Növénytermesztés

Az IAEA és a FAO vetőmagokat küld az űrbe

Agrofórum Online

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) vetőmagokat küldött az űrbe, hogy fokozzák a Földön az éghajlatváltozás pusztításaihoz alkalmazkodni képes új növénykultúrák kifejlesztésére irányuló közös erőfeszítéseiket.

Az IAEA és a FAO mezőgazdasági és biotechnológiai laboratóriumaiból származó vetőmagok éppen akkor utaznak a Nemzetközi Űrállomásra, amikor az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó COP 27 konferenciájának vezetői Sharm El Sheikhben találkoznak, hogy megvitassák a legfontosabb környezetvédelmi problémákat, köztük az éghajlati válságnak a világ mezőgazdasági és élelmiszer-termelési rendszereire gyakorolt súlyos hatásait.

– A nukleáris technológia ismét bebizonyítja nekünk, hogy milyen kivételes képességekkel rendelkezik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben – mondta Rafael Mariano Grossi, az IAEA főigazgatója. – Remélem, hogy ez a kísérlet áttörést hoz: olyan eredményeket, amelyeket szabadon megoszthatunk a tudósokkal, és olyan új növényeket, amelyek elősegítik a termesztők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását és az élelmiszerellátás fellendítését.

QU Dongyu, a FAO főigazgatója a következőket mondta: – A világ több millió pontján sürgősen szükség van olyan ellenálló, jó minőségű vetőmagokra, amelyek alkalmazkodnak az egyre nehezebb termesztési körülményekhez. Egy olyan innovatív tudomány, mint a továbbfejlesztett növényfajták űrbéli nemesítése, segíthet egy jobb termelést, jobb táplálkozást, jobb környezetet és jobb életet biztosító fényesebb jövő felé vezető utat kikövezni.

A lúdfű (egy olyan növény, amelyet egyedi tulajdonságai miatt gyakran használnak genetikai kísérletekben) és a cirok (egy tápanyagokban gazdag gabona, amelyet emberi táplálkozásra, állati takarmányozásra és etanol előállítására használnak) magjait a Nemzetközi Űrállomáson belül és kívül mintegy három hónapon keresztül teszik ki az űrben uralkodó körülményeknek, elsősorban a mikrogravitációnak, a kozmikus sugárzás és a rendkívül alacsony hőmérséklet összetett keverékének.

Visszatérésük után a FAO/IAEA Élelmiszer- és Mezőgazdasági Nukleáris Technikai Közös Központjának tudósai fogják őket kinemesíteni és hasznos tulajdonságok szempontjából megvizsgálni, hogy jobban megértsék a magok világűrben előidézett mutációit – ez az úgynevezett űrmutagenezis – és olyan új fajtákat találjanak, amelyek képesek alkalmazkodni az éghajlatváltozással összefüggő megváltozott szárazföldi körülményekhez.

Az éghajlatváltozásról és a mezőgazdaságról szóló speciális IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) -jelentés szerint a világ élelmiszerellátásának stabilitása a jövőben jelentősen csökkenni fog, ami súlyosan érinti majd a legkiszolgáltatottabb embereket. Az űrből származó új növényfajták azonban segíthetnek majd a gazdáknak és a döntéshozóknak, akiknek jelentős változtatásokat és beruházásokat kell végrehajtaniuk a megváltozott éghajlathoz való alkalmazkodás érdekében, hogy a termesztés és az élelmiszerek minősége fenntartható legyen.

A folyamatban lévő kísérlet a közös FAO/IAEA Központ közel 60 éves tapasztalatán alapul, amely arra irányul, hogy a növényekben mutációkat idézzenek elő, és ezáltal sugárzás segítségével felgyorsítsák a nemesítésüket, hogy új növényfajtákat fejlesszenek ki. Eddig több mint 210 növényfaj több mint 3400 mutáns fajtáját – köztük számos haszonnövényt, dísznövényt és fát – bocsátották hivatalosan kereskedelmi forgalomba 70 országban, amelyeket mesterséges génmódosítással és mutációs nemesítéssel hoztak létre.

Ez a kísérlet lesz az első alkalom, hogy az IAEA és a FAO genomikai és biológiai elemzéseket végez az űrmutagenezisnek kitett vetőmagokon. A Nemzetközi Űrállomáson a vetőmagok olyan egyedi körülményeknek lesznek kitéve, amelyek a földi laboratóriumokban nem reprodukálhatók. A kísérlet egyik célja az is, hogy összehasonlítsák ezeket a magokat a laboratóriumi körülmények között sugárzásnak kitett magokkal, hogy tanulmányozzák a DNS-t és a növekedésre gyakorolt hatásokat.

Ez a projekt az IAEA és a FAO éghajlatváltozással kapcsolatos projektportfóliójának részét képezi, amelynek az a fő célkitűzése, hogy a nukleáris tudomány és a technológia segítségével segítsen az országoknak alkalmazkodni az új éghajlati viszonyokhoz, beleértve az élelmiszer- és vízhiányt, valamint a biológiai sokféleség csökkenését. A COP27 konferencián az IAEA és a FAO november 15-én közös rendezvényt tart, hogy rávilágítson arra, hogyan járulhat hozzá a közös energia-, élelmiszer- és vízkészlet-tervezés és -gazdálkodás az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó fejlődéshez.

A múlt héten a két szervezet megállapodott abban is, hogy a nukleáris tudomány és a technológia alkalmazásával szorosabbra fűzik az együttműködésüket az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén. Grossi és Qu főigazgató október 31-én együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben az innovatív kutatás és fejlesztés fokozását tűzték ki célul annak érdekében, hogy segítsék az országokat az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésében. Az új tervek szerint a munka olyan kulcsfontosságú területekre is ki fog terjedni, mint az óceán, a környezetvédelem, a vízkészletek és a táplálkozás.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mi várható idén a repcében?

2025. január 21. 14:10

A repce földrajzi „mozgása” is kortünet: délkeletről mozog nyugat felé, vagyis a csapadékosabb területek felé húzódik.

Meggyőző bizonyítékok szólnak az új szójafajták mellett

2025. január 21. 12:10

A keresleti piacot generáló szója termesztése egyre sikeresebb. Két új, a hazai termesztési körülményeket kedvelő fajtát mutatunk be.

Cirok: mikor és hogy érdemes belevágni?

2025. január 20. 17:10

A cirok termesztése napjainkban felfutó tevékenységnek számít, de fontolóra kell venni, hogy milyen tényezőkkel kell számolnia annak, aki belefog.

A kockázatkezelés jelentősége kukoricában: KWS hibridek az élvonalból

2025. január 16. 17:10

A modern KWS hibrideknek sajátja, hogy a FAO 300–399-es tenyészidőbe tartozó átlaghoz képest hamarabb virágoznak pár nappal.

Ezek a legkelendőbb vetőmagok tavasszal

2023. április 11. 12:46

Elindult a házi kerti vetőmag értékesítési szezon. A tasakos vetőmagfajtákból a becslések szerint az idei szezonban mintegy 20 milliót értékesítenek a forgalmazók, megközelítőleg 5 milliárd forint értékben.

Újdonságaink kukoricában

2020. október 22. 10:48

Fontos megemlíteni, hogy a 2021-es évtől a Magyarországon egyre nagyobb problémát jelentő fenyércirokkal küszködő gazdaságok számára is fogunk tudni megoldást nyújtani, hiszen megérkezik első cikloxidim-ellenálló kukoricahibridünk.

Agrár stresszoldás

2019. november 26. 16:47

A CAUSSADE kukorica és napraforgó vetőmagjaiból fejlődő állományok kedvezőbb víz- és tápanyaghasznosításuk révén intenzívebb és homogénebb virágzásúak.

Vetőmagkezelési eljárások a zöldségtermesztésben

2020. február 10. 04:36

Az utóbbi években egyre több csávázásra használható hatóanyag engedélye került megszüntetésre, így nagyon leszűkült a felhasználható hatóanyagok köre.