Az előzetesen vártnál némileg kisebb mértékben, 44,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek Magyarországon 2022 decemberében éves összevetésben. Kedvező irányú folyamatot jelez, hogy számos termék esetében lassulni látszik az emelkedés üteme – mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal által pénteken közzétett inflációs adatokra reagálva. Az energiaárak, a bérek és a kereslet alakulása továbbra is meghatározó lesz az élelmiszerárak alakulásában.
2021 decemberéhez képest csaknem kétszeresére emelkedett a sertészsír, a sajt, a tojás és a kenyér ára. A megelőző hónaphoz viszonyítva a tejtermékek 5 százalékos drágulása, valamint a pulykahús és az olyan magasabb feldolgozottságú termékek árának emelkedése volt a meghatározó, mint a gyorsfagyasztott áruk, az üdítőitalok vagy a szalámik.
Héjja Csaba szenior elemző az élelmiszerek vártnál kisebb mértékű, de további drágulásának okai közé sorolta az energiaárak beépülését a fogyasztói árakba, továbbá azt, hogy a kereslet egyelőre nem csökkent drasztikus mértékben.
Pozitív folyamat jele a szakértő szerint, hogy egyes termékek esetében, így árstopon kívüli hústermékek, a kenyerek, pékáruk, esetében lassulni látszik az áremelkedés üteme, és a zöldség sem drágul már érdemben. Vannak olyan élelmiszerek is – a gyümölcsök közül pl. a narancs –, amelyeknél csökkent az éves árindex.
Ugyanezt a trendet, a drágulás ütemének lassulását jelzi a FAO élelmiszerár-indexe is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet nem fogyasztói, hanem nyersanyagárakat mér. Az árindex emelkedése vetítette előre a magyarországi és a nemzetközi fogyasztói árak emelkedését is – emlékeztettek az elemzők. Várakozásaik szerint 4-6 hónapon belül csökkenhet ugyan az élelmiszerár-infláció mértéke, a termékek viszont aligha lesznek olcsóbbak a boltokban.
Az élelmiszerek árának alakulásában fontos szerepe van annak is, hogy a termékek „polcra kerüljenek”, vagyis az árak nagyban függnek az olajáraktól, szállítási költségektől. Az energiaárak alakulásával kapcsolatban Héjja Csaba rámutatott: a gáz tőzsdei ára csökken ugyan, a gyárak azonban jellemzően éves szerződéseket kötnek, így valószínűleg nem fogják érezni az árak mérséklődését.
Fogyasztói oldalról 2023-ban a minimálbér emelése és a magas inflációs környezet növekedést előidézve érezhető hatással lesz a munkabérekre, ezáltal a kereslet továbbra is szinten maradhat – fogalmazott a szakértő. „Fundamentális alapon az élelmiszerek ára a boltokban ennél várhatóan már nem lesz számottevően magasabb, viszont markánsan olcsóbb sem. Azt, hogy jövő ilyenkor milyen szinten lesznek az élelmiszerárak, az év első felében kialakuló terményárak határozzák meg, többek közt a búzáé és a kukoricáé” – mondta. Ezzel kapcsolatban hozzáfűzte, hogy a hatósági élelmiszerárak jövőbeni kivezetése nyomán még fel fog gyorsulni az élelmiszerár-infláció, de ez egyszeri hatás lesz.
