Hogyan lehet évjárattól függetlenül magas jövedelmet elérni a növénytermesztésben? Erre a kérdésre is választ kaptak a gazdálkodók a KITE Zrt. rendezvényén.
Irányt mutatunk – Fókuszban a megoldások mottóval rendezett szántóföldi bemutatót a KITE Zrt. október elején Nádudvaron. A középpontba ezúttal a Fenntartható Termelési Rendszert (FTR) állították, és gyakorlati tapasztalatokon keresztül mutatták be, hogyan lehet klímaadaptív, víztakarékos agrotechnológiával, a taposási kár csökkentésével, okszerű öntözéssel, megfelelő munkagépekkel, és természetesen döntéstámogató rendszerek alkalmazásával profitábilisan termelni. Erre helyezte a hangsúlyt nyitó előadásában Dr. Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója is.
„2025 újfent bebizonyította, hogy a mezőgazdaságnak számos kihívással kell megküzdenie. De ha a válaszokat megtaláljuk és ezeket a megoldásokat adaptáljuk, akkor képesek lehetünk egy fenntartható termelési rendszert hosszú távon üzemeltetni”
– mondta Dr. Szabó Levente, kiemelve, hogy a KITE Zrt. olyan, a teljes termesztéstechnológiát érintő eljárásokat, megoldásokat kínál a termelőknek, amelyekkel növelhetik a termelés jövedelmezőségét. Mindemellett az FTR rendszer alkalmazásával a környezeti fenntarthatóság szempontjai is érvényesülnek, és segítik a termelőket a jogszabályi környezetnek való megfelelésben is.
„A növénytermesztés alapja a föld, az a terület, amin termelünk, és már az alapművelés meghatározza, hogy a végén mennyire eredményes a gazdálkodásunk”
– mutatott rá a vezérigazgató. Legyen szó akár hagyományos művelésről, akár kontrollált művelőnyomos gazdálkodásról (angol kifejezéssel: Controlled Traffic Farming, CTF), egyáltalán nem mindegy a művelés által okozott taposási kár mértéke, a talajdegradáció.
A kontrollált művelőnyomos gazdálkodás előnyei
Egy esettanulmányon keresztül bizonyították, hogy konvencionális művelés esetében a terület 84 százalékát tapossák össze a gépek. A CTF alkalmazása során viszont, 6 vagy 9 méteres, illetve kapás kultúráknál 8 vagy 12 soros rendszerben gondolkodva ez jelentősen csökkenthető, akár 38, illetve 17 százalékra. A KITE Zrt. által javasolt CTF művelési rendszerben kijelölt nyomvonalakon közlekednek a gépkapcsolatok, egy nyomon járnak, csak azt tapossák, és minden művelet azonos munkaszélességben kerül végrehajtásra az alapműveléstől a betakarításig.
Gyakran hangoztatott tévhit, hogy például a kukorica esetében a hozammaximalizálás érdekében a legjobb alapművelés a szántás. Léteznek ugyanakkor más művelési módok is, így a forgatás nélküli, valamint a KITE Zrt. által több mint egy évtizede a hazai viszonyokra adaptált sávos művelés (strip-till), és a több éves vizsgálatok azt mutatják, hogy hosszú távon és megfelelő, a művelési rendszerhez igazított agrotechnológia mellett az alapművelés jelentősége a hozam és a jövedelemtermelő képesség szempontjából nem számottevő.
Szántás helyett
A forgatás nélküli vagy a sávos művelés esetén is elérhető a szántáséhoz hasonló hozamszint. A gépi költségek viszont látványosan alacsonyabbak, és a nádudvari integrátor két helyszínen végrehajtott, 8 éves tartamkísérletei is bizonyították, hogy a talajvédő művelési rendszerekre való áttérés ökonómiai szempontból nem kockázatos, miközben ökológiai szempontból (talajdegradációs problémák, jogszabályi környezet) szükségszerű.
A KITE Zrt. megvizsgálta a precíziós gazdálkodás és differenciálás hatását is 52 PGR partnergazdaságánál, összevetve az országos átlagokkal. Ebből kiderül, hogy jelentős megtakarítás érhető el általuk, az alacsonyabb termelési költségeknek a bruttó termelési költségre gyakorolt pozitív hatása miatt a fajlagos jövedelmek számottevően nőhetnek.
„2024 nem volt jó évjárat, és előzetesen mi is arra számítottunk, hogy a hagyományos, illetve az általunk preferált differenciált inputanyag-kijuttatás között nem lesz jelentős különbség a hozamokban. Nem is volt, de az inputanyag-költségek terén jelentős megtakarítást értünk el, így a fajlagos jövedelem a duplája lett, mint a hagyományos technológia esetében”
– mutatott rá egy újabb fontos tényezőre Dr. Szabó Levente az előadásában. Az alábbi ábrán jól látható, hogy változatlan gépi költségek mellett az inputköltség jelentős csökkentésével magasabb hozam realizálható:
Ne sajnáljuk a vizet!
Az öntözés kapcsán Dr. Szabó Levente kiemelte, hogy nem szabad sajnálni a vizet a kukoricától, mert ha a KITE öntözési döntéstámogató rendszerét alkalmazzuk, akkor az öntözővíz hasznosulása magas lesz. Minden fillér pluszráfordítást megérdemel a kukorica, ha abban a fenofázisban kapja a vizet, amely a kijuttatott inputanyagok felhasználását és a növény fejlődését szolgálja.
A vezérigazgató úgy véli, hogy amíg a kukorica genetikai potenciálját el nem érjük (25 tonna/ha fölött), addig érdemes öntözni, mert minden pótlólagos ráfordításra pluszhozammal reagál, de ehhez a termőhely ismerete, szenzoros méréseken alapuló döntéstámogatás és intenzív technológia kell. Míg sokan ma is úgy gondolják, hogy csak a szokások szerint intenzívnek tekintett kultúrákat (csemegekukorica, zöldborsó, vetőmag-elállítás) érdemes így termeszteni, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tradicionálisan nem öntözött kultúrák is stabil és magas jövedelmezőséggel termeszthetőek öntözött körülmények között. A napraforgó például öntözött körülmények között 6 t/ha, a cirok 11 t/ha termésátlagra volt képes náluk.
Azt Dr. Szabó Levente is elismerte, hogy a 2025-ös kísérletükben magas termelési költség mellett állították elő a kukoricát, ezért 9,21 t/ha lett a fedezeti pont. Magas hozam kellett tehát a pozitív egyenleghez, ám ezt el lehetett érni. A 221 mm csapadékot 165 mm öntözéssel egészítették ki, így produkáltak 16 tonna fölötti termést, ezáltal pedig bő félmillió forintos fajlagos jövedelmet hektáronként.
