A mezőgazdasági termelési folyamatok kapcsolódásai algoritmizálhatóak, azaz az egyes műveletek lépései az idő függvényében kijelölhetők. Azt is mondhatjuk, hogy a növényfajok termesztésének célszerű műveleti sorrendje kialakult, azaz a szükséges feladatok világosak, érthetőek.
Tehát egy jól programozható folyamatvázzal rendelkezünk. Így van ez a repcénél is, ahol két fő fejlődési időciklus különíthető el: az őszi (téli) és a tavaszi (nyár eleji). Ezeknél, főleg a dinamikus nitrogénellátás miatt, eltérő műveletek vannak. Gyakorlatilag a tavaszi (nyár eleji) ciklus következik, cikkünkben ezzel az időszakkal foglalkozunk.
Néhány műszaki-technológiai érv a repcetermelés mellett
Mivel a repcemag többcélú (élelmiszer és ipari hasznosítása) tőzsdei termék, az árat (és így az eredményességet) sok tényező határozza meg, kiemelkedően a globális piaci hatások. A termelés oldaláról tekintve a versenyképességhez kifejezetten kedvező talaj és klimatikus feltételek szükségesek (hazánk ezek alapján két részre osztható a repcetermelés vonatkozásában), valamint az öntanulásra épülő folyamatos technológiafejlesztés.
A piaci eredmény mellett a termelő döntésében szerepet játszanak még a következő szempontok:
- A repcetermesztés gépei alapvetően a kalászosgabona-termesztés gépei közül kiválaszthatók.
- A kalászosgabona-termesztéssel társítva a repce sokkal kisebb beruházást igényel, mint adott esetben más olajos növény, akár a napraforgó, nem lép fel jelentős beruházási többletköltség, valamint a kalászosok termesztésében is kedvezőbb lesz a költségek alakulása, eloszlása.
- Az őszi káposztarepce az őszi kalászosok kiváló előveteménye, lazult talajt hagy vissza a vetéshez (az azt követő búza őszre már olyan erős gyökérzettel rendelkezik, ami által olyan fejlettségi stádiumba jut, hogy bizonyítottan nagyobb terméshozamra lehet számítani, mint ha például kukorica után vetettük volna el).
- Légszáraz állapotban könnyen tárolható a mag (a piaci változás kihasználható).
- Egy hektár repce nektárjából akár 100 kg kiváló repceméz nyerhető.
- Olaja keresett, egy hektár repce terméséből akár 1500 liter étkezési olaj állítható elő, és biodízelként is használható.
- A kiemelkedő termés kritériuma a repce esetében a mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talaj – tehát a kifejezetten jó búzatalajok.
- A konkurenseknél kedvezőbb a klimatikus kockázat (a tartós forróság, nyári aszály a kukorica virágzásakor akár 80%-os terméskiesést is okozhat).
- Az őszi káposztarepce az a kultúrnövény, amelynek nedvességigénye más időpontra esik, mint a tavaszi kultúráké (a téli – akár kevesebb – nedvességgel a legjobban gazdálkodik, így a modern vetésforgóban kedvező lehet).
- A repce oszlopos gyökere és sűrű mellékgyökérzete a talajban jótékony „talajlazító” hatást fejt ki. Így az utónövény akár szántás nélküli, ún. mulcs-technológiával is elvethető.
- A repce-elővetemény után alkalmazott mulcstechnológia következtében mérhetően a legalacsonyabb a fuzárium okozta DON-érték.
- Ha az őszi búzát repce után vetjük el, a K/N arány a repce szalmájában annyira kedvező, hogy tavasszal akár 40-50 kg/ha nitrogén kívülről történő talajba juttatását (műtrágyát) megspórolhatunk.
A repce aktuális növénytáplálása, kondicionálása és betakarítása
A repcetermelés második szakaszában az egyik legfontosabb feladat az erőteljes növekedéshez szükséges nitrogén biztosítása fejtrágyázással (az N, P, K, S megfelelő mennyisége alap-, illetve startertrágyázással megoldott).
A megfelelő adagok meghatározása a helyi körülmények (talajjellemzők, hibrid igénye, fejlesztői javaslatok stb.) alapján történik, viszont szükséges az áttelelés utáni kondíciókat is figyelembe venni.
Francia kutatók kialakították a „zöldtömeg-módszert”, amelynek alkalmazásával jelentősen csökkenthető a nitrogénfelhasználás. Amennyiben november 25-től december 10-ig 1 m2 területen meg tudjuk becsülni a repce zöld tömegét, jó közelítést tehetünk a tavaszi műtrágya mennyiségére. Ha az őszi időszakban nagy volt a növényben felhalmozott nitrogén, a tavaszi adagot jelentősen lehet csökkenteni.
Többféle számítási módszer létezik (pl. francia, német), tapasztalatuk szerint, amennyiben 1 m2 területen 1 kg-nál nagyobb a zöldtömeg mennyisége (a talajfelszín feletti állomány), a tavaszi N adag hektáronként 50 kg-mal csökkenthető.
dr. Fenyvesi László ny. egyetemi tanár, MEGOSZ főtitkár
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. februári Extra számában olvasható.
