Növénytermesztés
Növénytermesztés

A zab mag – pelyva arányának fontossága négy évtized kutatásai alapján

A zab mag – pelyva arányának fontossága négy évtized kutatásai alapján

Agrofórum Online

Nem véletlen, hogy a zabot – valamiféle gabonatermesztői nagyvonalúsággal – a kalászosok közé szoktuk sorolni. Pedig a termesztett zabok, sőt a vadzabok is kivétel nélkül bugás virágzatúak.

Ha jobban szemügyre veszünk egy zabbugát, azon több emeletnyi körkörös elágazás figyelhető meg, az elágazódások végén vannak a kalászkák, majd a buga csúcsa felé haladva ez rendezetlenebbé válik s a buga néhány kalászkában végződik. Ez a laza bugavirágzat egy gabonakalászhoz képest sokkal nagyobb térfogatot foglal el és akár 150 csíraképes szemtermést is tartalmazhat.

A zab kalászkái…

…és kalászkapelyvák nélkül

Maguk a kalászkák az ún. sativa-típusú termesztett zaboknál ugyanúgy 3 virágosak, mint bármely kalászos gabonánál. A fő különbség az, hogy a zabnál a kalászkák viszonylag hosszú nyélen ülnek és a virágok apró füzért alkotva, lazán kapcsolódnak egymáshoz. A három virág általában 1-2 nap különbséggel termékenyül, s a bennük létrejövő szemtermés mindig eltérő nagyságú: az 1. szem a legnagyobb, a 2. közepes, a 3. a legkisebb. Természetesen a legkisebb – a környezeti hatásoktól is függően – csak ritkán termékenyül meg.

A kalászkákat két viszonylag nagy kalászkapelyva borítja, amely az aratás-cséplés folyamán könnyen lehullik, viszont a magbelsőt (caryopsist) ölelő két virágtakaró fellevél – köznapi nevén a pelyva – minden zabszemen rajtamarad. (Kivéve a csupasz szemű fajtáknál, ahol az erős nyitva virágzást követően az érés előrehaladtával mindkét pelyvalevél leválik a magbelsőről.)

A probléma innentől kezdve a magas pelyvaarányból adódik. Ez, a főként cellulózt és lignint tartalmazó pelyva a zabnál átlagosan 30 körüli tömegszázalékot jelent a szemtermésből és embernek, állatnak értéktelen ballasztanyag, csupán a kérődzőknek jelent némi tápanyagot. Mint tudjuk, élelmiszeripari célból a pelyvát hántolással szokták eltávolítani, s a zabnál ez viszonylag könnyen végrehajtható, mivel a caryopsis és a pelyva között még egy kis légréteg is keletkezik az érés folyamán.

Ezért könnyebb a zab hántolása az árpához képest. (Árpánál az erősen ráízesült pelyvaleveleket az ún. hasi barázdáig történő koptatással lehet csak eltávolítani, s ilyenkor a magbelső értékes aleuron-rétege is kárbavész, bár az árpák pelyvaszázaléka lényegesen alacsonyabb: 11-15%.) Önkéntelenül felvetődnek tehát kérdések…

Tisztított zabszemek

Magbelsők pelyvák (caryopsis-ok)

  1. kérdés: Ha a szemtermés közel 1/3 része értéktelen pelyvatömeg, csak a teljes szemtermés pelyvamentes (csupasz) 2/3-át, a magbelsőt (caryopsist) tekinthetjük valódi takarmánynak, élelmiszernek? Erre az egyszavas válasz igen, de számít az említett kérődzőhasznosítás és természetesen a pelyvában is vannak értékes anyagok, amelyek embernek, állatnak hasznosak lehetnek. Itt kell megemlíteni pl. a fekete (barna) pelyvás zabokat, amelyek allomelanin-tartalma lényegesen nagyobb a fehér, sárga pelyvás változatokhoz képest. Tény, hogy ezek a melanin-származékok és a pelyvában is jelen lévő flavonoidok igen jótékony élettani hatásúak, így pl. a versenylovak izomteljesítményét megnövelik, s ez az eredményeiken lemérhető. A mi első fekete pelyvás tavaszi fajtánkat 2009-ben ismerték el GK Kormorán néven (és vetőmagja természetesen a Gabonakutatóban beszerezhető). A nemrég elhunyt „csodaló”, Overdose is evett versenyek előtt fekete pelyvás zababrakot!
  2. kérdés: Ha ilyen magas a zabok pelyvaszázaléka, van-e a köztermesztésben lévő fajták között különbség? Igen, mégpedig nagy! Míg például a régi, fehér pelyvás fajtánk, a GK Pillangó szemtermése évjárattól és termőhelyi viszonyoktól függetlenül is 29-31% pelyvát tartalmaz, az említett GK Kormorán fekete zab maximum 27%-ot. Így azonos mennyiségű tisztított szemtermésük között 3-4%-os caryopsis-termés különbség van a GK Kormorán javára! E helyen nem részletezve a külföldről honosított jelenlegi zabfajták ilyen irányú vizsgálatait, megállapíthatjuk, hogy a fajtaszortimentben egyre több magas, 35%-os pelyvatartalmú zabfajta is van. Sajnos, ezt rajtunk kívül eddig senki sem vizsgálta! Jómagam (P. A.) a Gabonakutató angol nyelvű hazai folyóiratában (Cereal Research Communications) 1983-ban írtam először a pelyvaszázalék problematikáról, majd 1985-ben erről a témáról előadásra kértek fel a 2. Nemzetközi Zab Konferencián, Welshben. (Az előadás 1986-ban teljes terjedelemben megjelent a konferenciakiadványban, a World Crops: Production, Utilization, Description 12. kötetében.) Négy évtizedes ilyen irányú nemesítői munkánk során évente legalább 250 pelyvaszázalék meghatározást végeztünk, így ez több mint 10 ezer vizsgálatot és összehasonlítást jelent fajták, genotípusok, évjáratok, termőhelyek között. Természetesen mindezt felhasználtuk a szelekciós munkában. (Általában 100 szemes mintákat pelyvátlanítottunk kézzel, két párhuzamost vizsgálva. A 100 szem pelyvátlanítása, mérése csupán 1 órát vesz igénybe.)
  3. kérdés: A caryopsis/pelyva arány mennyire genotípus-függő, mennyire fajtajelleg, azaz öröklődik-e? Talán a nemesítő számára ez tűnik legizgalmasabb kérdésnek. Jóllehet, ilyen szempontból sok azonos paraméterű változat is van, a válasz 40 év empirikus és kísérletes tapasztalatai alapján kimondható: igen, genotípusra, fajtára nagyon is jellemző! Ez azért is tűnhet meglepőnek, mert erősen poligénikus tulajdonságról van szó. Mégis, szinte minden genotípushoz, kész fajtához – ökológiai körülményektől függetlenül – tartozik egy konstans pelyva %, caryopsis % érték, amely e két terméskomponens arányát jelzi és összegük 100%-ot, a teljes szemtermést adja ki. Ugyanígy természetesen a hasadó populációknál (F2 – F7) is kimutatható e százalékos értékek szórása, mégpedig utalva arra, hogy milyen caryopsis/pelyva arányú szülőkomponensekből indultunk ki. Több száz és ezer mérés alapján az örökölhetőségi értékszám h= 0,9-hez közelít, amely igen magas.
  4. kérdés: A caryopsis/pelyva arány konstans jellege és erős öröklődése révén felhasználható-e az ún. DUS-vizsgálatoknál és/vagy a fajtaminősítésnél? A válasz itt is: igen! Mindkettő ügyében tettünk már előzetes lépéseket. Mivel az európai fajtavédelmi rendszer (UPOV) tagságával hazánk is rendelkezik 1993 óta, bejelentettük igényünket arra, hogy a zabnál a morfológiai alapon történő DUS-tesztnél bővítsék az ún. „csillagos” (tehát jól öröklődő) bélyegek sorát a pelyva/caryopsis aránnyal is. Többéves eredménytelen várakozás után azt a választ kaptuk, hogy – egyetértve szakmai indokainkkal – egyelőre ezt mégsem vezetik be, mert maga a vizsgálat elég kézimunka-igényes és a zab túl kis növény ahhoz, hogy az egyébként is elég költséges szakhatósági munkát tovább bővítsék. Természetesen mi, a mai napig sem mondtunk le véglegesen e vizsgálat megvalósításáról.

A teljesítménykísérleteknél a fajtajelöltek, honosított fajták ilyen irányú hatósági vizsgálatára is tettünk korábban javaslatot. A NÉBIH jogelődjénél (OMMI OVSZF) Hullán Tibor igazgató – aki a „kis növények” igazi segítője volt – ígéretet is tett arra, hogy egy laboratóriumi gyorsvizsgálati protokoll megvalósítását fogja indítványozni egy soron következő metodikai értekezleten, majd bevezetni a gyakorlatban. Sajnos ez gyors nyugdíjaztatásával elmaradt és mind a mai napig várat magára. Most mi 40 éves kutató munkánk konklúzióit felhasználva egy összefoglaló tanulmányt szeretnénk készíteni és angol nyelven kívánjuk megjelentetni, hogy a világ zabnemesítői és fajtaminősítői több ezer adatunkból okuljanak, s hogy pl. két azonos terméspotenciállal rendelkező fajta közül azt részesítsék előnyben, amelynek alacsonyabb a pelyvaszázaléka, következésképpen nagyobb az értékes (caryopsis) termése. Mostanában, amikor a fajtajelöltekkel egyre nehezebb a standard fajtákat felülmúlni, az objektívebb termésösszehasonlításnak egyre nagyobb jelentősége van. Meggyőződésünk, hogy módszerünkkel – 100 szem egyszerű „kézi lehántolásával” – sokkal pontosabban megállapíthatjuk egy zabfajta tényleges hozamértékét.

Dr. Palágyi András, Fónad Péter
Gabonakutató Kft., Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged

Betekintő a helyspecifikus gazdálkodásba

2019. május 26. 08:23

A helyspecifikus gazdálkodáson belül az egyik legfontosabb terület a precíziós tápanyag-gazdálkodás. Sorba vesszük azokat a tudnivalókat és gyakorlati lépéseket – műholdképek, hozamtérképek használata, talajmintavétel a művelési zónákban, tápanyag-gazdálkodási terv készítése –, amelyek e környezetkímélő és jövedelmező módszer alkalmazásához elengedhetetlenek.

Közraktározással a magasabb terményárakért

2019. május 23. 17:29

A közraktározásnak köszönhetően a termelők úgy várhatják ki a magasabb terményárakat, hogy közben hitelhez jutnak, így a későbbi munkák fedezetét is megteremthetik.

Olajos magvak: van még perspektíva!

2019. május 22. 07:47

A termőhelyi adottságok és termelési kultúra, a magyarországi feldolgozói kapacitások bővülése, valamint a piaci és agrárpolitikai környezet egyaránt jó perspektívát jelentenek a hazai olajos magvak termelésének – állítják napraforgó és a repce lehetőségeit körüljáró elemzésükben az OTP Agrár szakértői.

A sóskaborbolya szerepe a rozsdagomba terjedésében

2019. május 15. 07:33

A sóskaborbolya jelentette veszélyt az is világosan jelzi, hogy a 2017-es svédországi szárrozsda-járvány olyan területen tört ki, ahova ezt a növényt visszatelepítették.

Vetőmaghiányra számíthatunk - tovább csökken a tavaszi árpa és a zab vetésterülete

2019. február 5. 11:06

A zab esetében az utóbbi három évben folyamatosan növekszik a vetőmaghiányt jósolók száma. A tavaszi árpánál és zabnál egyaránt emelkedik az átlagosnál gyengébb minőség aránya.

Veszélyes kártevők: kalászosok levéltetvei

2019. március 27. 07:58

Függetlenül attól, hogy a pázsitfűvek (Poaceae) közé tartozó kalászosok kártevői jelentősen megegyeznek, a kártevők nyomon követésének és sikeres megfékezésének mindig nagyobb hangsúlyt kell kapnia az intenzívebb termesztéstechnológiájú állományok (malmi búza, vagy sörárpa) esetében.

Folyamatosan halad a vetés, de már megjelentek a károsítók is

2018. október 3. 11:19

Néhány térségben már elkezdődött az őszi árpa és az őszi búza kelése, de az aratással párhuzamosan folyamatosan végzik a többi területen is a vetést.

Fehérpenész, fóma, vetésfehérítő, kalászfuzáriózis – védekezni kell!

2018. május 9. 09:39

Az őszi káposztarepce elvirágzóban van. A növényvédelemben most elsősorban a becők védelmére kell összpontosítani. A kalászosok is védelemre szorulnak!