Őszi vetésű növényeink közül talán a leginkább érzékeny és a termelők által sokat dédelgetett növény a repce. Érdemes pár gondolatban összegezni, hogy mit és hogyan célszerű ezzel a növénnyel tenni, a sikeres termesztés céljából.
A vetés ideje Magyarországon augusztus végén kezdődik és szeptember elején fejeződik be. Természetesen ahhoz, hogy el tudjuk ezt a növényt vetni, megfelelő magágyat kell készítenünk, illetve a szükséges tápanyagszinttel el kell látnunk az adott területeket.
Talajelőkészítés:
Régi gondolat a repce talaj-előkészítésével kapcsolatban az, hogy porhanyós és rögmentes laza szerkezetű talajt kell készíteni a növény számára. Ez a talaj felső részere teljesen helytálló kijelentés. De a talaj alsó rétegei is kellően laza struktúrával kell, hogy rendelkezzenek. Ez a növény mély gyökérrendszert fejleszt, nem kellően laza szerkezetű talajban ez a gyökérrendszer nem tud jól kifejlődni, emiatt egy gyenge állóképességgel bíró állomány jöhet létre.
A repce fajlagos tápanyagigénye a következő:
- Nitrogén 50-60 kg/t,
- Foszfor 25-35 kg/t,
- Kálium 45-55 kg/t,
- Kalcium 30-50 kg/t,
- Magnézium 8-10 kg/t
- Kén 12-16 kg/t,
- Bór 70-140 g/t,
- Réz 8-16 g/t,
- Vas 100-230 g/t
- Mangán 380-700 g/t
- Cink 110-220 g/t
- Molibdén 3-7 g/t
A repce tápanyagpótlásának fő szempontjai:
- – A növény tápanyagigénye magas.
- – A megfelelő fehérje-olaj arányát nagyban befolyásolja a tápanyagellátás.
- – A tél beállta előtt a repcének kellő fejlettségi állapotot kell elérni.
- – A tavaszi időszakban a növényi regenerációhoz nagy mennyiségű, könnyen felvehető tápanyagokra van szüksége.
Mikor műtrágyázzuk?
- Alaptrágya: kijuttatása a talajmunkák előtt
- Fejtrágya: a tél végén az elsőt, a másodikat kora tavasszal, a zöldbimbós állapotig
- Lombtrágyázás: ősszel a regulátorozással egy időben, tavasszal a vegetáció kezdetén, illetve zöld bimbós állapotban.
A foszfor és kálium tartalmú műtrágyákat a talajművelés előtt kell kijuttatni a táblákra, mivel ezeknek a hatóanyagoknak a nitrogénhez képest csekély a talajban történő elmozdulásuk. A teljes nitrogéndózis maximum 30%-át kell ilyenkor a növények alá tenni, mivel gyorsan el tud tűnni a nagyobb mennyiségű őszi, illetve téli csapadék hatására a talajból. Célunk a 20-25 kg/ha-os nitrogéndózissal az, hogy az optimális 8-11 leveles fejlettségi állapotot el tudják érni a növényeink. A megfelelő kálium a jó sejtszerkezethez, ezáltal a télállósághoz járul hozzá, valamint a szárazságtűrésben játszik szerepet. A foszfor a növények generatív szerveinek, illetve a gyökérrendszer kialakulásához nélkülözhetetlen.
Részletekért kattintson a képre!
A bór részt vesz a hajtáscsúcsok fejlődésében, szerepe van a virágok megtermékenyülésében, a mag megkötésében, illetve a szénhidrát-anyagcserében. Ezen kívül számos aminosav és fehérje szintézisében is fontos. Az őszi időszakban a megfelelő télállóság szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. A mikroelemeket célszerű ebben az időben is lombon keresztül pótolni, itt a növény gyorsan és nagy hatékonysággal tudja ezeket felvenni. A piacon lévő készítmények közül célszerű a kelatizált lombtrágyákat preferálni, hiszen ezek felvehetősége jobb.
A kén szerepe az utóbbi időben nőtt meg nagyságrendekkel, talán a repce az első növényünk, amelynél a kén pótlásával elkezdtek foglalkozni a termesztők, külföldi gyakorlatok szerint jóval korábban, mint hazánkban. Itt sajnos még mindig kevesen veszik figyelembe ennek az elemnek a hiányát, és annak súlyosságát, valamint hatását a profitra. Sokáig a kénhiánnyal nem is kellett foglalkozni, hiszen a szervestrágyázás alkalmazásával visszakerült a talajba a szükséges mennyiség. Azonban az egyoldalú NPK mono- vagy komplex, szulfátmentes műtrágyák alkalmazásával, a szervestrágyázás elhagyásával és az ipari termelés „zöldülésével” (csökken a levegő kén-dioxid tartalma) a termesztett növényeink kénhiányának megjelenése előtérbe került.
Repcénél kénhiány esetén az alsóbb levelek fonákja vöröses elszíneződést mutat, drasztikus esetben a virágok fehér színűek lesznek. Hiánya akár 25-30 %-os terméscsökkenéssel is járhat. Pótlása kéntartalmú alap- és fejtrágyákkal történik, illetve lombon keresztüli visszapótlása is lehetséges. Az őszi káposztarepce a magas kénigényű növények közé tartozik, hektáronként 50-70 kilogrammra tehető a szükséges kén mennyisége (3-4 tonnás termésátlaghoz igazítva). Optimális mennyiségű kén jelenléte nélkül a repce nem veszi fel az egyébként jelen lévő nitrogént, ezáltal a beltartalmi értékei, az olajtartalma, a fehérjetartalma csökken, kevesebb lesz a termés. Célszerű éppen emiatt egyben kijuttatni ezt a két tápanyagot, erre nagyszerűen alkalmas például az NS műtrágya, tavaszi fejtrágyaként kijuttatva, amelyből a feltáródó ammóniumion hosszú tartamhatást biztosít. A nitrogén és a kén egymás felvételét elősegítik, de erősen savanyító hatása miatt csak mészben gazdag talajokon javasolható az ammóniumszulfát használata.
A regulátorozásról:
A repce sikeres átteleléshez legalább 8-10 leveles állapotig el kell jutnia és a gyökérnyak átmérőjének is legalább 8-10 milliméteresnek kell lennie, hektáronként átlag 450ezer körüli tőszámmal. A korai vetések esetén fennáll a túlfejlődés veszélye, sajnos az is előfordulhat, hogy a meleg száraz ősz hatására szárbaindul az állomány. Ezek, ha túl is élik a telet; kevesebb (sokszor 1) szárral hoznak hajtást, vagyis jelentős termésveszteséggel arathatóak az optimálishoz képest. 6-8 leveles állapotában le kell lassítani a növény vegetatív fejlődését, a gyökérnyak erősítését kell segíteni. Erre használhatnak foszfortúlsúlyos tápanyag utánpótlást és regulátor hatású készítményeket. A regulátorhatású, triazol típusú készítmények alkalmazása már nagyon régóta ismert és bevált módszer a repce őszi növekedésének és fejlődésének a visszafogására. A tapasztalatok alapján célszerű többször kevesebb hatóanyaggal kezelni, mint egyszer nagy dózissal regulátorozni. A cél az, hogy a növény az oldalhajtások fejlesztésére fordítsa energiáit a hatalmas levélzet kifejlesztése helyett.
Készüljünk fel a növényvédelmi problémákra is!
Már elképzelhetetlen a repce növényvédelme őszi rovarölőszeres kezelés nélkül, azonban van, ahol szükséges többszöri kezelés is, mire megjön a tél. Száraz ősz esetén számolhatunk a repcedarázs korai megjelenésére, ami a repce egyik legveszélyesebb kártevője. Keresztesvirágú zöldítések szomszédságából gyorsan betelepülve teljes gazdasági kárt is tud okozni. Mivel a tarrágást akár 2-3 nap alatt is eléri, ezért a repcedarázs elleni sikeres védekezés kulcsa a kártevő helyes előrejelzése, a gyakori táblabejárás és az időben elvégzett kezelés, melyre jelenleg 30-nál több készítmény van engedélyezve. A megfelelő hatóanyag és kombináció eldöntését bízza növényorvosára!
Száraz időben (és az utóbbi őszi vetéseket tekintve) számolhatunk a levéltetvek felszaporodására is, így ezek is adhatnak okot a rovarölőszeres kezelésre. A levéltetvek elsődleges kártétele a víz és tápanyag elvonása ezen kívül viszont számolnunk kell a keresztesvirágúak között terjedő vírusos megbetegedések, az uborka mozaik vírus és a tarlórépa mozaik vírus átvitelére is. Jelenlétük így a repceállományokban egyáltalán nem kívánatos, sőt kimondottan veszélyes!
Sajnos egyre nagyobb gondot okoz a kis káposztalégy is, melynek a lárvája a növény gyökerének a rágásával okoz kiemelt problémát. A neonikotinoid típusú csávázószerek felhasználásának korlátozásával a kis káposztalégy ellen is nehezebb a védekezés. A fentebb már említett rovarok ellen alkalmazott készítmények azonban a kis káposztalégy imágókat is gyérítik. Az elhúzódó rajzás, peterakás és lárvakelés miatt azonban akkor is csak részleges hatékonyság érhető el, ha hosszabb hatástartamú készítményeket választunk.
A rovarkártevők elleni védekezés mellett a gyomirtás is okozhat gondot. A jól bevált talajon át ható készítmények csapadék hiányában nem működnek, ezért fontos a tervezés itt is. Az olyan őszi gyomok, mint például a pásztortáska és a zsomborfajok, amelyek tavasszal már nem irthatók hatékonyan rengeteg tápanyagot, vizet vonnak el a repcétől; aminek így veszélyeztetik a sikeres áttelelését.
A megfelelő állomány elérése esetén még ezek után sem dőlhetnek hátra a repcetermesztők, hiszen a mezei pocokkal még számolnunk kell a téli hónapokban is. Sok helyen elérte a kritikus szintet a pockok felszaporodása, emiatt a NÉBIH kiadta a Pocok Tox nevű rágcsálóirtó szer szükséghelyzeti engedélyét. A készítményt a gazdálkodók Magyarország egész területén szántóföldön, kertészeti kultúrákban, lucernában, ruderáliákon, őszi búzában, őszi árpában és fűkeverékekben a mezei pocok gradáció megállítása és az ebből eredő gazdasági károk csökkentése céljából járatkezeléssel kijuttatva 2020. június 8-tól 2020. október 5-ig terjedő időszakban használhatják fel, kizárólag növényvédelmi szakmérnök felügyeletével és a területileg illetékes járási hivatal jóváhagyásával. Érdemes minden olyan területet, melyet veszélyeztet a mezei pocok, ellenőrizni és még a vetés előtt elvégezni a pocokirtást!