Növénytermesztés
Növénytermesztés

A mohar termesztése

A mohar termesztése

Agrofórum Online

A mohar a legrégibb idők óta termesztett növények közé tartozik, amelyet napjainkban is fontos emberi táplálékként tartanak számon Ázsia némely országaiban, így Kínában is, ahol a mohar a legelterjedtebb élelmezési céllal termesztett kölesféle. Észak-Amerikában és Európában azonban inkább madáreleségként termesztik, bár meg kell jegyezni, hogy szénája még mindig igen keresett takarmánya a lovaknak mindamellett, hogy a szarvasmarhákkal és juhokkal is biztonságosan etethető.

A buga sajátosságai alapján a moharok 3 alfajba sorolhatóak:

  • közönséges mohar – Setaria italica ssp. moharia
  • közepes bugájú mohar – Setaria italica media
  • óriás mohar (csumiz) – Setaria italica ssp. maxima

A moharia fajok igen jól bokrosodnak és nagy vegetatív tömeget képeznek, így alapvetően tömegtakarmányként termesztik őket. A csumiz típusú fajok kevésbé hajlamosak az oldalhajtások képzésére, viszont a szemtermések mennyisége és mérete lényegesen nagyobb. A csumiz termesztése – melyet alapvetően a szemtermésükért termesztenek – hazánkban háttérbe szorult. A media típusú moharok morfológiai értelemben átmenetet képeznek a két alfaj között.

A termesztett mohart általában zöldtakarmányozásra, széna- vagy szilázs készítésére használják. Etetése a bugahányás idejétől javasolt. A nyár végi takarmányozás során jó minőségű, fehérjében gazdag zöldtakarmányt biztosít, amelyben a levelek aránya – a termesztett fajtától függően – 55 % is lehet.

A Friderika mohar Karcag határában

Biológiai alapok

A Nemzeti Fajtajegyzékben jelenleg 5 államilag elismert fajta található, amelyek a hazai szabadkereskedelmi forgalomban is elérhetőek. Tekintettel arra, hogy a mohar kis vetésterülettel rendelkező növény, az aktív növénynemesítői munka és az ebből adódó genetikai előrehaladás is mérsékelt volt az évek során. A mohar hazai vetőmag-előállítása döntően a már korábban kinemesített fajták fajtafenntartására és fajtafenntartó nemesítésére alapozott, amit jól alátámaszt az a tény, hogy a legújabb hazai fajta még 2004-ben kapott állami elismerést, továbbá az aktív kereskedelmi forgalomban olyan fajta is jelen van, amely 1956-ban került az állami elismerést kapott növényfajták listájára.

Éghajlatigény

A mohar érzékeny a hidegre, fejlődésének meghatározó tényezője a hőmérséklet. Csírázási és asszimilációs hőküszöbértéke fajtától függően 10-14 °C között változik, így a hideg talajba történő vetés meglehetősen kockázatos lehet. A talaj hőmérsékletére vonatkozó igényei miatt optimális vetési ideje április végére-május elejére tehető. Hideg talajba vetni, illetve 10 °C alatti hőmérsékletnek tartósan kitenni nem érdemes, ugyanis az súlyos károkat okozhat az állományban, ami vontatott növekedésben, kiritkult állományban és intenzívebb gyomosodásban nyilvánul meg. A vegetatív fejlődés idején – különösen csírázáskor, valamint a kezdeti fenofázisokban – a víz fontos fejlődési tényező.

Talajigény

A löszön kialakult meszes, vagy mészlepedékes talajokat kedveli a legjobban, kedvező víz- és tápanyag-ellátottságuk miatt, de a szélsőséges talajok kivételével majd minden talajtípuson eredményesen termeszthető. A lassan felmelegedő, kötött és erősen szikes talajokon termesztésük egyes évjáratokban nehézkes lehet. Apró magvú növény, így a kötött talajokon való termesztése a vetés-előkészítés vonatkozásában kockázatos lehet. A nagyon sovány homok és hideg, nedves, kötött talajok kivételével minden jó termőerőben levő talajon termeszthető.

A Mezőhegyesi sárgamagvú mohar állománya Karcag határában

Vetésváltás

A legjobb elővetemények számára a pillangósok, de jó előveteménynek számítanak a kapás kultúrák és a kalászosok is. Az elővetemény megválasztásának szempontjai között meg kell említeni a gyomszabályozás kérdését is, hiszen a mohar gyomirtása kifejezetten nehéz. Célszerű olyan előveteményeket választani, amelyben a táblát fertőző gyomok eredményesen szabályozhatóak. A vetésváltás tervezésekor hangsúlyozott figyelmet kell fordítani, a táblák gyomviszonyaira. Azok a kultúrák, amelyekben az egyszikű gyomok, mint pl.: a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), a köles fajok (Panicum spp.), a tarackbúza (Agropyron repens), a fenyércirok (Sorghum halepense) stb. nem megfelelő hatékonysággal szabályozhatóak, a talaj megfelelő kultúrállapotának hosszú távú fenntartása miatt sem tekinthetőek jó előveteményeknek.

Tápanyagellátás

Egy tonna szemtermés előállításához a mohar 35-45 kg nitrogént, 15-20 kg foszfort és 35-45 kg káliumot használ fel. A mohar tápanyagigénye jelentős, a többi gabona fajlagos igényeihez viszonyítva magasabb, ebből adódóan a bokrosodás kezdetén kiadott 30-50 kg N hatóanyagot a növény intenzív fejlődéssel hálálja meg, továbbá ellenállóbbá válik a környezeti tényezők káros hatásaival szemben. Ahogy más kultúrák esetében, úgy a mohar esetében is a laboratóriumi talajvizsgálat lehet az alapja az eredményes tápanyaggazdálkodásnak.

Talaj-előkészítés

A termesztés sikerének kiemelkedő fontosságú eleme a talaj megfelelő előkészítése. A talajelőkészítés során fontos szempont, hogy az elővetemény lekerülését követően az őszi alapművelésig gyommentesen tartsuk a táblát. Az alapművelés – ami a leggyakrabban szántás – a talajadottságoktól és a munka minőségétől függően ősszel, vagy tavasszal elmunkálandó. Az alapművelés elmunkálására eredményesen használhatóak a simító elemmel ellátott boronák, míg a magágy készítésére jellemzően kombinátor javasolható. Mivel a kezdeti fenofázisokban a növény fejlődése vontatott, a gyomosodás mérséklése érdekében a lehető legjobb minőségű magágy készítésével is segíteni kell az intenzív növekedést. A mohar aprómagvú növény, így kifejezetten igényes a magágy minőségére. Fontos, hogy a vetőmag aprómorzsás, kellően tömörödött magágyba kerüljön, amely a csírázáshoz szükséges nedvességet is biztosítja.

Vetés

A mohar vetését akkor célszerű elkezdeni, ha a talaj hőmérséklete tartósan elérte a 10 °C-ot. Amennyiben szálastakarmány előállítása a cél, úgy a tenyészidő rövidebb, viszont a szemre termesztett moharnál a tenyészidőszak hosszára is figyelmet kell fordítani. A magra termesztett mohar optimális sortávolsága 45-50 cm, de amennyiben a technológiai háttér úgy kívánja, a sortávolság tripla gabonasortávra is sűríthető (36 cm). A fajta tulajdonságaitól függően 80-150 csíra/fm az irányadó az állománysűrűség tekintetében, amely a gyakorlatban rendszerint 6-13 kg/ha vetőmagmennyiséget jelent. A szálastakarmánynak vetett mohar sortávolsága 12 cm, amely 5-6 millió csíra/ha dózisban biztosítja legmegfelelőbb állományt, amely általában 15-20 kg/ha vetőmagigényt jelent.

Növényvédelem

A mohar gomba okozta betegségeinek előfordulása sporadikus, de rendszeres termesztése esetén előfordulhat némely kórokozó jelentősebb felszaporodása, amely akár számottevő károkat is okozhat. Ilyen a Sclerospora graminicola, amelynek következtében a fertőzött tövek gyengén fejlődnek, alacsonyak, rosszul bokrosodnak, sőt jelentős mértékű sárgulás is jelentkezhet. A mohar porüszögje (Ustilago crameri) – amely a mohar leggyakoribb betegsége – csírafertőző üszöggomba. A szemek helyén képződő spóratömegek elporladva az egészséges magvak felületére kerülnek, majd a csírázás idején fertőzik meg a növényt.

E kórokozó fellépése esetén különösen hangsúlyossá válik az ellenőrzött minőségű, egészséges vetőmag használata, valamint az okszerű vetésváltás. A levelek csúcsi részén hosszú, barna csíkok formájában jelentkezhet a mohar levélcsíkossága (Bipolaris setariae). A tünetek súlyosbodásával a hosszúkás csíkok összeolvadhatnak és nagy kiterjedésű, sárga udvarral ellátott foltokat alkothatnak. Egyes esetekben jelentkezhet a mohar pirikuláriás levélfoltossága (Pyricularia oryzae) is, amely jellegzetes, szürke közepű barna foltok formájában jelenik meg a növény levelein. A betegség a száron is jelentkezhet, ilyenkor a fertőzött tövek szára rendszerint eltörik. A kórokozó súlyos fellépése esetén a növényállomány nagy foltokban elszárad.

A száraz meleg nyarak egyik tipikus mohar kártevője a moharbolha (Phyllotreta vittula), amely a mohar szárának és levelének rágásával károsíthat. Ezeken a sebzéseken a mohar intenzívebben párologtat, így a növény korai lankadását, vagy akár hervadását okozhatják. A csapadékos tél és a helyes talajelőkészítés jelentős mértékben gyérítheti az áttelelő populációt.

A vetésfehérítő bogár (Oulema melanopus) egyes évjáratokban jellegzetes kártételével jelentkezhet a mohar állományokban is. A bogár a levéllemezen hosszú, keskeny sávokat hámozgat, amelyek át is lyukadhatnak. A csökkent levélfelület miatt akadályozott az asszimiláció, amely terméscsökkenéshez vezet. Egyes évjáratokban a levéltetvek (Aphididae) is megjelenhetnek, amelyek szívogatásuk által nagyobb egyedszámban akár jelentős károkat is okozhatnak.

A növényvédelem tekintetében a kezdeti fenofázisok gyommentessége az egyik legkiemelkedőbb kérdés. Vegyszeres védekezésre csak korlátozottan vannak lehetőségek, ugyanis a mohar rendkívül érzékeny a herbicidekre. A kétszikű gyomok ellen a 2,4 D, valamint a dikamba hatóanyag-tartalmú szerek lehetnek alkalmasak, de a különböző fajták herbicid-érzékenységéről előzetesen mindenképp tájékozódni kell. Lehetőségeinktől függően az eredményes gyomszabályozást legbiztosabban olykor a sorközök mechanikai művelésével érhetjük el. Ebből adódóan az egyszikű, továbbá évelő gyomokkal fertőzött táblákon termesztése nehézkes lehet.

Betakarítás

A szemre termesztett mohar egyenlőtlenül érik, ezért a betakarítást a főbugák éréséhez kell igazítanunk. Zöld száron érik, ezért a gabonakombájnnal végzett betakarításnál a szem nedvességtartalmának bizonyos mértékű növekedése várható. A mohar bugája tömött, pergésre nem hajlamos. Fontos, hogy a betakarított szemtermést azonnal tisztítani és rendszerint szárítani szükséges. Meleg levegős szárítás esetén a levegő hőmérséklete ne haladja meg a 40 °C-ot. A szálastakarmánynak termesztett mohart a bugahányás kezdetén célszerű betakarítani, ugyanis ezt követően a növény viszonylag hamar elvénülhet. A betakarított szálastakarmány a lovak és juhok igen kedvelt takarmánya. Tekintettel arra, hogy szénaként igen korán betakarítható, jelentős lehet a szerepe a kipusztult vetések pótlásában is.

Irodalom:

  • Chrappán Gy. – Fazekas M. – Lazányi J. – Siklósiné Rajki E. (Szerk.: Fazekas M.), 1997: Amit a cirok- és madáreleség-félékről tudni kell. AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft., Budapest.
  • Fazekas M. – Kuroli G. – Németh L. – Reisinger P. – Árendás T.- Csathó P. – Németh T. (Szerk.: Radics L.), 2010: Fenntartható szemléletű szántóföldi növénytermesztéstan 1. Agroinform Kiadó. Budapest.

Fotó: DE ATK Karcagi Kutatóintézet

Jóvér János, Czimbalmos Ágnes, Fitosné Dr. Hornok Mária
DE Agrártudományi Központ, Karcagi Kutatóintézet

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hasznos tanácsok a szója termesztéséhez

2024. március 28. 12:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szervezésében idén négy helyszínen nyílt lehetőség a hazai szójatermesztéssel kapcsolatos információk gyűjtésére, tapasztalatcserére.

RADIKÁLIS növekedés, STARTRA kész állományok! - Őszi kultúrák lombtrágyázása biostimulátorokkal

2024. március 28. 05:40

Az antistressz hatóanyagok ma már biostimulátor-komplexekbe integrálva, a klasszikus lombtrágya hatóanyagokkal kiegészítve pótolhatók, amiben a TIMAC AGRO több, mint 60 éves tapasztalattal rendelkezik.

Hozamnövelés környezetbarát módon, avagy a Biotrinsic™ i30 FP mikrobiológiai vetőmagkezelő készítmény

2024. március 22. 17:10

A növények közvetlen környezetében számos, az ő fejlődésükre pozitívan ható, velük szimbiózisban együtt élő mikroorganizmus található. Ezek a hasznos mikroorganizmusok változatos módokon segítik a velük együtt élő növények fejlődését, és így a nagyobb hozamok elérését.

Mikrobiológiai termékek a termésmennyiség-növelés és a minőségjavítás szolgálatában

2024. március 13. 16:10

Marglné dr. Ambrus Helga, az észak-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegye) innovatív szaktanácsadója 2 kísérlet bemutatásával szemlélteti az eredményeket, amit partnereink segítségével végzett el.

Együttműködésbe kezd a Bonafarm és a PTE az élelmiszeripar területén

2019. július 5. 08:34

Az egyik legfontosabb kérdés, sikerül-e a lakosságot az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb táplálkozás irányába terelni, arra ösztönözni.

Nagy István: a háború és a szankciós válság ellenére is zavartalan az élelmiszer-ellátás

2022. november 7. 15:17

Az Agrárminisztériumnak mindig nagy felelőssége volt abban, hogy mi kerül a boltok polcaira.

11 ezer tonna élelmiszert mentett meg tavaly az Élelmiszerbank

2020. január 30. 15:02

A megmentett termékek összértéke eléri a 7,5 milliárd forintot és csaknem 300 ezer nélkülözőnek jelentettek segítséget a mindennapokban, közülük sokan napi szintű ellátást kapnak.

Újraindul az erdélyi cukorgyártás?

2023. február 2. 15:38

Újraindják az erdélyi cukorgyártást a marosludasi cukorgyár új tulajdonosai, akik a térség termesztőitől vásárolnák fel a cukorrépát.