A szója termesztése gyakran kerül a fenntarthatósági viták kereszttüzébe, főként a dél-amerikai eredetű terményekhez kötött erdőirtások és ehhez kapcsolódó magas üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG) miatt.
Vajon milyen klímalábnyommal jár a magyarországi szójatermesztés, és mitől függnek az egyes gazdaságok közötti különbségek? Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) több mint 70 hazai üzem adatain alapuló elemzése rávilágít, hogy a környezetkímélőbb technológia akár 27%-kal alacsonyabb inputköltséget és fenntarthatóbb profitot eredményezhet, érdemi terméskiesés nélkül.
Egyre több cikk lát napvilágot a szója és a környezeti fenntarthatóság viszonyáról. Nitrogénmegkötő növény lévén, csökkenti a vetésforgóban a nitrogénműtrágya szükségességét, aminek nemcsak a vizek nitrátszennyezését illetően, hanem a globális felmelegedésben kiemelkedő szerepet játszó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében is nagy szerepe van.
Jelentős környezetterhelés
Ugyanakkor a szójatermesztést leggyakrabban a földhasználat-változásból eredő jelentős környezetterheléssel azonosítják. Ez a jelenség a Dél-Amerikából származó szójabab és származékainál áll fenn elsősorban, amely iránt jelentős keresletet támaszt egyébként az európai és a hazai takarmányipar is. A feldolgozott szójabab ugyanis fontos fehérjetakarmány-alapanyag. Az Európai Unió az évi 3 millió tonna körüli szójatermelése mellett további 14 millió tonna szójababot és 17 millió tonna szójadarát importál, amellyel szemben mindössze 1 millió tonnás export áll (szójabab-egyenértékben számítva).
Magyarországra a 150-200 ezer tonna termés mellé mintegy 150 ezer tonna szójabab és 450 ezer tonna szójadara érkezik évente, és valamivel több mint 100 ezer tonna itthon termesztett szójabab hagyja el az országot. A nemzetközi szakirodalom szerint a brazíliai szójabab termesztésének üvegházhatású gáz-, azaz ÜHG-kibocsátása eléri a 4,5 kg CO2-egyenértéket (CO2e/kg szójabab szárazanyag), miközben a tanúsított európai szója (Europe Soya) szénlábnyoma mindössze 0,36 kg CO2e/kg szójabab sz.a. Mivel a két érték közötti jelentős eltérés döntően a dél-amerikai ország földhasználat-változásából fakad, az Európai Unió fehérjenövény-stratégiája a Green Deal és a Fit for 55 célkitűzéseivel összhangban a helyi termesztést részesíti előnyben, ezzel egyszerre csökkentve az import-kitettséget, védve a globális ökoszisztémákat, és mérsékelve a szektor szénlábnyomát.
Felmerül a kérdés: vajon a magyarországi szójatermesztés mennyiben járul hozzá a klímavédelmi célokhoz, és milyen szerepe van ebben az alkalmazott termesztéstechnológiának? Melyek azok a technológiai elemek, amelyek az ÜHG-kibocsátást a leginkább befolyásolják? Van-e összefüggés a kibocsátás mértéke és a termelési költségek között? És egyáltalán: jár-e termelési kompromisszummal az alacsonyabb kibocsátásra törekvő technológia? A cikk ezekre a kérdésekre ad választ, hazai üzemi adatok alapján.
A szójatermesztés technológiája Magyarországon
Az adatok alapján a hazai technológia heterogén képet mutat.
Tápanyag-visszapótlás: A kijuttatott nitrogén-hatóanyag átlagosan 27 kg/ha volt, de akadtak 0 és 80 kg/ha közötti értékek is. A foszfor- és káliumtrágyázás mértéke is változó volt, de ezek üvegházhatású-gázkibocsátásra gyakorolt hatása jóval kisebb, mint a nitrogéné.
Műtrágyatípusok: A gazdaságok 34%-a ammónium-szulfátot, 25-25%-a ammónium-nitrátot vagy karbamidot, 13%-a pedig NPK 15-15-15-öt használt. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek klímahatása eltérő: az ammónium-nitrát szorzófaktora 3,5, míg az ammónium-szulfáté 2,7. (A vegyes hatóanyagú műtrágyák közül csak az NPK 15-15-15 esetén van szorzófaktor a módszertani útmutatóban, ezért az egyéb összetételű NPK-műtrágyákat az ammónium-nitrát vagy az ammónium-szulfát, valamint a szuperfoszfát és a kálium műtrágyatípusoknál szétbontva vettük figyelembe.)
Gépi munka: Az üzemanyag-felhasználás átlagosan 119 l/ha volt, 70 és 240 l/ha körüli szélsőértékekkel, amit elsősorban a talajművelés intenzitása és a munkaműveletek száma határozott meg. A betakarítási hozam átlaga 2,6 t/ha volt a 2022–2024 közötti időszakban, de extrém széles sávban, 0,4 és 5,3 t/ha között változott az évjárat és a technológia függvényében.
A szójatermesztés ÜHG-kibocsátása Magyarországon
A felmért üzemek termesztéstechnológiája alapján a szójatermesztés 1 kg szárazanyagra vetített ÜHG-kibocsátása Magyarországon 0,46 kg CO2e volt a 2022–2024 közötti időszak átlagában, évente 0,29–0,53 kg CO2e között alakult. Ez közelíti a cikk elején bemutatott Europe Soya tanúsítvánnyal rendelkező termények értékét (0,36 kg CO2e/kg szójabab sz.a.). Ugyanakkor üzemi szinten vizsgálva az értékek óriási szórást mutatnak, 0,14–2,91 kg CO2e/kg szójabab sz.a. között ingadoznak! Ez azt jelenti, hogy vannak gazdaságok, amelyek az Europe Soya tanúsítványnak megfelelő, sőt annál kedvezőbb kibocsátás mellett termesztik a szóját Magyarországon, és olyanok is, amelyek inkább a brazíliai értékeket közelítik, noha itthon nem terheli földhasználat-változás a kibocsátást.
dr. Tikász Ildikó Edit, AKI Agrárközgazdasági Intézet, Budapest
