A legtöbb növénytermesztő számára nem számít szokatlannak, ha " zöld nyálkát" talál a termesztőközeg felszínén. Ez a zöld nyálka túlnyomórészt kék- és zöld algákból áll.
Ez előfordulhat a tőzeg-perlit termesztőközegben, a tőzegkéregben, a tőzeg-fa rostban és még a kókuszrostban is. Megfigyelték a kerti talaj, sziklák, cement és más kemény felületek felszínén való elszaporodását, ahol víz, napfény és némi nitrogén is jelen van. A nedves vagy vizes táptalajon gyakrabban fordul elő, mint a száraz felületeken, függetlenül attól, hogy milyen összetevők találhatók a termesztőközegben. De honnan származik, és hogyan lehet ellene védekezni?
Ahhoz, hogy az algák növekedni tudjanak, vízre, fényre és tápanyagokra van szükségük, csakúgy, mint a növényeknek. Ez az oka annak, hogy az algák oly gyakran vannak jelen az üvegházakban vagy más helyeken, ahol növényeket nevelnek, különösen ha azokat párás vagy hűvös körülmények között termesztik.
Mik az algák forrásai?
Az algák sejtjei és spórái mindenhol megtalálhatók. Az öntözővíz a leggyakoribb forrás, különösen, ha az egy tóból vagy egy sekély kútból származik. A vízvezetékek belső falán is jelentős biofilm képződhet, amely többnyire algákból áll. Ha egy vízforrás nagymértékben algásodik, akkor gyakran a vízzel gyakran érintkező járdákon, falakon és padokon is algák nőnek. Más források közé tartozik a kültéri talajból származó por, amelyet befújnak az üvegházba és végül a termesztőközegre, amely így ” megfertőződik” az algaspórákkal.
Az algákkal kapcsolatos aggodalmak
Az algák nem károsítják a növényeket, de lassíthatják a termesztőközegbe be- és onnan kiáramló gázcserét, ami lelassíthatja a gyökérnövekedést. Az algák vonzzák az árnyékszúnyogokat és a vízilegyeket is, amelyek nemcsak az algákkal és a termesztőközegben lévő egyéb gombafajokkal táplálkoznak, hanem a növények gyökereivel is, és így a szájukkal potenciálisan kórokozókat juttatnak a növényekbe.
A járdák csúszóssá és meglehetősen veszélyessé válhatnak az algásodás miatt. Az üvegházak üvegfelületein algák nőhetnek, ha folyamatosan nedvesek maradnak, ami korlátozza a fényáteresztést és veszélyezteti a minőségi növénytermesztést.
Zöldalgák növekedése a termesztőközeg felületén.
Az algásodás a táptalaj felületének enyhe kizöldülésével kezdődik. Idővel az algák zöld rétege növekszik és vastagabbá válik, és végül elfeketedik. Mivel ettől a termesztőközeg felülete nedvesnek tűnik, a termesztő visszatartja az öntözést, az algaréteg kiszárad, lepereg az edény széléről, és egy vizet át nem eresztő kérget képez. Ezt a kérget fel kell törni ahhoz, hogy víz jusson a termesztőközegbe.
Az algák visszaszorítása a termesztőközeg felszíni vízforrásánál
A termesztőközeg felszínén vagy az üvegház más területein történő algásodás megfékezéséhez először is vizsgálja meg a vízforrást. Ha a vízvezetékekben alga van, akkor azt ki kell tisztítani, majd folyamatosan tisztán kell tartani az alábbiak valamelyikével: klór-dioxid, rézionizáció, hidrogén-dioxid stb. segítségével. A tavakból vagy sekély kutakból származó víz nagy algaterhelésű lehet, amelyben a vizet ugyanígy szűrni és kezelni kell.
Ha a vízforrások tiszták, ne feledje, hogy az algák bárhonnan jöhetnek, így egyszerű mezőgazdasági ellenőrzésekkel minimalizálni kell az algásodást. Mint fentebb említettük, az algáknak fényre, műtrágyára, tápanyagokra és vízre van szükségük a növekedéshez, de a növényeknek is.
Fény és műtrágya
A fényt és a műtrágyát nem szabad korlátozni, mivel ezek negatív hatással lehetnek a növények növekedésére, de sok növénytermesztési műveletnél a víz korlátozható az algák növekedésének csökkentése érdekében. Az algáknak nedves vagy vizes körülményekre van szükségük a növekedéshez, ezért az öntözések között hagyjuk, hogy a termesztőközeg felszíne megszáradjon. A tőzegalapú termesztőközeg felületének világosbarnától közép-barnáig terjedő színűnek kell lennie, mivel ez azt jelzi, hogy olyan mértékben kiszáradt, ami az algák számára barátságtalan környezetet teremt.
Légáramlás
További hasznos tanácsok közé tartozik az üvegházon belüli légáramlás növelése, hogy elősegítse a termesztőközeg felületének gyorsabb kiszáradását. A levegő hőmérsékletének növelése szintén ugyanezt a hatást eredményezi.
A cikket fordította: Ordódy Eszter
