók és valódi, gazdasági szempontból is mérhető haszon érhető el velük. A konferenciát dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ vezetője nyitotta meg, majd a résztvevőket Lajos Mihály, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője köszöntötte.
Robert L. Nielsen
Az első előadó az egyesült államokbeli Purdue Egyetemről érkező Robert L. Nielsen volt, aki a növénytermesztésben alkalmazható precíziós technológiákról és koncepciókról, valamint az egyetem által kukoricában végzett tőszámkísérletekről beszélt. Elmondta, a precíziós mezőgazdasági technológiákkal jobban megismerjük és kezelhetjük a területeinkben rejlő térbeli változékonyságokat, valamint az alacsony hozamú részeket a szántóföldeken, és lehetőséget biztosítanak a kultúrnövény stressztűrő képességének fejlesztésére is.
A precíziós mezőgazdaság eszközeinek értéke a térbeli adatok elérhetőségén és minőségén alapul, valamint a térképezésen, GIS-szoftveren és nem utolsósorban az agronómiai tudáson, amely segít a változékonyságok okainak diagnosztizálásában, azonosításában.
Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője egészen más területtel foglalkozik. Hangsúlyozta, hogy az MKB a gazdák számára partnerségen alapuló programot hozott létre Magyarországon, amelynek célja a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat kiépítése, hogy a termelők és agrárvállalkozók ne pusztán banki szakemberként, hanem a gazdaságuk fejlesztésében szorosan részt vevő és együttműködő partnerként tekintsenek kollégáira.
Visszatérve a szántóföldre, nem elhanyagolható téma manapság a talajok elsavanyodása, a talajsavanyúság kialakulásának alapvető okai. Wágner József a Carmeuse Hungária Kft. képviseletében ezt a talajtermékenységet csökkentő talajhibát mutatta be. A közel 5,5 millió hektár mezőgazdasági területből 1,5 millió hektár erősen, további 1 millió hektár terület közepesen, illetve enyhén savanyú, tehát 2,5 millió hektár terület igényel a talaj kémhatására irányuló talajjavítást. A probléma megoldását a talajmeszezés jelenti.
Dr. James J. Camberato a Purdue Egyetem talajtápanyag-specialistája, kutatásainak középpontjában a talajtermékenység, a műtrágyázás és a növénytáplálás áll. A konferencián megpróbált alapinformációkat adni a változó dózisú tápanyagpótláshoz, különös tekintettel a kukoricahibridek eltérő nitrogénreakciójára, valamint eljárásokat és kísérleti eredményeket is bemutatott. Véleménye szerint a nitrogén-utánpótlás szabályozása az egyik legbonyolultabb terület, mivel nagyon sokféle reakcióba képes lépni a talajban, illetve nagyon sok módon lehet veszíteni belőle. Ezzel kapcsolatosan tanácsokkal is igyekezett ellátni a jelenlévőket.
Meszezés és nitrogénpótlás után a hazánkban még nem elterjedt csökkentett vagy forgatás nélküli talajművelésről adott új információkat dr. Kovács Péter a Dél-dakotai Egyetemről. A no till tartamkísérletek eredményei azt jelzik, hogy ez a termesztési gyakorlat segít a tenyészidőszakon belüli talajnedvesség megőrzésében és a biztonságosabb növénytermesztésben. Az előadás a talajművelés és a vetésforgó kölcsönhatását is bemutatta egy tartamkísérleten keresztül.
Tyler Nigon
Manapság már mindenkinek lehet drónja – de mit hoz a jövő? Tyler Nigon, a Minnesotai Egyetem szakértője hangsúlyozta, hogy a drónok alkalmasak a távérzékelési adatok rögzítésére a kultúrnövényről, a termésveszteség monitorozására és megelőzésére, és segítséget nyújtanak a jövőbeni menedzsment tervezéséhez. Ismertette a drónok használatát a precíziós gazdálkodás múltjában, jelenében és jövőjében, és számos esettanulmányt is láthattunk. Végül szó esett a drónokkal kapcsolatos jövőbeni kihívásokról és lehetőségekről, a korlátozó tényezőkről, illetve olyan új módszerekről, melyekkel betekintést nyerhetünk a termesztett kultúrába.
A talajtömörödöttség kritikus tényezőnek tekinthető, amely hatással van a kultúrnövény növekedésére és a termésre. Abdul M. Mouazen, aki a Genti Egyetem Környezetvédelmi tanszékéről érkezett, a talajtömörödöttség-érzékelési eljárásokról, a helyspecifikus talajművelésről tartott előadást. Áttekintette a különböző érzékelési technológiákat, amelyek a talajtömörödöttség mérésére és feltérképezésére szolgálnak, valamint szólt a táblaspecifikus talajművelés alkalmazásának gazdasági és környezeti előnyeiről.
A nap végén két hazai szakember számolt be az Agrofil éveken átívelő, párhuzamosan folytatott munkáiról, tudományos igényességgel kivitelezett kísérleteiről. Katona András, az AgroFIELD programvezetője a változó mélységű talajművelés magyarországi üzemi vizsgálatainak eredményeiről beszélt. Az AgroFIELD programban a tömörödött rétegek meghatározása talajszkennerrel történik, amelyet precíziós penetrométeres mérésekkel egészítenek ki. A mérések segítségével eldönthető, hogy mely tábláinkon alkalmazzunk mély, illetve sekély talajművelést.
Emellett döntést hozhatunk abban a kérdésben, hogy változó, vagy állandó mélységgel végezzük a talajmunkákat. A legfontosabb eredmény, hogy saját vizsgálatok alapján, 12 hazai kísérlet eredményeként akár 30 százalékos üzemanyag megtakarítás is elérhető, ezentúl az új technológia alkalmazása a gépek kisebb elhasználódását és hosszabb élettartamát eredményezi. A változó mélységű talajművelés művelési rendszerbe illesztése jelenti a valós megoldást, az üzemanyag megtakarítás és csökkenő gépamortizáció mellett területteljesítmény növekedést és munkaidő csökkenést eredményez.
A vizsgálatok eredményei mindezek mellett rámutatnak arra a fontos megállapításra, hogy a tömörödött rétegek táblán belüli elhelyezkedésének heterogenitása a legfontosabb tényező a maximális megtakarítás elérése szempontjából! Az előírási térkép alapján vezérelt offline módszer finomhangolása és az eszközrendszer fejlesztése folyamatos.
Dr. Lajos Mihály
Az utolsó előadó Lajos Mihály, a konferencia szervezője, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója volt. Beszámolt az AgroFIELD 2018-as programsorozatairól, összefoglalva a kollégák és innovációs partnerek munkáját. Ismertette a számos helyszínen, több növénykultúrában végzett kisparcellás kísérleteket és a feldolgozott adatok alapján elért eredményeket. Bemutatta a hibridek termőzónákon átívelő tőszám- és nitrogénreakcióival kapcsolatos, egyedülálló megfigyeléseket is, illetve egy precíziós meszezési kísérletet.
A rendkívül sok újdonságot és gyakorlati haszonnal kecsegtető, innovatív technológiát felvonultató konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult Feldman Zsolt, Robert L. Nielsen, James J. Camberato, Gyuricza Csaba, Wágner József, Simon Attila és Lajos Mihály részvételével, a moderátor Csiba Mátyás volt.
