A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) vetőmagokat küldött az űrbe, hogy fokozzák a Földön az éghajlatváltozás pusztításaihoz alkalmazkodni képes új növénykultúrák kifejlesztésére irányuló közös erőfeszítéseiket.
Az IAEA és a FAO mezőgazdasági és biotechnológiai laboratóriumaiból származó vetőmagok éppen akkor utaznak a Nemzetközi Űrállomásra, amikor az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó COP 27 konferenciájának vezetői Sharm El Sheikhben találkoznak, hogy megvitassák a legfontosabb környezetvédelmi problémákat, köztük az éghajlati válságnak a világ mezőgazdasági és élelmiszer-termelési rendszereire gyakorolt súlyos hatásait.
– A nukleáris technológia ismét bebizonyítja nekünk, hogy milyen kivételes képességekkel rendelkezik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben – mondta Rafael Mariano Grossi, az IAEA főigazgatója. – Remélem, hogy ez a kísérlet áttörést hoz: olyan eredményeket, amelyeket szabadon megoszthatunk a tudósokkal, és olyan új növényeket, amelyek elősegítik a termesztők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását és az élelmiszerellátás fellendítését.
QU Dongyu, a FAO főigazgatója a következőket mondta: – A világ több millió pontján sürgősen szükség van olyan ellenálló, jó minőségű vetőmagokra, amelyek alkalmazkodnak az egyre nehezebb termesztési körülményekhez. Egy olyan innovatív tudomány, mint a továbbfejlesztett növényfajták űrbéli nemesítése, segíthet egy jobb termelést, jobb táplálkozást, jobb környezetet és jobb életet biztosító fényesebb jövő felé vezető utat kikövezni.
A lúdfű (egy olyan növény, amelyet egyedi tulajdonságai miatt gyakran használnak genetikai kísérletekben) és a cirok (egy tápanyagokban gazdag gabona, amelyet emberi táplálkozásra, állati takarmányozásra és etanol előállítására használnak) magjait a Nemzetközi Űrállomáson belül és kívül mintegy három hónapon keresztül teszik ki az űrben uralkodó körülményeknek, elsősorban a mikrogravitációnak, a kozmikus sugárzás és a rendkívül alacsony hőmérséklet összetett keverékének.
Visszatérésük után a FAO/IAEA Élelmiszer- és Mezőgazdasági Nukleáris Technikai Közös Központjának tudósai fogják őket kinemesíteni és hasznos tulajdonságok szempontjából megvizsgálni, hogy jobban megértsék a magok világűrben előidézett mutációit – ez az úgynevezett űrmutagenezis – és olyan új fajtákat találjanak, amelyek képesek alkalmazkodni az éghajlatváltozással összefüggő megváltozott szárazföldi körülményekhez.
Az éghajlatváltozásról és a mezőgazdaságról szóló speciális IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) -jelentés szerint a világ élelmiszerellátásának stabilitása a jövőben jelentősen csökkenni fog, ami súlyosan érinti majd a legkiszolgáltatottabb embereket. Az űrből származó új növényfajták azonban segíthetnek majd a gazdáknak és a döntéshozóknak, akiknek jelentős változtatásokat és beruházásokat kell végrehajtaniuk a megváltozott éghajlathoz való alkalmazkodás érdekében, hogy a termesztés és az élelmiszerek minősége fenntartható legyen.
A folyamatban lévő kísérlet a közös FAO/IAEA Központ közel 60 éves tapasztalatán alapul, amely arra irányul, hogy a növényekben mutációkat idézzenek elő, és ezáltal sugárzás segítségével felgyorsítsák a nemesítésüket, hogy új növényfajtákat fejlesszenek ki. Eddig több mint 210 növényfaj több mint 3400 mutáns fajtáját – köztük számos haszonnövényt, dísznövényt és fát – bocsátották hivatalosan kereskedelmi forgalomba 70 országban, amelyeket mesterséges génmódosítással és mutációs nemesítéssel hoztak létre.
Ez a kísérlet lesz az első alkalom, hogy az IAEA és a FAO genomikai és biológiai elemzéseket végez az űrmutagenezisnek kitett vetőmagokon. A Nemzetközi Űrállomáson a vetőmagok olyan egyedi körülményeknek lesznek kitéve, amelyek a földi laboratóriumokban nem reprodukálhatók. A kísérlet egyik célja az is, hogy összehasonlítsák ezeket a magokat a laboratóriumi körülmények között sugárzásnak kitett magokkal, hogy tanulmányozzák a DNS-t és a növekedésre gyakorolt hatásokat.
Ez a projekt az IAEA és a FAO éghajlatváltozással kapcsolatos projektportfóliójának részét képezi, amelynek az a fő célkitűzése, hogy a nukleáris tudomány és a technológia segítségével segítsen az országoknak alkalmazkodni az új éghajlati viszonyokhoz, beleértve az élelmiszer- és vízhiányt, valamint a biológiai sokféleség csökkenését. A COP27 konferencián az IAEA és a FAO november 15-én közös rendezvényt tart, hogy rávilágítson arra, hogyan járulhat hozzá a közös energia-, élelmiszer- és vízkészlet-tervezés és -gazdálkodás az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó fejlődéshez.
A múlt héten a két szervezet megállapodott abban is, hogy a nukleáris tudomány és a technológia alkalmazásával szorosabbra fűzik az együttműködésüket az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén. Grossi és Qu főigazgató október 31-én együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben az innovatív kutatás és fejlesztés fokozását tűzték ki célul annak érdekében, hogy segítsék az országokat az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésében. Az új tervek szerint a munka olyan kulcsfontosságú területekre is ki fog terjedni, mint az óceán, a környezetvédelem, a vízkészletek és a táplálkozás.
